Ki fedezte fel Amerikát? Emlékezzünk a történelem iskolai tanfolyamára, aAz a kérdés, hogy ki fedezte fel Amerikát a legendás gregai Christopher Columbus nevéből származik. 1492-ben, Kolumbusz, keresett egy új utat Ázsiába, megbotlott a korábban ismeretlen területeken. Azt javasolta, hogy ez Indiában van. Ezért a kontinensen élő emberek - az indiánok - neve. Ez csak az iskolai napok óta emlékezett. De kiderült, hogy Amerika felfedezése nem egyszerű. Ezt találtam. Mikor nyitotta meg Amerikát?. Valójában ez a helyzet. Több embert hívnak úttörőnek. A 10. században a norvég Vikingek Leif Eriksson vezetésével érte el Amerika partjait. Ők voltak az elsőek, de visszatérésük után nem volt Amerika a modern értelemben. A második a fent említett, Kolumbusz Kristóf, aki 1492-ben érte el az új kontinens partját. És a harmadik, aki meghódította az Atlanti-óceánt ésaz amerikai partvidék partján feküdt, az Új Világ Amerigo Vespucci kutatója volt. 1507-ben a kartográfus, M. Waldzemüller azt javasolta, hogy az új kontinens Amerikának nevezték el Amerika Amerigo Vespucci tiszteletére.
Művelődés- vagy (európai) gazdaságtörténeti szempontból is grandiózus mozzanat az övé, hiszen tulajdonképpen enélkül nem beszélhetnénk a korabeli világkép lendületes kitágulásának kezdetéről, és gyakorlatilag egy olyan kereskedelmi erőtér kialakulásáról, amely évszázadokra meghatározta (és mind a mai napig befolyásolja) a történelem alakulását, valamint pozitív vagy negatív folyamatainak megítélését.
Kolumbusz még háromszor (1493-1496, 1498-1500 és 1502-1504 között) járt az Újvilágban, felfedezte a Kis-Antillákat, Jamaicát és Dél-Amerika partjait is érintette. Alkirályi hatalmával azonban visszaélt, a királyi udvarban is számos ellenséget szerzett, így amikor a csalódott, a beígért gazdagságot hiába kereső hispaniolai telepesek fellázadtak, a helyzet rendezésére kiküldött bíró bilincsbe verve őt küldte haza.
Legyen továbbá "kezdő sorozat". Ha minden n természetes számra és minden f ∈ F n -re létezik f * ∈ F n+1, hogy f *| {1,..., n-1} = f, akkor létezik olyan a sorozat, hogy és minden n > M-re ( Először is a feltétel szerint minden n természetes számra a halmaz nem üres (ez tehát azon függvények halmaza, mely minden F n -beli f -hez az f egy F n+1 -beli kiterjesztését rendeli). A kiválasztási axióma miatt ekkor nem üres az alábbi Descartes-szorzat: Ennek egy eleme olyan függvényrendszer, melynek n -edik eleme az összes F n -beli f -hez az f egy F n+1 -beli kiterjesztését rendeli. Racionális számok példa tár. Iterációval definiálunk ezek után egy sorozatot, mely rendelkezni fog a kívánt tulajdonsággal. Legyen ugyanis és Világos, hogy ez jól definiált függvény és teljes indukcióval az is belátható, hogy rendelkezik a fenti tulajdonsággal. Példa. Ha ( a n) szigorúan monoton növekvő valós számsorozat, akkor van olyan csupa racionális számokból álló ( b n) sorozat, melyre a n < b n < a n+1. (1) Ilyen nyilvánvalóan létezik, hisz a n és a n+1 között mindig van racionális szám, ezeket kiválasztva nyerjük a sorozatot.
A digitális kultúra, mint a tudásterjesztés új szintje [ szerkesztés] A digitális kultúra a digitális (számjegyekkel való) technológia (műtan) által támogatott művelődés, amely jellemzően az elektronikus médián valósul meg. [1] Ez, a papírkor utáni új olcsó média hallatlan jelentőségű. A digitális média használatával új szinten nyílhat meg a tudásterjesztés lehetősége. Racionális számok példa angolul. A tudást egyaránt képviselheti a logosz és a techné – scientia et artes, eredője talán épp ezért a technológia. Digitális kultúra: technológia [ szerkesztés] A digitális kultúra olyan kultúra, amelyet jelentős mértékben a digitális megnyilvánulás ural. Már az ókorban is igyekeztek racionális számokkal ábrázolni például az emberi fül által természetesen feldolgozott zenei hangmagasságokat, s nem volt ez máskülönben a papírkorban sem. Az elektronikus eszközök eszközök tervezésénél már különösen szembetűnő volt, hogy igazából szinte mindent, amit a gyakorlatban használunk, le tudunk írni, olcsón és tökéletesen reprodukálni számjegyekkel.
Próbáljuk megtanítani a nagylelkűséget és önzetlenséget, mert önzőnek születünk. Értsük meg, miben mesterkednek saját önző génjeink, mert akkor legalább esélyünk lehet arra, hogy keresztülhúzzuk a számításukat, s ez olyasmi, amire egyetlen más faj sem törekedhet soha. Itt vannak mindannyiunkban: ők teremtettek bennünket, testünket és lelkünket; az ő fennmaradásuk létünk végső indoka. Hosszú utat tettek meg ezek a replikátorok. Most gén névre hallgatnak, mi pedig a túlélőgépeik vagyunk. Numerikus sorozatok/Rekurzív sorozatok – Wikikönyvek. A gének nagyszerű programozók, s a programozás számukra élet-halál kérdése. Valahányszor egy kommunikációs rendszer kialakul, mindig fennáll az a veszély, hogy némelyek a rendszert saját céljaikra fogják kihasználni. Az oroszlán például meg akarja enni az antilop testét, amellyel az antilopnak egészen más tervei vannak. Ez rendesen nem tekintjük azonos értékekért való versengésnek, ám logikai szempontból nehéz belátni, hogy miért nem. Mi az önző gén? Nem egyszerűen egy különálló DNS-darab. Az önző gén egy adott DNS-darab összes másolata, melyek-éppúgy, mint az őslevesben- szétoszlanak a világba.
Pontos módszer, vizsgálati anyag/gép adatai hiányoznak, stb. Ezért a Limit/Cut-Off index szerint csoportosítottam őket Nem tudni a résztvevők életkorát, hogy átestek-e korábban Covid-on, stb. (csak pár esetben) Sokszor nem tudni pontosan/evidens, hogy mennyi idő telt el a két oltás között, stb. Pl. Magyarországi AZ adatoknál általában ugye még csak a 4 hetes másodikak lehetnek, stb. Ahogy tudom, ezeket az adatokat nem lehet egymással 'összevetni' (legalábbis nem evidens) Nagyon kevés adat ez alább Az eredmények egyéntől is függenek, stb. Attól hogy az első adagnál (pl. AZ esetében is van rá példa) valami '0', attól még a második adagra/ illetve később még 'megindulnak' a számok Általánosságban: Jó hír! Racionális számok példa 2021. Úgy tűnik a Kínai a 2 adag beadása után látható eredményeket produkál általában! Valószínűleg nem is rosszakat, talán mint egy első adag Pfizer 3 hét utánihoz hasonlókat? Vagyis aki magát, hozzátartozóit teszteltetné Kynainál Spike-ra, annak javasolt az időket betartani Mert úgy tűnik, hogy a második beadása előtt nem nagyon indul be - de ez nagyon kevés (3db) adat alapján csak, vagyis kb.
1. számtani sorozat, iterációk Ha minden n > 1 akkor és g () = a Általában, ha a g függvény alakú, ahol f egyváltozós függvény, akkor iteráció ról beszélünk. 2. faktoriális sorozat, egyszerű rekurziók alakú, ahol f kétváltozós függvény, akkor egyszerű rekurzió ról beszélünk (mely nem összetévesztendő a primitív rekurzióval). 3. Fibonacci-sorozat, általános rekurziók minden n > 2 mely egy teljesen általános rekurzióval megadott sorozat. Digitális kultúra – Wikiforrás. Ilyen általános rekurzióra még egy példa: minden n > 3 Kiválasztással kombinált rekurzió [ szerkesztés] Az analízis bizonyításai során számos esetben nem kell megadnunk rekurzív módon sorozatokat, elegendő valamely rekurzív tulajdonságnak eleget tévő sorozat létezését igazolni (például monoton növekvő, vagy egy ponttól egyenletesen távolodó, vagy ahhoz közeledő sorozat létezését igazolni). Tétel – A kiválasztási axiómával segített rekurzió tétele – Legyen olyan függvényrendszer, hogy minden n természetes számra F n elemei az {1,..., n-1}-en értelmezett, R -be képező függvények ( R helyett tetszőleges halmazt is vehetünk).
Világos, hogy a tételben az R halmaz szerepeltetésének nincs különleges indoka, állhat R helyett bármely halmaz. Bizonyítás. (1) egzisztencia (a) Először belátjuk, hogy tetszőleges n ∈ Z + -re létezik egyetlen olyan s:{1,..., n – 1} R véges sorozat, hogy minden 0 < k < n -ra n=1-re nyilvánvalóan létezik egyetlen ilyen sorozat, hiszen ekkor. Az önző gén – Wikidézet. n > 1 tetszőleges esetén tegyük fel, hogy az állítás az n -nél kisebb számokra már áll. Vegyük t:{1,..., n – 2} R -t ilyen tulajdonsággal. Ekkor s ( m) = t ( m) (m < n), s ( n) = g ( t) alkalmasan definiált sorozat, mert t -re már igaz a szóban forgó tulajdonság, s-re pedig a definícióbójából adódik. Az egyértelműség az n -edik elem sorozattól független megadásából következik. (b) Jól definiált tehát minden n -re az az ( a n) sorozat, melyet a következő definícióval kapunk: a n = s ( n) ahol s az előző pontban az n + 1 -hez egyértelműen megadható véges sorozat, s ( n) pedig ennek n -edik eleme. (2) unicitás Teljes indukcióval igazolható, hogy ha lenne két ilyen tulajdonságú ( a n) sorozat, akkor ezek pontról pontra megegyeznek.
Ezzel szemben a rekurzív matematikában használatos sorozatokat nem tekinthetjük adottnak, amíg egy rekurzív eljárást nem mutatunk fel, mellyel kiszámíthatjuk a sorozat tetszőleges tagját. A rekurzív definíció tétele [ szerkesztés] A rekurzív megadási módnál ellenőriznünk kell, hogy egyáltalán létezik-e az adott módon adott sorozat, sőt sok esetben (de nem mindig) azt is elvárjuk, hogy egyértelműen létezzen a kívánt rekurzív tulajdonságú sorozat. Ezt biztosítja a rekurziótétel. Tétel – A rekurzív definíció tétele – Legyen S a következő függvényhalmaz: és legyen függvény. Ekkor létezik egyetlen olyan (): Z + R sorozat, mely rendelkezik a következő tulajdonsággal: minden n ∈ Z + -re. Magyarázat. A g függvény szerepe az, hogy a sorozat előző tagjaiból, például az (,,..., ) véges sorozatból, mely az (a_n) sorozat {1,..., n – 1} halmazra vett -vel jelölt leszűkítése, kiszámítsa az n -edik tag értékét. Speciálisan az n = 1 esetben az előbb említett sorozat az üres halmazra vett leszűkítés, azaz, mely a kezdő elem értékét definiálja.