Játékosaink az elmúlt 24 órában 28824 kvízt fejtettek, 78 labirintust jártak be és 1250 mérkőzést játszottak egymással. Csatlakozz te is ehhez a közösséghez! Farkasházy Tivadar Fábry Sándor Gálvölgyi János Gáti Oszkár Havas Henrik Kern András Koltai Róbert Markos György Verebes István Pindroch Csaba felesége, Linda maga is szakmabeli, hiszen színésznő. Édesapja is ismert ember. A játékosok kétharmada jól válaszol erre a kvízkérdésre. Mint minden kvízkérdést az oldalon, ezt is szerzői jog védi. Másolása nem engedélyezett. Kapcsolódó témakvízek: Melyik filmben nem Ötvös Csöpiként szerepel Bujtor István? » Hány éves korában jelölték Oscar-díjra Abigail Breslin-t A család kicsi kincse című filmben nyújtott alakításáért? » Ki volt Bujtor István szintén színész testvére? » Hogy hívták Vuk apját Fekete István regényében? » Hány közös gyermeke született Demi Moore-nak és Bruce Willis-nek? » Melyik magyar humorista Alfonzó gyermeke? » Kinek a fia volt Kútvölgyi Erzsébet színművésznő első férje?
Pindroch Csaba Életrajzi adatok Született 1972. március 19. (50 éves) [1] Salgótarján Származás magyar Házastársa Verebes Linda Gyermekei Pindroch Mira (2008) Pindroch Richárd (2014) Pindroch Patrik (2015) Pályafutása Iskolái Színház- és Filmművészeti Egyetem Aktív évek 1997 – Híres szerepei Várnai Tamás Valami Amerika -sorozat Muki Kontroll Díjai Jászai Mari-díj 2019 További díjak Jászai Mari-díj (2019) Pindroch Csaba IMDb-adatlapja A Wikimédia Commons tartalmaz Pindroch Csaba témájú médiaállományokat. Pindroch Csaba ( Salgótarján, 1972. március 19. –) Jászai Mari-díjas magyar színművész. Életrajz [ szerkesztés] Az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumban érettségizett 1990-ben. A Színház- és Filmművészeti Egyetemen szerezte színészi diplomáját, 1997-ben. Azután számtalan jelentős színházi alakítást nyújtva bizonyította tehetségét. Szerepei közül a két leghíresebb a Frankie és Johnny amiben a főszerepet kapta és utána A vágy villamosa című darab. 1997 – 2002 között a Budapesti Kamaraszínház tagja, majd 2002 – 2006 között a Vígszínház színésze volt.
[2] 2006– 2011 között szabadúszó, majd a 2011– 2012 -es évadban ismét a Vígszínház tagja. [2] 2012-2021 között a Thália Színház művésze volt. [3] 2014-től a Veres 1 Színház előadásaiban is szerepel. 2002-ben a Valami Amerika című vígjáték hozta meg neki az igazi hírnevet, amiben Várnai Tamás filmrendezőt alakította, a film folytatását 2008-ban mutatták be a mozik. A Kontrollban kapott még fontosabb szerepet, 2003-ban. Bélus szinkronhangját adta a Nyócker! című animációs filmben, majd a Koltai Róbert rendezte Megy a gőzös című 2007-es vígjátékában láthattuk, Sándorként. 2009-ben a Szíven szúrt ország című filmben kapott szerepet, a film Marian Cozma kézilabdás haláláról szól. Szabó Győzővel láthatjuk legtöbbet szerepelni, összesen tíz filmben játszanak együtt: Biztosítás, Az ötödik szoba, Valami Amerika, Szent Iván napja, Magyar vándor, Nyócker!, Megy a gőzös, Valami Amerika 2. ), Block-66 és Magic Boys, amiben Michael Madsen amerikai színész is szerepet kapott. 2021-ben a Budapesten rendezett 52.
Irinyi ezzel együtt jelentős kutatója volt korának, "az újszemléletű kémia egyik legelső hazai terjesztője", számos találmánnyal, és a magyar kémiai szaknyelv egyik kialakítója. [2] [1] "A gyufa feltalálója Rómer István, magyar volt, ő állította Bécsben az első gyufagyárat e század elején, s miután gyártmányaira nevét németül csak egyszerűen St. Romer-nek jegyzetté fel, a bécsiek valami furfangos franciának gondolták. " Vasárnapi Ujság 1863. 10. évf. 5. sz. [2] Magyar Tudóslexikon, Bp. Better-MTESZ-OMIKK, 1997. 405. Ld még: Szőkefalvi-Nagy Zoltán –Táplányi Endre: Irinyi János. Bp. 1971. A gyufa történetéhez lásd: Goudsblom, Johan: Tűz és civilizáció. Osiris 2002. Irinyi János idősebb korában (A kép dátuma ismeretlen) Emléktábla Irinyi pesti, Mikszáth téri gyufagyárának helyén Rómer István gyárában készült gyufa csomagolása. Magyar feltalálók: Irinyi és a gyufa | Alfahír. (Címkéjén látható a "St Rómer" felirat. ) Rómer gyufája, egykori csomagolásban. A címkén olvasható, hogy 1834-ben 15 évre kapott rá engedélyt, egy évvel Irinyi újítása előtt.
Irinyi János (1817-1895) Irinyi 1817. május 17-én született Nagylétán (Bihar vm). Nagyváradon végezte középiskoláit, majd jogot tanult a Debreceni Kollégiumban. Irinyi János - Személyek - Energiapédia. A bécsi Politechnikumban kémiai tanulmányokat folytatott. Tanárának, Meissnernek egy sikertelen kísérlete után arra az ötletre jutott, hogy a kálium-klorátot ólom-dioxiddal helyettesíti a foszforos gyújtó fejében: feltalálta a "zajongásmentes" biztonsági gyufát. Találmányát eladta Rómer István gyufagyárosnak. Késôbb mezôgazdaságtant hallgatott és Németországban elvégezte a hohenheimi Mezôgazdasági Fôiskolát.
Megyei értékek Irinyi János munkássága, a zajtalan és robbanásmentes gyufa Irinyi János 1817-ben született Erdélyben, a Bihar megyei Albison, Irinyi János mezőgazdász és Jánossy Róza gyermekeként. Édesapja országos hírű agrárszakember volt, aki 1830-ban tiszttartóként került a nagylétai Mandell–birtokra. Irinyi János iskoláit Nagyváradon és Debrecenben végezte, de19 évesen már a bécsi Politechnikumban tanult kémiát. Majd Berlinbe ment, ahol az akkori híres kémikusokkal keresett kapcsolatot, amit élete végéig fenntartott. Svéd Gyufa sorozatok | Biztonsági gyufa. Egyik professzorának, Meissner Pálnak sikertelen kísérlete kapcsán jött rá a zajtalan gyufa megoldásának gondolatára. Hosszú kísérletsorozat után, 1836-ban szabadalmaztatta a zajtalan és robbanásmentes gyufát, amelynek lényege, hogy a gyufa fejében a foszfort nem kálium-kloráttal, hanem ólom-dioxiddal keverte. Találmányát Rómer István gyufagyárosnak adta el és a kapott pénzből akadémiai tanulmányait finanszírozta. Tanulmányai befejezése után haza tért, és 1840-ben gyufagyárat alapított Pesten, az "Első Pesti Gyújtófák Gyárát", amelynek később eladására kényszerült.
Hosszas külföldi tartózkodás után 1839-ben tért vissza Magyarországra, és belevetette magát a magyar tudományos életbe. Sorra jelentek meg értekezései. Egyik, ebben az évben megjelent dolgozata a kémiai affinitásról szól, arról az erőről, amely a testeket egyesülésre kényszeríti. Amikor 1839-ben hazatért és látta, hogy mint tanár, aligha jut tanszékhez, Budapesten gyújtógyárat alapított. Folyamodványát 1840. április 8-án adta be a városhoz, amelyben " oly gyújtófácskák " készítésére vonatkozó találmányára kért engedélyt, amelyek fellobbanásukkor: " nem zajonganak s kén nélkül is készíthetők, miáltal semmi szagot sem csinálnak ". A gyár fellendült és naponta félmillió gyufát gyártott. De vetélytársai mindent megtettek annak érdekében, hogy tönkretegyék a jól menő gyárat, s Irinyi – a zajtalanul gyúló foszforos gyufa felfedezője – nem lehetett a városkapitány és a városi tanács szeszélye folytán gyufagyáros, a gyárat kénytelen volt eladni. A kálium-klorátot tartalmazó foszforos gyufa legnagyobb hibája az volt, hogy robbanással gyúlt, miközben a gyújtókeverék egy része szétfreccsent.
"Gyufásdoboznyi" a gyufa történetéről Irinyi tévesen vonult be a köztudatba a gyufa feltalálójaként, kétségtelen azonban, hogy jelentősen előrevitte a gyufagyártásra vonatkozó addigi ismereteket. Vizsgáljuk meg tehát, mi az, amit már előzőleg is tudtak, és miben állt Irinyi javaslatának újszerűsége! Szigorúan véve a gyufának nincs is feltalálója, de számos tudós nevét jegyzik, aki a tűzgyújtószerszámok ügyét előmozdította. 1680-ban, az ír származású gróf, Robert Boyle, a tudományos kémia egyik megalapítója, fehérfoszfort alkalmazott kénfejjel ellátott faforgács meggyújtására /2/. Olaszországban 1779-ben, Peil javasolta a "torinói gyertyák" bevezetését, egy évvel később pedig Franciaországban is elterjedt az ún. foszforos gyertya. Mindkettő lényegében Boyle gyújtójának elvét elevenítette fel azáltal, hogy a foszfort papírcsík vagy viaszos bél egyik végére vitték, és üvegcsőbe forrasztották. Felhasználáskor az üvegcsövecskét ugyanúgy nyitották fel, mint napjaink injekciós ampulláit. A foszfor a levegővel érintkezve öngyulladás révén a papírt is meggyújtotta: kényelmesen lehetett (mondjuk "a konyhába befordulva") rágyújtani a pipára.