(Kép jóváírása: Amazon) A Fiúk 2. évad 8. epizódja egy olyan évad záróját jelenti, amely egyenlő mértékben megdöbbentett és meglepett. Szerencsére az első héten kívül a kiadási ütemterv minden más volt – minden pénteken adott egy adag V vegyületet tartalmazó akciót. Mégis vannak köztetek, akiket viszketni fog, hogy megtudja a The Boys 2. rész megjelenési dátumát és (ami még fontosabb) a finálé megjelenési idejét. Különösen annak figyelembevételével, hogy a múlt hét véget ért. Ész. Kifulladt. Tehát, ha be akarsz jutni a földszintre, és elkerülöd, hogy bárki elrontsa a The Boys 2. évad fináléját, akkor itt van pontosan akkor, amikor megnézheted a nyolcadik és egyben utolsó részt az Amazon Prime Video-on. A fiúk 2. évad 7. rész ismertetője: "A műsor rövid történetének legjobb cliffhangere" A fiúk 2. epizód megjelenési dátuma és ideje A Fiúk 2. részének megjelenési dátuma Október 9, péntek. Ez a könnyű rész. A tényleges nézési idő esete azonban kissé összetettebb. A finálé megjelenési ideje kellene lenni éjfél Csendes-óceán / keleti hajnali 3 óra / BST.
Figyelem! Az alábbi írás SPOILEREKET tartalmaz a The Boys 2. évadának cselekményére vonatkozóan! Egyáltalán nem meglepő, hogy a The Boys szép lassan belopózott a népszerűségi listákon a szinte egyeduralkodónak számító Netflixes szériák közé, ugyanis az Eric Kripke által fejlesztett széria szédületesen akkurátusan rezonál nem csupán a popkultúrára - egészen pontosan a képregényes témákat övező őrületre -, hanem úgy általában a társadalmunkra is, mindarra, ami mozgatja, befolyásolja, vezérli. Amik eltorzítják. A második évad nyolc epizódja megmutatja, hogy a közvélemény nagyobb erővel bír bármilyen szuperhősnél: hiába képes Homelander tömegeket ledarálni lézerszemével, Stormfront pedig villámokkal porig égetni lakóközösségeket, amennyiben a publikum ellenük fordul, esélyük sincs. Ezek a hősök ugyanis a tömegek szeretéből táplálkoznak, sötét, hiú lelkük a nép imádatán csüng, amennyiben elfordulnak tőlük, végük van. És ők is nagyon jól tudják, milyen könnyen befolyásolható a publikum, hisz maguk is manipulálják őket.
És ez a második évad zsenije: bármennyire ravasz, szellemes és eszes az első etap, karakterek tekintetében leginkább még csak karikatúrák szintjén mozgott, antihőseit és hőseit egyaránt valamilyen túlzó perverzió, vágy vagy eltökéltség határozta meg - emberi oldalukat a folytatás hozza ki belőlük. A címszereplő Fiúkat vezető Butcher (Karl Urban) akkor válik akciófilmes kliséből karakterré, mikor jobban megismerjük a környezetét - a halottnak hitt feleségét vagy abuzív apját -, de ugyanez igaz Homelanderre is, aki anyafiguráját elveszítve (megölve) most újonnan megtalált fiát megkörnyékezve próbál valami szeretetféléhez jutni. Lehet, hogy vannak mellékvágányok, például az a szcientológiára hajazó egyház, melynek a Deep hódol be annak érdekében, hogy renoméját visszaszerezve ismét tagja lehessen a Heteknek, de ezek inkább csak narratív szempontból döcögnek, ugyanakkor szélesre tárják a The Boys világát, és megmutatják annak a manipulációnak egy másik oldalát, ami központi motívum ebben a sorozatban.
A képregényből készült sorozat tavaly debütált az Amazon Prime streaming szolgáltatáson, amit akkora előzetes várakozás övezett, hogy már a premier előtt berendelték a 2. évadát. Az elborult és egyben szórakoztató The Boys stábja azt ígéri, a második évad még az elsőnél is brutálisabb lesz. A produkció alkotói és szereplői egy élő közvetítés keretein belül beszélgettek, a videó utolsó néhány percében ízelítőt kaphatunk az új, évadnyitó epizódból is és azt is megtudtuk, hogy szeptember 4-én érkezik majd a folytatás. Az is kiderült, hogy szeptember 4-én csak az első három rész került fel az Amazonra, majd ezt követően hetente érkeznek az új epizódok. You demanded it (and demanded it and demanded it). The Boys Season 2 arrives September 4. — Prime Video (@PrimeVideo) June 26, 2020
A The Boys című sorozat első évada 2019. július 26-án indult az Amazon Prime Videó n, amit az igen kiterjedt multi indított még 2010-ben válaszul a Netflix és a streaming egyre növekvő népszerűségére. Az első évad... hogy is fogalmazzak? Bomba siker volt. A mai szuperhősős világban egy olyan újfajta megközelítést alkalmazott, amire addig nem volt példa. Emellé pénz, remek szereplőgárda és történet is társult. Egyszerűen mintapéldája volt annak, hogy hogyan is kell egy saját sorozatot felépíteni. Minket is lenyűgözött, ahogy beszámolónkban írtunk is róla tavaly. A kérdés csak az volt, hogy vajon tudja-e hozni a második évad a színvonalat, amit az első igen magasra tett. Spoiler: IGEN! A második évad szinte közvetlenül az első vége után veszi fel a fonalat. Butcher eltűnt, a hetek éppen temetik Translucentet, aki hát öhm, nem éppen a legszebb halált halta, a Vought tovább terjeszti hatalmát, hőseink egy pincében bujkálnak mindenki elől, Homelander pedig hatalmasabb, mint valaha. Amint az látható, a helyzet nem túl rózsás, szóval van honnan talpra állni.
A másik csalódás pedig Deep (Chace Crawford) karaktere volt, aki kvázi visszakerült az évad végére oda, ahol a sorozat elején találkoztunk vele. Pedig az ő karakterívében abszolút benne van az őszinte megváltozás lehetősége, amit a fináléban annak rendje és módja szerint teljesen lenulláztak, így ő továbbra is megmarad egy comic reliefként, ami elvesztegetett lehetőség ahhoz képest, mennyi játékidőt kap. Az ő jeleneteivel behozott Egyház azonban szép terelésnek bizonyult az utolsó percek tükrében - Goran Visnjic szektavezetőjéről már mindenki elhitte, hogy egy új főgonoszt építenek fel vele a készítők, mielőtt felrobbant volna a feje. Végezetül az utolsó két-három percről - ha az nincs, ez akár egy sorozatzárónak is beillett volna, annyira helyükre kerültek a karakterek a záró montázsban. Sok a kérdőjel és a bizonytalanság a Headpopper leleplezésével, amire nyilvánvalóan rá fognak térni a folytatásban. Az biztos, hogy Kripkééknek ügyesen kell lavírozniuk a képviselő kisasszonnyal, aki jelen állás szerint semmivel sem jobb vagy rosszabb Butcheréknél, ha a célja eléréséhez szükséges eszközök között kell válogatni.
ILO: A járvány katasztrofális hatással van a foglalkoztatásra 2 éve A világ munkavállalóinak 81%-át, vagyis ötből négy embert érint a munkahelyek teljes vagy részleges bezárása. Az ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) friss jelentése foglalkozik a COVID-19 által legérintettebb szektorokkal és régiókkal, valamint javaslatokat is megfogalmaz a krízis kezelésére. Teljes cikk... Ez történt a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 105. konferenciáján 6 éve A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) az ENSZ első szakosított szerve, melynek munkája az évente megtartásra kerülő konferencián (ILC) teljesedik ki. A konferenciát funkciója okán az ILO parlamentjének is szokás hívni. A 105. ILC idén 2015. Nemzetközi Munkaügyi Szervezet | hvg.hu. május 30. és június 10. között került megtartásra fokozott biztonsági intézkedések mellett. Teljes cikk... Tegnap bemutatkozott a munkaerőpiacért felelős államtitkár 6 éve A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet ( ILO) az ENSZ tripartit alapon működő szervezete, mely 1919-ben alakult. A tripartit alapú felépítésének megfelelően működésében a munkavállalói, a munkáltatói oldal, valamint a kormányok is szerepet játszanak.
A munka jövőjét illető beszélgetések a konferencia több mint egy hetes programjának legfontosabb részét fogja képezni. A tárgyalások alapjául az a jelentés szolgál, amelyet az ILO szakértői bizottsága tett közzé még januárban. Nemzetközi szervezet is elítéli a Hír TV kormánypártivá fordítását : HunNews. A jelentés egy "embercentrikus" munkaügyi agendát és egy tucatnyi ajánlást fogalmaz meg: a legalapvetőbb dolgozói jogok, tisztességes megélhetést biztosító bérek, biztonságos és egészséges munkahelyek univerzális garantálása; a bölcsőtől a sírig elkísérő szociális védőháló biztosítása; az életen át tartó tanulás (képzés és átképzés) jogának univerzális biztosítása; több befektetés a zöld- és vidéki gazdaságba, illetve a gondoskodási feladatokat ellátó szektorokba (pl. egészségügy, idős- és betegápolás, oktatás); a nemi egyenlőtlenségek proaktív felszámolása; a hosszútávú befektetéseket ösztönző üzleti szabályozások kidolgozása. Számtalan lehetőség áll előttünk arra, hogy növeljük a dolgozók életének minőségét, kibővítsük választási szabadságukat, csökkentsük a nemek közti bérszakadékot, és visszafordítsuk a globális egyenlőtlenségek okozta károkat.
A béketárgyalások során a brit delegáció egy olyan nemzetközi "munkaügyi parlament" felállítását szorgalmazta, melybe a tőke és munka oldaláról is paritásos alapon érkeznének küldöttek, akik aztán kötelező érvényű szabályokat alkotna meg. Ez a javaslat végül amerikai ellenkezésre meghiúsult, a helyette létrejövő ILO pedig csupán ajánlások megfogalmazására kapott jogosítványt. Az ILO alapjául szolgáló dokumentum a Versailles-i Békeszerződésbe is bekerült, és lefektetett néhány olyan alapelvet, melyek megvalósítása sokszor még a mai napig is várat magára. Az alapokmány többek közt a következő elveket tartalmazta: a munka nem kezelhető árucikként; minden dolgozónak joga van olyan bérhez, amelyből biztosítható a megélhetése; a férfiaknak és a nőknek ugyanazért a munkáért azonos fizetésben kell részesülniük; a külföldi dolgozókat minden államban ugyanolyan jogok illetik meg, mint hazaiakat. Az ILO a második világháborúig a Nemzetek Szövetségének keretein belül működött, a második világégés után pedig az ENSZ kötelékébe került át annak első szakosodott intézményeként.
Kövess minket a Facebookon Indul a SZEF Oktatási Programja
A szervezetet 1969-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki. Az ILO kiemelten küzd a gyermekmunka és a modernkori rabszolgaság ellen, ez utóbbival kapcsolatban épp a szervezet 2017-es jelentése állapította meg, hogy világszerte több mint 40 millió embert érint. Az alapításkor megfogalmazott célkitűzések beteljesületlenségét mi sem bizonyítja jobban, mint az ILO jelenlegi elnökének, Guy Rydernek a centenáriumi konferencia nyitónapján tartott beszéde, amelyben rámutatott: a munkavállalói jogok kérdése ma fontosabb, mint valaha volt. A konferencia témája, vagyis a munka jövőjével kapcsolatban Ryder elmondta: a munka jövőjét nem fogják helyettünk eldönteni sem a robotok, sem a mesterséges intelligencia. A munka jövőjét a mi döntéseink, a mi választásaink, és azok betartásának képessége fogja meghatározni. A konferencia nyitónapján felszólalt 15 állam- és kormányfő, köztük Angela Merkel német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök, Dimitrij Medvegyev orosz miniszterelnök, Stefan Löfven svéd kormányfő és Cyril Ramaphosa dél-amerikai elnök is – utóbbi kettő a munka jövőjéről szóló bizottságot társelnökölte.