Sok szenvedés vár még a magyarokra, de egész Európában páratlan dicsőségben lesz részük - hangzik a jövendölés, ami Gábriel arkangyal segítségével válhat valóra. A Szent Koronát is neki köszönhetjük. Az arkangyalok vagy főangyalok a rangsorban az angyalok felett álló, nem nélküli üdvözült szellemi lények. Heten vannak, egyikük Gábriel arkangyal, nevének jelentése: Isten embere vagy Isten erősnek bizonyult, napja pedig március 24-e, Gábor napja. Gábriel, mint Isten hírnöke megjelent Zakariás előtt is, hogy hírt adjon neki fia, Keresztelő Szent János születéséről. Szent Pio atya – Engesztelok lapja. Később Máriánál járt, hogy az érintetlen szűzzel közölje: méhében fiú fogant, akit Jézusnak kell majd elneveznie. Az Apokrif iratok szerint Gábriel a Szodomát és Gomorát elpusztító angyalok egyike, de szerepe az iszlámban is fontos: ő juttatta el Isten szavát Mohamed prófétához. Ha pedig hihetünk a legendának, Gábriel "közvetítésének" köszönhetjük gyakorlatilag a keresztény Magyarország megalapítását is. Fotó: MTI/Faludi Imre "Ismeretlen nemzet követei" István nagyfejedelem Asztrikot – akkoriban pannonhalmi apátot – küldte Rómába: "Érdemesítse őt is arra, hogy királyi diadémával izmosítsa, hogy e tisztességre támaszkodva, amit Isten kegyelméből elkezdett, még keményebbre szilárdítsa" – olvasható Hartvik püspök XI.
X. állomás Jézust megfosztják ruháitól "Szegény Jézusom, újra megbántottalak téged! A szívem oly kemény, hogy nem tud annyira megindulni, amennyire kellene, amikor ama bántásokra gondolok, amelyeket Jézussal szemben elkövettem. De amennyire képes vagyok rá, bánni akarom. Ezért sírtam csöndesen, de a fájdalom könnyei egyúttal nagy boldogságot jelentettek számomra. " XI. Sasgondolat: Pio atya jövendölése Magyarországról. állomás Jézust a keresztre szegezik "A Kálvária hegyen azok a szívek laknak, akiket az Égi Vőlegény kedvel. Ó, mennyire boldognak kell tartanod magadat, ha erőfeszítéseket tehetsz, hogy mindig ott időzzél, hűségesen és szerelmesen ott lakozzál, hogy imádhasd ezen a hegyen a megfeszített Krisztust már ebben az életben, mert így biztosíthatod teljes bizonyossággal azt, hogy a másik életben is imádhatod a megdicsőült Jézust! " XII. állomás Jézus meghal a kereszten "Jézus hozzám fordult és azt mondta: "Fiam, ne hidd, hogy az én haláltusám három óráig tartott, nem. Én a világ végezetéig vívom haláltusámat azokért a lelkekért, aki számomra kedvesek.
Akik bíznak bennem és hisznek szavaimnak, nincsen félnivalójuk, mert nem fogom cserbenhagyni őket, és azokat sem, akik igémet terjesztik. 6 Hogy felkészüljetek ezekre a csapásokra, a következõ jeleket fogjátok tapasztalni: az éjszaka nagyon hideg lesz. A szél süvölteni fog. Egy idő után villámcsapásokat lehet majd hallani. Csukjatok be minden ajtót és ablakot. Ne beszéljetek senkivel, aki a házon kívül van. Térdeljetek le egy kereszt előtt, bánjátok meg a bűneiteket és imádkozzatok Anyámhoz védelemért. A földrengés ideje alatt ne nézzetek ki, mert Isten haragja szent. 7 Akik nem hallgatják meg ezt a tanácsot, egy pillanat alatt meghalnak. A szél mérges gázokat fog terjeszteni az egész földön. Akik szenvednek, és ártatlanul meghalnak, mártírokká válnak és bevonulnak velem országomba. Pió atya jövendölése magyarországról. A sátán diadalmaskodni fog. Azonban három éjszaka után véget ér a földrengés és a tűz. A következő napon újra kisüt a nap és angyalok fognak leszállni az égből és a béke lelke elterjed a földön. Végtelen hála tölti el azokat, akik kiállták ezt a szörnyű próbát.
VII. állomás Jézus másodszor esik el a kereszttel "Szüntelenül ajánljátok fel az Úrnak életetek áldozatát, és mindazt, amit el kell viselnetek. És Jézus a rá annyira jellemző szuverenitással fog uralkodni a szíveteken. S hogy egyre inkább méltók legyetek a szentek dicsőségére, ajánljatok fel Istennek mindent, amit csak elviseltek, napjában százszor vagy még többször. Szorosan kötődjetek Hozzá szerelmes akarattal. " VIII. állomás Jézus szól a síró asszonyokhoz "Jézus Krisztus a példakép és a minta, aki szerint életünket alakítanunk kell. Pio Atya Jóslata – Madeby Prid. Jézus azonban a keresztet választotta királyi zászlajául, ezért azt akarja, hogy minden követője a Kálváriára vezető utat járja, hordozza keresztjét, és azon lehelje ki lelkét. Csak ezen az úton jutunk el az üdvösségre. " IX. állomás Jézus harmadszor esik el a kereszttel "Mindig a hit szemével tekintsünk Jézus Krisztusra, mint a mi jóságos és jótékony angyalunkra, aki keresztjét hordozva megy föl a Kálváriára. S miközben Ő kínok közepette haladt fölfelé a Golgota emelkedőjén, látjuk, hogy lelkek serege követi Őt, akik saját keresztjüket hordozva ugyanazt az utat járják. "
Újra mindent hó borít a Kékesen, Tolna és Somogy megyét is intenzív hózáporok érték el, írja az Időkép. A lap szerint egy magassági hidegörvény okoz a mai nap folyamán többfelé intenzív hózáporokat. Már a reggeli órákban is többfelé kifehéredett a táj, a csapadékgócok nyugat, délnyugat felé mozognak. Kora délelőtt leginkább a Mátrában és a Dunántúl keleti felén találkozhattunk sűrű hózáporokkal. Hazánk legmagasabb pontja, Kékestető is újra kifehéredett. A hegycsúcson 11 órakor mindössze -5 fokot mutatott a hőmérő. A Mátraszentistván Síparkban újra lehet síelni is. Kaposváron két hózápor is tiszteletét tette, az utóbbi 10 óra környékén vette kezdetét, több mint másfél óráig ömlött a hó a somogyi megyeszékhelyen.
Tavalyi, eső mosta túránk pótlásaként ezen a napon ismét az országos csúcsra hajtunk! 🙂 A Mátrában található hazánk legmagasabb pontja: Kékestető, amit a nemzeti színűre festett kő jelez. E csodálatos helyet nem csak télen, a síelés idején, hanem más évszakban is érdemes felkeresni. Alkalmunk nyílik majd kis országunk lehető legmagasabb pontjáról gyönyörködni a páratlan kilátásban. A hegy tetején TV torony található, amely kilátóként működik. Itt a napsütéses órák száma meghaladja az évi 2000-et, különösen magas szeptember-októberben és januártól-március végéig. A hőmérséklet napi ingadozása kiegyenlített, nyáron általában nem haladja meg a +26 fokot, míg télen nem süllyed -15 C alá. Hegyvidéki sajátosság, hogy alacsony a páranyomás és magas a nedvességtartalom. A levegő por- és pollenszegény, a háziporatka ezen a magasságon már nem él meg. Akinek van Országos Kék Túra (OKT) igazolófüzete, hozza magával, 3 pecsételőhelyet (Vörösmarty-th, Mátraháza, Kékestető) érintünk. Tartsatok velünk!
Ritkán vizsgált szempont – és talán egy-két történelmi-földrajzi érdeklődésű, kutató kedvű, hazafias érzelmű elvetemült túrázón kívül nem is sokaknak jutna eszébe ilyesmiről cikket írni –, hogy a XX. századi határváltozásokkal együtt hogyan változott az is, hogy éppen mikor melyik csúcs volt a Magyarország aktuális politikai határain belüli legmagasabb pont. Mert bizony az első világháború után Trianon révén az ország területének nagy részével együtt a Magas-Tátra is elveszett Magyarország számára. Így lett az új, kis-Magyarország legmagasabb pontja a Mátra teteje, az 1014 méter magas Kékes. Mivel akkoriban a határokon nem lehetett csak úgy szabadon átkelni és a közlekedés is nehézkesebb volt, ezért e szomorú "kitüntetés" irányította rá a figyelmet az eddig turisztikailag viszonylag elhanyagolt Mátrára. Az 1938 novemberi első bécsi döntéssel aztán ismét változott az ország legmagasabb pontjának a helye. A Felvidék déli részének visszacsatolásával egyidejűleg a Kékes boldogan adta át addig kissé rossz szájízzel viselt címét az új északi határ mellett fekvő Rozsnyói-hegység egyik legmagasabb csúcsának, az 1293 méter magas Pozsálónak.
Magyarország területének legmagasabb hegycsúcsa – a honfoglalástól kezdve egészen ezer éven át – lényegében mindig a Magas-Tátra legmagasabb pontja, a 2655 méteres Gerlachfalvi-csúcs volt. Ezen a helyzeten nem változtatott a középkori országhatárok benyúlása a Balkánra, sem az Árpádok halicsi terjeszkedése, sem Nagy Lajos birodalma, sem Hunyadi Mátyás hódításai. (Esetleg ha a magyar hadjáratok által érintett, és csak egészen rövid időre "meghódított" területeket is figyelembe vesszük, akkor találhatunk ennél magasabb csúcsot Magyarország "területén", azonban ezek a pontok csak kissé erőltetetten sorolhatók országunkhoz. ) Ahogy nem változott a Gerlachfalvi-csúcs elsősége a török-kor alatt sem, hiszen a Magas-Tátra vidéke mindvégig Magyarországnál maradt. Tehát bő ezer éven át a 2655 méteres hegycsúcs volt Magyarország legmagasabb "oltára". Csakhogy a Gerlachfalvi-csúcs ezen kitüntetett elsőségéről hosszú időn át csak nagyon kevesen tudtak, és akik tudtak róla (vagy inkább "hitték"), azok sem tudták bizonyítani.
Az Északi-középhegység a csúcsok számát nézve is abszolút túlsúlyban van. 1. Kékes (1014 m) Fotó: Gyakran emlegetik Kékestető néven is, ez azonban helytelen, hiszen ez a hegy területén található település neve, amely közigazgatásilag Gyöngyöshöz tartozik. Maga a hegy Parád és Gyöngyös közigazgatási területén található. A hegyen álló tévétorony kilátóként is szolgál. 2. Hidas-bérc (973 m) Fotó: Szép kilátás blog A Hidas-bérc sziklájáról szép panoráma tárul elénk déli irányba, főleg Gyöngyösre és a felette magasodó Sár hegyre. Sokak szerint a Hidas-bérc nem is számít önálló hegycsúcsnak, hiszen az a Kékes egyik oldalnyúlványának a legmagasabb pontja. 3. Galya-tető (965 m) Fotó: A Galya-kilátó (korábbi nevén Péter-hegyese kilátó) a Galya-tető legmagasabb csúcsán, a Péter hegyesén álló, az Országos Kéktúra útvonalán található kilátó. Az ország legmagasabban álló, kifejezetten e célból épült kilátója; ettől magasabban fekvő építmény csak egy van az országban, a Kékestetőn álló TV-torony és kilátó.
Magyarország területének legmagasabb hegycsúcsa – a honfoglalástól kezdve egészen ezer éven át – lényegében mindig a Magas-Tátra legmagasabb pontja, a 2655 méteres Gerlachfalvi-csúcs volt. Ezen a helyzeten nem változtatott a középkori országhatárok benyúlása a Balkánra, sem az Árpádok halicsi terjeszkedése, sem Nagy Lajos birodalma, sem Hunyadi Mátyás hódításai. (Esetleg ha a magyar hadjáratok által érintett, és csak egészen rövid időre "meghódított" területeket is figyelembe vesszük, akkor találhatunk ennél magasabb csúcsot Magyarország "területén", azonban ezek a pontok csak kissé erőltetetten sorolhatók országunkhoz. ) Ahogy nem változott a Gerlachfalvi-csúcs elsősége a török-kor alatt sem, hiszen a Magas-Tátra vidéke mindvégig Magyarországnál maradt. Tehát bő ezer éven át a 2655 méteres hegycsúcs volt Magyarország legmagasabb "oltára". Csakhogy a Gerlachfalvi-csúcs ezen kitüntetett elsőségéről hosszú időn át csak nagyon kevesen tudtak, és akik tudtak róla (vagy inkább "hitték"), azok sem tudták bizonyítani.
útvonal: Gyöngyös – Kékes-tető Aki picit is érez magában az országúti kerékpározáshoz affinitást, a versenyzéshez rajongást, az biztos ábrándozott már a hírhedt Tour de France leghíresebb hegyi szakaszainak meghódításáról. Bár nincsenek olyan nagy hegyeink, van egy Kékes-tetőnk, mely meghódítása szinte kötelező mindenkinek. A Mátra déli lábánál elterülő Gyöngyös városából indulunk a csúcs meghódítására. Viszonylag síkon melegítjük be izmaink az első pár kilométeren, Mátrafüredig akár kerékpárúton is, mely a műút balján halad. Mátrafüredtől aztán belecsapunk a lecsóba: innentől kemény mászás vár ránk. Bár az autós és motoros forgalom igen erős, az utóbbi években határozott fejlődés volt tapasztalható a kerékpárosokkal szembeni hozzáállásban, de azért legyünk elővigyázatosak! Kép forrása: Paraferee Balunkon elhagyjuk a Görgő-bikki utat (kisebb parkoló és esőbeálló, az úttól távolabb sorompó), mely után pár száz méteren keresztül kicsit fújhatunk a lankásabbá váló úton. Ezt követően ismét keményen a pedálokba kell taposnunk az előrejutáshoz.