Az állatfigurák mindig is a mesék központi alakjai voltak, és általában pozitív szerepben. A rút kiskacsa, Csizmás kandúr, Vuk, Micimackó mennyit akarsz még? És nem hiszem, hogy attól, hogy a kisgyerek megnéz egy mesét, amiben azt mondják, hogy talán nem is olyan jó ötlet széttiporni a bogarakat csak úgy játékból akkor ez valami rettenets fanatizmust fejleszt majd ki benne. A másik pedig, hogy a régi mesék itt vannak, nem vesztek el. Ha valaki szerint ezek a mostaniak nem felelnek meg az ő csemetéinek az bármikor megveheti helyettük azokat, és megmutathatja a gyerekeinek. Nem sápítozni kell, hanem jobbat mutatni. A régi meséknek az eljutási formája is megér egy (rövid) misét:-) -- A könyv: kicsi korban, amikor a gyermek nem tud olvasni, akkor a szülőnek kell felolvasnia a mesét. Vagy még sokkal jobb, ha nem olvassa, hanem mondja! MESÉLI. Napi mese: A dicsekvő versenyautó | nlc. Ez a kapcsolat a szülő és a gyermek között nagyon fontos! Manapság, 3 hangyaboly két delfin meg 10 kutya között valahogy nem jut idő erre a szempontra, nem lehet ilyesmit seholse olvasni, és az "ismeretterjesztó" TV-k (Spektrum, NatGeo, Discovery, stb) egyáltalán nem iparkodnak terjeszteni az ilyen irányú gondolatokat, ismereteket.
Kobak az ajtót is kinyitotta, hogy be tudjon jönni a vonat a szobába, ha megérkezik. De Mama becsukta az ajtót, és öltöztetni kezdte. Kobak autón ment ki az állomásra Mamával, és egyáltalán nem olyan volt a vonat, mint a kis játék vonatok, amik a szobában is tudnak járni. No de hát ez már így szokott lenni. A vonatban aztán Kobak rengeteg vonatot rajzolt. A vonatok jobban hasonlítottak autóhoz, mint vonathoz, mert Kobak szerint a vonat olyan, mint az autó, csak sok kereke és sok ablaka van. Ha ti jobban megfigyeltétek a vonatot – és gondolom, hogy igen, hiszen ti már valóban nagyok vagytok –, akkor rajzoljátok le, és küldjétek el Kobaknak, nagyon fog örülni. Mert ő még csak autót tud rajzolni, meg olyan vonatot, ami olyan, mint az autó, csak sok kereke és sok ablaka van. Apróhirdetés Ingyen – Adok-veszek,Ingatlan,Autó,Állás,Bútor. Hiszen Kobak még egészen kicsi fiú. Előző írásunk 2014-10-18: Kiscimbora -: Hervay Gizella (1934. október 14. –1982. július 2. ) erdélyi költő, író, műfordító sokgyermekes családban nőtt fel, a középiskolát Zilahon végezte (1952), főiskolai tanulmányait a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán kezdte (1952–53), majd a Bolyai Tudományegyetemen magyar nyelv és irodalom szakos diákként államvizsgázott (1956).
Elérkeztek egy patakhoz. – Fürödjünk meg! – brekegte Brekus, és beugrott a vízbe. – Nem tudunk úszni – mondta Kispipi, Egérke, Hangyácska és Katicabogárka. – Brehehehe! - nevetett rajtuk Brekus. – No hiszen, nem sokra megyek én veletek! És úgy kacagott, hogy majdnem vízbe fúlt. Nagyon megbántódott ezen Kispipi, Egérke, Hangyácska és Katicabogárka. Törték a fejüket, mitévők legyenek. Addig-addig törték a fejüket, míg végre kitaláltak valamit. Kispipi elment, és hozott egy falevelet. Egérke egy fél dióhéjat. Hangyácska egy szalmaszálat vonszolt oda valahonnan. Katicabogárka pedig egy cérnaszálat. És nagy buzgón munkához láttak: a szalmaszálat bedöfték a dióhéjba, a falevelet cérnával hozzákötötték, és máris készen állt a kis hajó. A hajót vízre lökték. Beleültek és elhajókáztak! Brekus kidugta fejét a vízből, hogy tovább nevessen rajtuk, de a kis hajó már messze járt… utol se érheted!
Barni nagyon, de nagyon szerette a vonatokat. Főleg a mozdonyokat, de azért a vagonokat is. És tudta, hogy van ablakos vagon, alukálós vagon, olajos vagon, tehervagon, sőt még autószállító vagon is. Nagyon szeretett mozdonyt rajzolni, mozdonyos képet nézni, mozdonyos mesét hallgatni, és mozdonyokkal álmodni. Apa legtöbbször olyan mesét kellett hogy mondjon, amelyben Barni és Apa együtt mozdonyt vezetnek. Eldöntötte, hogy ha nagy lesz, ő is mozdonyvezető lesz. Persze tudta, hogy ahhoz nagyon okosnak kell lenni, mert a mozdony nagy, és vigyázni kell, nehogy lecsússzon a sínekről. Amikor Apával és Anyával hazajöttek a tengerről, és a szomszéd néni megkérdezte, hogy milyen volt, Barni így válaszolt: – A tenger messze van, de hazafelé láttunk kilenc vonatot! Ennyire szerette Barni a vonatokat. Ika mama Vásárhelyen, Apa pedig Kolozsváron néha kivitte Barnit az állomásra vonatokat nézni. Barni ezt még a játszótérnél is jobban szerette. Történt egyszer, hogy Anya épp hazafelé utazott a vonattal, és Apa meg Barni félórával hamarabb mentek ki Anya elé, hogy bámészkodjanak még egy kicsit.
A politikai intenciók kivált a figurák pozicionálásán és sorsuk alakulásán látszanak: Máté az agilis országépítők rokona, a téeszből kilépők pedig negatív figurák (igaz, nem annyira elvetemültek, mint a sematikus filmek antagonistái), beszédes továbbá a happy end is, miszerint a rendszer elkötelezettje elnyeri jutalmát. A Körhinta cselekményének politikai mellékzöngéi nyilvánvalóan teljességgel érdektelenek (talán nem túlzás kijelenteni, hogy már a film elkészültekor azok voltak), a szerelmi történet ereje azonban nem kopott meg szemernyit sem, továbbá a film ábrázolásmódja is frissnek hat. A körhinta teljes film festival. Különlegessége a képi kifejezés plaszticitásában és a montázsépítkezés innovativitásában áll (a lakodalmi tánc mellett a nyitányban látható körhinta-jelenet emelendő itt ki), továbbá abban, ahogyan Fábri egységbe forrasztja a halk (lírai) életképeket és a vad (drámai) indulatokat. Csaknem minden együtt van tehát a filmben, amely a legkiválóbb Fábri-műveket a későbbiekben jellemzi majd. – a Nemzeti Filmintézet filmtörténeti és pedagógiai módszertani weboldala
Az 1955-ös év a magyar filmtörténet csillagéve, sorozatban készítenek el és/vagy mutatnak be jelentékeny művészi értékű és hatású műveket. Egyes teoretikusok szerint ekkor születik meg a magyar filmművészet a Gázolás sal, az Egy pikoló világos sal, a Budapesti tavassz al, A 9-es kórterem mel és a Körhintá val. Utóbbi közülük is kiemelkedik, nem feltétlenül azért, mert művészi szempontból a többi felett áll, hanem mert hosszú idő után ez az első olyan hazai film, amelyre felfigyelnek a nyugat-európai filmértők, sőt a híre bejárja a világot. Cannes-ba is eljut, ahol díjat ugyan nem kap, de az elismerés kijut neki, mások mellett François Truffaut, a hamarosan zászlót bontó francia újhullám leendő vezéralakja is lelkesen köszönti. A Körhinta rendezője a magyar filmtörténet egyik legjelentősebb alkotója: Fábri Zoltán a színházból érkezett, de a képzőművészettel is meghitt viszonyt ápoló, klasszikus beállítottságú művész. Körhinta teljes film magyarul indavideo. Mérnöki pontosságú tervek alapján, csaknem kézműves igényességgel tervezte meg a filmjeit, amelyek "vízjele" a drámaiság felfokozását célzó montázsépítkezés, az expresszív képi megoldások, a csúcsjelenetek víziószerűsége.
(1969) 1970-es évek Hangyaboly (1971) Plusz-mínusz egy nap (1973) 141 perc a befejezetlen mondatból (1975) Az ötödik pecsét (1976) Magyarok (1978) 1980-as évek Fábián Bálint találkozása Istennel (1980) Requiem (1981) Gyertek el a névnapomra (1983)