2020. október 7. 09:45 MTI Sokként érte a társadalmat az október 6-iki "igazságtalan, a magyar történelemben példa nélküli megtorlás" - hangoztatta Hermann Róbert, a Magyar Történelmi Társulat elnöke kedden az M1 aktuális csatornán. Hermann Róbert azt mondta, hogy a 171 évvel ezelőtti megtorlás olyan embereket sújtott, mint Batthyány Lajos, aki végig a megegyezésre törekedett, vagy mint az aradi vértanúk, akik a küzdelem reménytelenségét belátva az utolsó napokban letették a fegyvert. A kivégzéssel I. Ferenc József célja az elrettentés volt, de a császár nem érte el a célját, mert az országot nem lehetett "meggyőzni" arról, hogy a küzdelem igazságtalan lett volna - vélekedett. Az aradi vértanúk kivégzése. Hozzátette: a kivégzés mindenkit megdöbbentett, mert azt hitték, végül kegyelmet kapnak majd. A kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át, amikor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra, valamint az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának vezetőjére emlékeznek.
Látszott rajta, hogy az bántja, hogy nem masérozhat a bajtársakkal, aztán meg, hogy ő, a hős hazafi, mostan leghátul kocogott. Mi, mikor ott álltunk a sáncon, ahol a menet elment: úgy ríttunk, akár a gyermekek. Aulich fölnézett mireánk, és katonásan visszaköszönt, a drága jó Damjanich még a sapkáját is levette, úgy integetett minékünk fel a sáncra. Az aradi vértanúk kivegzese . Szegény jó »Bruder Johann« (Damjanich, a szerk. ) úgy szivarozott, mintha kocsizni menne, nem pedig a halálba, aminek a csatába annyiszor nézett a szemébe. Ott álltunk, amíg csak láttuk őket, azután ríttunk, de nemcsak mi, hanem az őrök is… Haynaunak ez még nem volt elég: a holttesteket elrettentésül közszemlére tetette a városban, akiket aztán pár óra múlva levetkőztettek, mert az akkori szokás szerint ruháikat a hóhér kapta meg, és így földelték el őket a sáncárokban, a felakasztott vértanúkat pedig ott, a vesztőhelyen. Ma is tanultam valamit 1-2-3: Most együtt csak 9990 forintért! Megveszem most!
2017. október 6. 10:27 Csernus Szilveszter Október 6. 2001. óta hivatalos nemzeti gyásznap. Az 1849-ben ezen a napon kivégzett 13 aradi és két pesti mártír, köztük Batthyány Lajos gróf, Magyarország első miniszterelnöke hősi viselkedésükkel megmutatták, hogyan tudnak a magyar ügyért harcolók komoly katona módjára, méltósággal meghalni. Utolsó perceikkel is a nemzetnek és a világnak mutattak példát a magyar szabadságharcosokról, akiket sok osztrák csupán felforgató aljanépnek nézett. Az aradi vértanúk kivégzése | National Geographic. A megtorlás hónapjai és annak menete a történelemkönyvekből jól ismertek. De még a levert szabadságharc után feketébe öltözött nemzet sem ismerhette pontosan az október 6-i áldozatok végóráit, mert a kivégzések nyilvánossága korlátozott volt. A megtorlás halottai A megtorlás célja a rebellis magyar katonai és politikai vezetés lefejezése volt, így csökkentve egy újabb hasonló eseménysorozat potenciálját. Az összesen körülbelül 120 jóváhagyott halálos ítélet végrehajtása 1849 januárjától egészen 1854-ig elhúzódott és a kiadott császári irányelvek alapján zajlott le.
Egy szabót például azért lőttek főbe, mert miután este italozott a nála pihenő katonákkal, azok másnap bepanaszolták, hogy miket mondott az uralkodóra – nyilvánvalóan a fejpénz miatt. Az első "elitből érkező" áldozat Witalis Söll, a honvédsereg oldalán küzdő tiroli zászlóalj parancsnoka volt, Pesten fogták el. Alfred zu Windisch-Grätz, majd utóda, Ludwig von Welden főparancsnoksága, azaz 1848 decembere és 1849. május 30. között eltelt öt hónap alatt 20 személy vált a megtorlás áldozatává, pontosabban ennyit ismerünk név szerint, akit különböző indokkal, de bírósági ítélet alapján végeztek ki. Három osztrákot egy magyarért Május 30-án azonban Ferenc József Haynaut nevezte ki a hazánkban harcoló császári csapatok vezetőjévé, ő pedig már egyik első intézkedésével két embert kivégeztetett. Ficsku Pál: Az utolsó szó jogán | Új Szó | A szlovákiai magyar napilap és hírportál. Két tisztről van szó, bűnük az volt, hogy Lipótvár feladása előtt a kapituláció ellen érveltek. Áprilisban meghozott halálos ítéletük végrehajtását akkor felfüggesztették, ám Haynau ezt "visszamenőleg" felülbírálta és akasztófára küldte őket.. Természetesen a magyarok válasza sem maradhatott el, bár Görgei Artúr szerencsére nem váltotta be fenyegetését, mint ahogyan korábban "ígérete ellenére" végül Buda visszavívásakor sem ölette le a fogságba esett császáriakat – itt írtunk erről bővebben.
Aradon 1849. október 6-án végezték ki a magyar a magyar honvédsereg tizenkét tábornokát és egy ezredesét, Pesten pedig Batthyány Lajos grófot, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét. Október hatodikát a kormány 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánította. A tizenhárom aradi vértanút ábrázoló pannó, Kéri László festőművész alkotása (Fotó: MTI/Friedmann Endre) Az 1848–1849-es szabadságharc leverését kegyetlen megtorlás követte. A közkatonák amnesztiát kaptak ugyan, de sokukat besorozták a császári seregbe, a magasabb rangú tisztek, tisztviselők hadbíróság elé kerültek. A tárgyalások sorrendjét a "bűnösség" foka határozta meg: Batthyány Lajos perét a csehországi Olmützben, a honvédsereg önálló seregtestet vezénylő főtisztjeinek perét Aradon folytatták le. Az aradi kivégzések 1849. október 6-án - Egyperces Történelem. Batthyány perében több utasítást is figyelmen kívül hagytak A tisztségéről 1848. október 2-án lemondott Batthyányt 1849 januárjában Pesten tartóztatták le. A szabadságharc bukása után Olmützben raboskodó politikust 1849. augusztus 30-án a haditörvényszék koncepciós eljárásban, felsőbb utasításra, felségárulás vádjával kötél általi halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte, de kegyelemre ajánlotta.
Honvédek, népfelkelők, jegyzők, papok, tanítók, egyszerű emberek, akiket a megtorlás során szűk másfél év alatt ítéltek halálra és végeztek ki. Nagyjából 60 százalékuk civil volt, soha nem fogott fegyvert – az ős sorsukról kérdeztük Dr. Hermann Róbert történészt, történészt, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettesét. Az aradi vértanúk kivégzése tv. Tényleg szadista volt a magyarok hóhéra? A feltehetően szociopata Julius von Haynaunyugdíjas éveit Szatmárban töltötte és csodálkozott, miért utálják szomszédai, Londonban megverték, de a kínhaláláról szóló történetek feltehetően a legendák világába tartoznak. Az első kivégzés Magyarországon megtorlás lesz, ezt mindenkinek nyíltan a tudomására hozta egy 1848. október 3-án kiadott császári rendelet, miszerint aki attól a naptól kezdve bármilyen módon is a magyar államot szolgálja, Bécs szemében fegyveres lázadónak számít, akár halálbüntetésre is számíthat. Az osztrák csapatok decemberi, általános támadásáig ennek nem lehetett érvényt szerezni, ám a hónap második felétől az elfoglalt magyar területeken megindultak a letartóztatások.
54-ik születésnapján végezték ki, végig magánál volt és bátran ment a halálba. Következett Knézich Károly, akinek végső kívánsága az volt, hogy utolsó havi fizetését juttassák el családjának, azonban ez elutasításra került mivel a kivégzéssel a vagyonelkobzás is együtt járt. Miközben szemüvegét letette a közeli asztalra Tichy őrnagy megvető és durva szavait hallgatta szótlanul. Nem volt utolsó szava, szótlanul ment a halálba is. Knézich Károly Nagy-Sándor József következett a sorban, akire még a debreceni csatából emlékeztek az orosz tisztek. Ő is büszkén és szótlanul lépett a bitófa alá, Gróf Leiningen-Westerburg Károly nevénél a hóhér zavarba jött és így szólt: Ich bitte, Herr General Graf Leiningen. (Kérem Gróf Leiningen tábornok urat) Tichy őrnagy vérmesen rászólt a hóhérra, a lova nyergéből: Was? Hauptmann Leiningen, sonst nichts. (Mi? Leiningen százados, semmi több) Leiningen ki a legfiatalabb volt a kivégzettek közül (éppenhogy betöltötte a harmincadik életévét), csak gúnyosan ránézett az őrnagyra, de nem szólt semmit, ment tovább a bitófák felé.
A kollégiumi elhelyezést az érettségizők számára igény esetén biztosítják, ilyen esetekben, egy szobában egy tanuló helyezhető el. Az érettségitől való visszalépésre természetesen minden jelentkezőnek lehetősége van, aki bármely okból úgy ítéli meg, hogy inkább egy későbbi időszakban szeretne vizsgázni, ebben az esetben a befizetett vizsgadíjakat is visszafizetik. A további tudnivalókról tájékoztatni fogják az iskolákat, diákokat – jelezte a minisztérium.
Pont annyi, és úgy, hogy egy hetedikes annyit és úgyhalljon '56-ról, hogy ne unja el, ne érezze idegennek és ó meglegyen a fíling, amire érettebb korában építkezik majd az iskolai ünnepélyeken, a töri- és irodalomórákon, a visszaemlékezésekből és a forrásokból. Hetedik évfolyamosaink a HADART színház az 56 csepp szerelem című előadását nézték meg a Lázár Ervin program keretében 2022. április 1-jén. Néhány sláger az 56 csepp vér musicaból, poénos részek a Rómeó és Júliából, remek tánc, gyönyörű ének, nyelvi humor, helyzetkomikum. 56 csepp szerelem - éppen elég - Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium, Kollégium és Óvoda. Az Avasi Gimnázium színházterme adott helyet táncos, zenés előadásnak, melyet három miskolci iskola tanulói számára adtak elő a fiatal, lendületes, és tehetséges színészek. Köszönjük HADART Színház, Köszönjük Lázár Ervin Program! Last modified on Friday, 01 April 2022 12:39
Töltsd le alkalmazásunkat Töltsd le alkalmazásunkat
Fotó: Nagy Alexandra