3. 2. Az információ jelentésváltozásai 6 történelmi periódusban Most vizsgáljuk meg az információ történelmét az előzőekben tárgyalt modell segítségével. Mindegyik változót ismertetjük az egyes történelmi korok szerint. Mivel nehézkes lehet a különböző változók értelmezése az eltérő időszakokban, ezért elsőként álljon itt egy általános értelmezése az információ jelentésének az egyes történelmi periódusokban. Különös figyelmet szenteltünk a környezetnek, melyben az információt használták. Az itt látható táblázatban szerepel a részletes modell összefoglalása; ebben a fejezetben a táblázat minden celláját részletesen tárgyalni fogjuk. • A történelem korszakai. 6. kép: Az információ története - összefoglalás Az "információ" szó a latin "informare" és "informatio" szavakból származik. Az "informare" jelentése: formálni az anyagot és az értelmet filozófiai, morális és pedagógiai értelemben (vagyis oktatni, nevelni). Az "informatio" az a főnév, mely erre a folyamatra utal és utal az ehhez kapcsolódó fogalmakra is, főként a "Forma" fogalmára, mely úgy szerepel, mint a lehetőség a tudásra.
Bebesi György: Történelem 40 tételben (Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001) - Az egyetemes és magyar történelem rendszerező áttekintése, Név- és fogalomtárak, időrendi táblázatok Szerkesztő Lektor Kiadó: Nemzeti Tankönyvkiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 2001 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 312 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 24 cm x 17 cm ISBN: 963-19-1356-2 Megjegyzés: Tankönyvi szám: 53310. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg Az érettségire és az egyetemi-főiskolai felvételi vizsgákra való felkészülés során akkor várhatunk eredméynt, ha ismétléskor új szempontok szerint próbáljuk átnézni a történelmi próblémákat, vagy nagy időszakokat és régiókat tekintünk át. Ezáltal a vizsgára készülő újabb összefüggésekre jön rá, s más látásmóddal értékeli az egysezr már megismert tényeket, folyamatokat. A történelmi korok mettől meddig tartanak? Őskor, Ókor, Középkor, Újkor, Jelenkor?. Bebesi György és B. Turi Katalin könyve a történelem rendsezrező áttekintésére vállalkozott: a 40 témakör kiválasztása már orientál.
Ez a felosztás kezdetben elsősorban Európára vonatkozik, a 19. századra azonban már a többi földrész europaizálódó területeire is érvényes. A jelenkor művészete is ide tartozik. Manierizmus Barokk Régence stílus Rokokó Copf stílus Klasszicizmus Empire Romantika Biedermeier Realizmus Historizmus Eklektika Akadémizmus Klasszikus modernség Szimbolizmus Naturalizmus Impresszionizmus Posztimpresszionizmus Szecesszió A 20. század művészete avantgárd art déco neoklasszicizmus kortárs művészet Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Képzőművészeti szakirodalom Erdélyben Források [ szerkesztés] E. H. Gombrich: A művészet története. Szerk. Bebesi György: Történelem 40 tételben (Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001) - antikvarium.hu. Kézdy Beatrix. Budapest: Glória Kiadó, 2002. 688 p. ISBN 963-9283-64-9
Az információ fontos építőköve lett a világegyetemnek, és ebben a világegyetemben az emberek csupán adatközlők-továbbítók, melyek az információ áramlását segítik elő. Az információt egyre inkább a tényszerűséggel azonosították, mely így egyfajta kiváltságos tudássá vált. A 20. század végére megerősödtek azok, akik az újkori közlési folyamatokat megkérdőjelezték, különösen azt, hogy hogyan ismerhetjük meg a valóságot. Ennek komoly következményei lehetnek az információ helyzetének és jelentésének szempontjából. Azt az elképzelést, hogy az információ az objektív valóság építőköve, mely valahol körülöttünk van, elvetették, helyette úgy vélik, hogy a valóság többrétegű, és egyik rétege sem létezhet az emberi érzékelés nélkül. Megszűnt az a vélemény, hogy az információ tényszerű és valódi tudástartalma van a valóságról, mert a valóság valódi tudástartalma nincs többé. Jelentés-szerkezetekkel és rendszerekkel helyettesítették, melyekből olyan jelentések születnek, mint például a nyelv. Ezek a modernizmusra adott válaszok vezettek el a 20. század második felében azokhoz a törekvésekhez, melyeket összegezve az információ szubjektív vetületének hívok, szemben a késői modernizmus objektív vetületével.
században. Szocialista ideológiák és a munkásmozgalom 100 A világ hatalmi átrendeződése és az I. világháború 107 Az 1917-es oroszországi forradalmak. A Szovjetunió a két világháború között 114 A világgazdasági válság, valamint elhárításának elmélete és amerikai gyakorlata 123 Fasizmus és nácizmus 125 Európa két világháború között 131 A II. világháború 136 A II. világháború utáni történelem néhány alapvonása 141 Regionális konfliktusok 1945-1990 között 145 Nemzetközi szervezetek 158 Magyar történelem A magyar nép eredete, vándorlása és a honfoglalás 163 Az államalapítás 165 A magyar királyság fejlődésének főbb vonásai a XII-XIII. században 171 Magyarország a vegyes házi királyok korában 178 A rendi fejlődés Magyarországon 185 Törökellenes küzdelmek a XIV-XV. században 190 A Jagelló-kor és Magyarország három részre szakadása 194 Gazdaság és társadalom a középkori Magyarországon 201 Kísérletek Magyarország területi és politikai egységének helyreállítására, függetlenségének kivívására a XVII-XVIII.
Az információ az egyéntől az állam felé mozdult, és kapcsolódott a tudáshoz. Már nem az alakítás folyamatát jelentette, hanem "dologszerű" tudás lett az állami felügyelet értelmezésében. A 20. század első felében az információ fogalma nagyjából ismeretlen volt a nyilvánosság körében. Csak a század második felében kapott központi szerepet. Shannon és Weawer 1948-ban megjelent Information Theory c. műve a születési bizonyítványa az információnak. 7. kép: Shannon-Weaver modell Elméletükben az információt matematikai definícióval határozták meg. Ez sok embert felcsigázott, és nagy hatást gyakorolt számos tudományos területre is. Az izgalmas tudományos és technikai fejlesztéseknek 8 köszönhetően nem csak angolul, de más nyelveken is divatossá vált. Az információ elvesztette kapcsolatát az állami kontrollal, tudományos-technikai fogalomként született újjá, és az élet minden területén használni kezdték, példának okáért az emberi elmét, a társadalmat és magát az életet az információ terminusával határozták meg.
Beregszászon, Ungváron és a terület más nagyobb városaiban megjelennek ugyan helyi magyar nyelvű lapok, amelyek a kárpátaljaiságot erősítik ugyan, de igazából komolyabb művészi eredményt nem lépesek felmutatni. 1938-ban a Felvidékkel együtt Kárpátalja is a Magyar Királyság része lesz, majd a második világháború végén a Szovjetunióé, mégpedig Ukrajnán belül. A győztesek ezúttal is a helyi, többnyire ártatlan lakosságon állnak bosszút a háborús sérelmeikért, s Kárpátalja magyar lakosságának 40 ezer férfitagja a szolyvai munkatáborban találja magát, ahová 40 ezer embert zsúfolnak be háromnapi élelemmel, s akik számára a következő állomás a málenkij robot. A 40 ezer ember fele nem éli túl a borzalmakat. Vári Fábián apja hazatér. Ugocsa és Vári Fábián non coronat "Mikor Krisztus Urunk//Ugocsába tévedt//hétszer járta körbe//Tiszaújlakot, //mert elkerülte Pétert, s mire rálelt, tél lett" – nos, ezen a településen született meg 1951-ben Vári Fábián László, nemzeti ünnepünk másnapján. Aki még nem járt arrafelé, nem tudhatja, milyen gyönyörű, ugyanakkor mennyire szegény vidék az egykori Magyarország egyik legkisebb megyéje, Ugocsa, amely azzal szerzett magának hírnevet, hogy bejelentette egykor (hogy mikor, azon megoszlanak a történész-vélemények is), hogy Ugocsa non coronat.
Papp Endre: Vári Fábián László. A Magyar Művészeti Akadémia Közelképek írókról című kismonográfia-sorozatának következő kötete. Sorozatszerkesztő Ács Margit. A sorozatban összegző jelleggel mindeddig feltáratlan életművek kerülnek megismertetésre. A könyvekben válogatott bibliográfia és másfél íves képmelléklet is helyet kap. Vári Fábián László kárpátaljai költőről, íróról Papp Endre írt bemutatást. Forrás:
Kisregényét is bemutatja Vári Fábián László a kortárs irodalmat népszerűsítő sorozat vendégeként. A kortárs magyar irodalmat népszerűsítő sorozat idei zárórendezvényét tartják december 17-én délután 6 órától a miskolci Feledy-házban (Deák tér 3. ). A sorozat ötletgazdája, Kégl Ildikó író, újságíró ezúttal Vári Fábián László t, a Kossuth- és József Attila-díjas kárpátaljai magyar költőt, kritikust hívta meg, akinek legújabb verseskötete – Koponyámban gyertya –, valamint kisregénye – Vásártér – adja az apropót az irodalmi találkozóhoz és beszélgetéshez. A kisregény önéletrajzi mű, s egyben korrajz, mely földrajzilag Kárpátaljára, az ugocsai Tiszaújlakra kalauzolja az olvasót, időben pedig az ötvenes-hatvanas évekbe. Egy paraszti közösségben felcseperedő kisfiú látószögéből íródott a narratíva: nem sokat beszél, de issza szülei és nagyszülei minden szavát: az ő párbeszédeikből igyekszik összerakni annak a helyi világnak a törvényeit, amelyben a magyar kulturális értékek felszámolására és az etnikai beolvasztásra irányuló hatalmi törekvések mindennaposak.
Rendszeresen összejártak már kezdetben is, megbeszélték egymás írásait, ma azonban már komoly kapcsolatokat építenek más régiók alkotóival, közös rendezvényeken szerepelnek, egyre markánsabban hallatják hangjukat, komoly elismeréseket kapnak. Könnyebben megyünk el mi, öregek, ha elérkezik az idő, mert látjuk, hogy fiataljaink felkészültek a folytatásra – szögezte le a költő. Vári Fábián László megkapta idén a Kossuth-díjat. Érdeklődésemre elmondta, hogy mindenki úgy örült Kárpátalján ennek az elismerésének, mintha magáénak érezné, s ez így is van rendjén. – Azt tapasztalom, hogy sokan szeretnek, olvassák a verseimet, és vannak, akik egyenesen ki is mondják, hogy otthon, Kárpátalján verseimből merítenek erőt ahhoz, hogy túléljék ezt az áldatlan helyzetet – mondta a költő. A beregszászi magyar konzulátuson köszöntést szerveztek számára, ami egyben születésnapi köszöntése is volt, hisz idén lett 70 éves. Kérdésemre, hogy mi áll legközelebb tevékenységei közül a szívéhez, így válaszolt: – Elsősorban költőnek tartom magam, az a legerősebb oldalam.