Restaurálták Dankó Pista hegedűjét; a legendás hangszert, a Móra Ferenc Múzeum néprajzi gyűjteményének kiemelkedő darabját csütörtökön meg is szólaltatta Szecsődi Ferenc Liszt-díjas érdemes művész. A különleges hegedű, melyen Dankó Pista neve olvasható, Schunda Vencel hangszergyáros budapesti műhelyében készült 1890-ben. Schunda Vencel gyárából elsősorban népi hangszerek kerültek ki, de nevéhez fűződik a pedálos cimbalom szabadalma is, melynek egy példányát őrzi a múzeum néprajzi gyűjteménye – tudtuk meg Szabó Magdolna néprajzkutatótól. A Dankó-hangszert az elmúlt időkben évente egyszer szólaltatták meg, így például 2008-ban a Múzeumok Éjszakája csúcspontjaként Frankie Látó világhírű szegedi dzsesszhegedűs játszott rajta. Restaurálták Dankó Pista hegedűjét + FOTÓK, VIDEÓ | Szeged Ma. Már ezen alkalmakkor kiderült, hogy nem szólt tökéletesen a hangszer. A több mint 120 éves zeneszerszám azonban a hosszú évek megpróbáltatásai alatt megrepedt és felújításra szorult. A restaurálásra végül idén került sor Semmelweis Tibor budapesti hangszer-restaurátor műhelyében.
Aztán szilajan álla alá kapja, a tépett vonót a húrokra csapja, és húzza, húzza egyre tüzesebben. Sohse hallottam, ilyet életemben! Olyan volt, mintha röpítene hinta és rengve-ringva szállnék föl a mennybe, Az Isten elejbe, s kristálytermekbe az angyalok serege játszana velem. Aztán olyan volt, mintha anyám ringatna lágyan szelíd karján. S már szenderegtem lassú dalán, mikor a vándor ment, ahogy jött. Lopva, hegedűm dobva szótlan a sarokba. Én meg sieték, lázban dideregve, csuda-hegedűm zárni a szívemre. Esengtem neki, kezem összetéve (ki nem volt gyerek, kinevethet érte), hogy jöjjön elő a tündér, aki benne lakik, s az elébb szívem telezengte! Csak jöjjön elő fátyol köntösében, ahogy tanultam a dajkamesében! Csak jöjjön elő a drága, a fényes s ami az enyém, minden az övé lesz! Csak jöjjön elő, rimánkodtam egyre, s még szorosabban szorítom szívemre. A fa nyöszörgött, mintha lelke lenne. Megtudom mindjárt, hogy mi lakik benne? Móra ferenc a hegedű verselemzés. Faragó-fúró szerszámot kerestem. A hegedűnek húrjait leszedtem.
Sohse hallottam, Ilyet életemben! Olyan volt, mintha Röpitne hinta És rengve-ringva Szállnék föl a mennybe, Az Isten elejbe S kristályteremekbe Az angyalok serge Játszna velem. Aztán olyan volt, Mintha anyám Ringatna lágyan Szelid karán S már szenderegtem Lassú dalán, Mikor a vándor Ment, ahogy jött: lopva, Hegedűm dobva Szótlan a sarokba. Én meg sieték, Lázban dideregve, Csuda-hegedűm Zárni a szivemre. Esengtem neki, Kezem összetéve (Ki nem volt gyerek, Kinevethet érte): Hogy jöjjön elő a Tündér, aki benne Lakik s az elébb Szivem telezengte! Csak jöjjön elő Fátyolköntösében, Ahogy tanultam A dajkamesében, A drága, a fényes S ami az enyém, Minden az övé lesz! Csak jöjjön elő: Rimánkodtam egyre... S még szorosabban Szoritom szivemre. A fa nyöszörgött, Mintha lelke lenne: Megtudom mindjárt, Hogy mi lakik benne? Faragó-fúró Szerszámot kerestem: A hegedűnek Húrjait leszedtem, Fájának vésőm Neki feszitettem S csak ahogy széttört Apró darabokra, Néztem zokogva A drága romokra. Móra Ferenc: A hegedű - Új Misszió. Ó, de nem a kárt, Nem a játék vesztit: Sirattam azt, hogy Nem találtam semmit... Azóta eljárt Az idő felettem, Nemcsak megnőttem, Hanem ez egyben, Meg is öregedtem: Hiába tanultam, Meg nem javultam, Máig se okultam.
Gyerek voltam még, Annak is aprócska. Egyéb játékom Nem volt, csak egy ócska, Vén hegedű, mit Poros nyugalomban Leltem a lomban, Valamely sarokban. Az Isten tudja, Ott ki felejtette, Hol porlad a kéz, Amely odatette: De megörültem Én neki felette, Bár nem is sejtém, Mire való vóna. Mellette nyűtten Hevere vonója. Róluk a port biz Le se törülgettem Hanem azonnal Szolgálatba vettem: Lónak a hangszert, Kardnak a nyirettyüt. Mulattam vélük Hol külön, hol együtt, Mikor miképen Kivánta a játék. A hegedű (Móra Ferenc) – Wikiforrás. Az igaz célra Rá mégse találék, Bármi csapongó A gyermeki elme. (Ó, ha ma olyan Félannyira lenne! ) Megesett olykor, Persze akaratlan, Hogy vonómmal a Húrok közé kaptam: Zörgött, csikorgott, Kínosan sikongott, De nem kedveltem Ezt a fura hangot. Egyszer azonban, Isten tudja honnan: Hozzánk egy vándor Egyszerre betoppan. Orcája sápadt, A ruhája tépve, Nem mertem nézni Ragyogó szemébe. Megáll előttem, A hegedűt nézi, Csak nézi, nézi S kezembül kivészi. Lágyan, szeretettel Lefujja porát, Megpengeti halkan A húrok sorát, Aztán szilajan Álla alá kapja, A tépett vonót A húrokra csapja, És húzza, húzza Egyre tüzesebben.
Ugyanígy nem téríti meg a kárt, amennyiben az a károsult szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásából származott. Az érintett az adatkezelő adatkezelési eljárásával kapcsolatos panasszal a NAIH-hoz fordulhat: Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 1024 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/C. Az adatkezelő honlapjának használata során megvalósuló adatkezelések: Az adatkezelés helye: 4628 Tiszaszentmárton Táncsics köz 8. képletes, minden adatkezelés csak online zajlik! Hibás a törvénykezés! 4. A honlap adatkezelése Az adatkezelő honlapjához bárki kiléte felfedése és személyes adatai megadása nélkül hozzáférhet, a honlapon és az ahhoz kapcsolt oldalakon szabadon és korlátozás nélkül szerezhet információkat. Nem személyhez kötött információkat azonban korlátlanul és automatikusan gyűjt a weblap a látogatókról. Móra ferenc a hegedű vers. Ezekből az adatokból személyes adat azonban nem nyerhető, így az Infotv. hatálya alá tartozó adatkezelést nem valósul meg. Az adatkezelő a honlapon a Google Analytics webanalitikai szolgáltatást használja.
no images were found A hangszer javításának több százezer forintos költségeit Heumann Erzsébet, a Dankó Pistát elsőként felkaroló Zsótér Andor ükunokája fedezte. A mecénás elmondta, azért javíttatta meg a hangszert, hogy újra emlékezzenek az emberek a magyar nótára. Heumann Erzsébet arról is beszélt, a Zsótér család Szatymazon végigkísérte Dankó Pista életét, segítette tanulmányaiban, az első nótákat a Zsótér családnak húzta, első kottáját Zsótér Andornak ajándékozta. Fogas Ottó, a Móra-múzeum igazgatója elmondta, Heumann Elisabeth – akinek az Angyali üdvözlet rendbehozatalát is köszönheti a múzeum – támogatásaival feléleszti a múzeumi mecenatúra régi hagyományát. Fontos, hogy legyenek olyan emberek, akik szívügyüknek tekintik a kultúra ápolását és azt, hogy az ilyen műtárgyak megmaradjanak az utókornak; és akik nem az államtól várják, hogy mindent megoldjon – tette hozzá az igazgató. Móra ferenc a hegedus. A hangszer egyébként 1891-ben került Dankóhoz, aki aradi koncertkörútján játszott rajta. A koncertek után Nikolits Döme aradi ügyvéd szerezte meg, később a Dugonics Társaságnak ajándékozta a nagy jelentőségű hangszert.
Az elmúlt hetekben több sajtóorgánum adta hírül, hogy a Gellért-hegyre felvezető sikló projekt hatástanulmányában 94 fa kivágására kapott engedélyt a beruházó. Lapunk szintén rövid hírt közölt a témáról, melyre reflektálva most a fejlesztő, a Gellérthegyi SIKLÓ Kft. közleményét közvetítjük Olvasóink felé. A sikló építésének gondolata már a XIX. század óta visszatérő motívuma a városrendészeti és építészeti terveknek. Az 1870-ben megnyílt Budavári siklót, majd az 1874-ben átadott fogaskerekűt követően logikus lépésként és igényként vetődött fel a Gellérthegy bevonása a város közlekedési hálózatába. A sokszori próbálkozás miatt a siklótervek sztereotip elemei lettek a főváros reménybeli fejlődéséről szóló álmoknak. Ezen a világháborús összeomlás sem változtatott, ezután e tervek a fürdőváros-program részeként lettek megemlítve, de ismét csak általánosságban, nem konkrét tervezési feladatként. 1991-ben a Citadella és környékének hasznosítására és rehabilitációjára kiírt tervpályázat vetette fel ismét a Sikló létesítésének gondolatát.
A g7 korábbi cikke szerint a két siklókocsit egy olasz cég, a Leitner szállítaná. Egy kabinba 40 ember fér be, az elméleti menetidő pedig alig több mint egy perc (egészen pontosan 72 másodperc). "Az előkészítés jelen állása szerint" a beruházás bekerülési költsége 4-5 milliárd forint lesz. A sikló projektgazdája a Gellérthegyi Sikló Beruházó és Szolgáltató Kft, amely 25 százalékban a BKK tulajdonában van, 75 százalékban pedig egy magáncégé. A főváros közlése szerint a finanszírozást ez a többségi tulajdonos, a Sikló-Beruházó Kft. nevű magáncég vállalta "pénzintézeti és/vagy magánforrásból". A Főpolgármesteri Hivatal szerint a BKK a beruházás megvalósításában aktívan nem vesz részt, a kivitelezők kiválasztását is a magánbefektetők végzik. Kiemelt kép: Walton Imre
A fővárosi székhelyű SIKLÓ-BERUHÁZÓ Kft. 2008-ban kezdte meg a működését projektcégként, alapításának célja a Gellért-hegyi sikló tervezése és megépítése. A magyar befektetői érdekeltségbe tartozó társaság 75 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik a Gellérthegyi SIKLÓ Kft. -ben, amelyben további 25 százalék felett a Budapesti Közlekedési Központ rendelkezik, és amely projekttársaság közvetlenül felel majd a beruházás megvalósításáért.
Az I. kerületi városvezetés részéről megfogalmazott elvárásoknak megfelelően aktualizálja a terveket a Gellért-hegyi sikló építésére készülve a Gellérthegyi SIKLÓ Kft. Azt ígérte a cég, hogy hamarosan elkezdik a kivitelezést és kevesebb, mint másfél év alatt megépülhet a Tabán és a Citadella közötti felvonó. A projekt több éve húzódik, részben a főváros és a kormányzat közötti nézeteltérések miatt. Most ott tartanak, hogy várni kell a módosított tervek engedélyére, majd folytatódhat a kötelező régészeti feltárás. Ha nyárig meglesznek az engedélyek, akkor ez a munka várhatóan még ősszel befejeződik, így talán idén hozzáláthatnak a kivitelezéshez és 2023 első felében megindulhat a forgalom. A főbejárat mostani látványterve (fotó: Gellérthegyi Sikló Kft. ) Arról semmit sem közöltek, hogy mekkora összegből készülhet el ez az új attrakció. Három évvel ezelőtt 4, 5-5 milliárd forintról szóltak a hírek. Akkor még azt mondták, hogy 2020-ban átadják - igaz, akkor még más volt a főváros és az I. kerület vezetése is.
A Fővárosi Önkormányzat nem járul hozzá, hogy magánberuházásban valósuljon meg a gellérthegyi sikló kivitelezése, ezért eláll a szerződéstől – közölte az általános főpolgármester-helyettes egy háttérbeszélgetésen. "Mi azt gondoljuk, hogy a finanszírozási feltételek nem teljesültek. 2009-es megállapodás van szó. Az eredeti engedélyek lejáratából eredendően érdekmúlás következett be, megváltozott az eredeti műszaki tartalom és a jogszabályi környezet is" – mondta Kiss Ambrus. Hozzátette: a főváros szeretné a Gellért-hegyi siklót, de közberuházás keretében. Van egy érvényes kormányhatározat, amely kimondja, hogy a sikló közberuházásként valósul meg, ezzel szemben a magánberuházói oldal láthatólag "nyomja ezt a történetet", hiába nem ért ezzel egyet a főváros – fejtette ki. "Ha van erre uniós forrásszerzési lehetőség, ezt valósítsuk meg közberuházásként, ne pedig egy ilyen furcsa konstrukció keretében. De azt mondjuk, hogy mi ezt nem fogjuk engedni, a Gellért-hegyen nekiállni magántőkével fúrni-faragni, és fákat dönteni, aztán majd menet közben, vagy úgy lesz vagy nem úgy lesz a beruházás, ebbe nem akarunk belemenni.
Az eddigi történéseket ugyanis röviden úgy lehetne jellemezni, hogy a sok, maga akaratát és érdekét követő vállalkozói érdek mellett annyira soha senki nem volt elegendően erős, hogy valami elinduljon, de arra mindig mindenki elég erős volt, hogy a másikat hátráltassa. Az elmúlt időszak nagy vállalkozói keringőjében a sikló eredeti ötletgazdái (Prekuta Bálint és Valkó Csaba) után az ő barátaik (Einspach Gábor és Horváth Gábor) birtokolták a siklócéget, majd Albrecht Ottó Cashline Holding nevű cége látott fantáziát a vállalkozásban, később bukkant fel Erős János, az MSZP-s éra MFB-vezérének környezete. Tulajdonosok Mindenesetre, ha a ma látható szereplőkön végigmegyünk, akkor a projektben 25 százalékos kisebbségi tulajdonos a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt., vagyis a főváros, Karácsony Gergely főpolgármester részéről biztosan megvan az akarat, hogy végre kilendítse a szerencsétlen projektet a holtpontról. A magánberuházói oldal már színesebb. A 75 százalékos tulajdonos a Sikló-Beruházó Kft.
Arra is kíváncsiak, hogy a 2020. május 27-i és június 11-i egyeztetésen vagy azt követően bárki is fogalmazott-e meg ellenvéleményt azzal az új tervvel kapcsolatban, amelyet bemutattak mások mellett a főpolgármester-helyettesnek és a főpolgármester kabinetfőnökének. Szerintük a vonatkozó kormányhatározat – amely a Gellért-hegy közösségi közlekedési kapcsolatának megteremtéséről és közterületeinek megújításáról szól – nem említi, hogy a Gellért-hegyi sikló beruházás közberuházásként kell, hogy megépüljön. Azt is kifogásolják, hogy A BKK mint 25 százalékos tulajdonos a mai napig nem adott semmilyen tájékoztatást a magánbefektetőknek sem az üzleti elképzelés megváltozásáról, sem az engedélyek megtámadásának tervéről, sem a szerződéstől történő elállásról. A Gellért-hegyi sikló megvalósítását célzó szerződésnek "elállással" történő megszüntetése a beruházó szerint azért is aggályos, mert nem mutatta be a főváros vezetése a jelenlegi tervek alternatíváit, a döntés jogi és pénzügyi vonatkozásait, valamint az esetleges peres eljárások kockázatait a Fővárosi Közgyűlés döntéshozói számára.