A tudomány nem beszél erről, csak a fantázia. S még a fantázia is csak tapogatózik. Hanem künn a csendes falvakban, hol a fák nagyobb árnyékot vetnek, hol a nap hosszabbra nyújtja sugarait, ott vannak olyan szerencsés emberek, akik már látták, mi van a mennyben. Minden vidéken, ahol csak megfordultam eddig, akadtak olyanok, akiknek már megnyílt a menny. Rendesen öreg emberek ezek, becsületesek és ájtatosak. Lehetetlen az, hogy hazudjanak. Ha csak egy vidéket jártam volna meg, nem venném látomásaikat semmibe. Csodás szombati napot kivanok. Mert egy bolond százat csinál. Semmi sem alakítható oly jól, mint a semmi. És semmi sem ragadósabb a lélekre, mit a csodás, a rendkívüli. De jártam az alföldön, felföldön, ösmerem az erdélyi részeket is. Mindenütt érintkeztem a néppel, s mindenütt mesélték, hogy itt is, ott is van egy ember vagy egy asszony, akinek megnyílt már a mennyország. Utoljára aztán annyira beleéltem magam, hogy az egész geográfiából ez az ország kezdett legjobban érdekelni. Mi van ott, mit csinálnak benne?
Benn az égben pedig processzió megy halk énekszóval. Angyalok viszik a zászlókat röpködve, s levett kalappal mennek az emberek hosszú sorban, köztük néhány falubeli ismerős is. De mindez csak egy fél másodpercig tart. Addig se. Csak éppen egyetlenegy pillantás, mely alatt tátva marad az ember szája a csodálkozástól és gyönyörtől. Pedig hiba, hogy így megrendül a kiválasztott, mert amit csak kívánna ebben a pillanatban, okvetlenül teljesülne. Akiket az isten arra méltat, hogy megmutatja nekik országa belsejét elevenen, azoknak még teljesít is valamit. Mert az éppen olyan, mint a Szent István-rend kiskeresztje idelent a földi királyoknál, még a bárói rangot is meg lehet vele kapni - de kérni kell. Csodás szombati napot gif. Csakhogy éppen az van benne, hogy az ember elámul, megijed és nem kér semmit. A menny pedig hirtelen becsukódik, s mindennek vége szakad. Csodálatos, hogy csak a parasztemberek látják az eget. Persze az úri ember nem egészen hisz benne; eltanulja azokból az átkozott verses könyvekből, hogy az ő mennyországa a kedvese szemeiben van, s így könnyíti meg magának, hogy azt minél többször meglássa egész pompájában.
Amolyan »asszony vicispánja« volt a környékbeli fehérnépnek, akinek néha bizony magok bíró uraimék is kikérték a tanácsát. Hát egyszer egy pünkösd reggelén azzal lármázta tele a falut Ágnes néni, hogy az éjjel, mikor megszomjazván, kiment a kútra, az eget látta kinyílva. Hitték is, nem is, amint már szokás az ilyeneket, de ő csak váltig bizonykodott: - Láttam, százszor is azt állítom, nem álmodtam. Nagy Gergely is ott ment a processzióban a sánta lábával. A megboldogult tiszteletes urunk is ott volt, nem a baldachin alatt, csak közönséges polgári ruhában. Sőt itt süllyedjek el egy álló helyben, ha nem igaz, a Gyuri unokám se hiányzott. Láttam őt is, szegénykét. Április 4. : Magyarország felszabadításának napja : hungary. Vörös lajbi volt rajta, kék pántlikás kalap s tulajdon az a csizma, melyet a múlt ősszel én csináltattam neki, mikor utoljára itt járt. Szegény kicsikém, hogy tipegett, hogy tipegett... mintha most is látnám. - De hiszen a kis Gyuri él még, hát nem lehet az égben. - Isten ments, hogy ott lenne... - kiáltott fel az öregasszony s szemei könnybe lábadtak... -, hogy ott lenne - tette aztán hozzá -, ahonnan én nem hozhatnám többé vissza.
450 éve született Claudio Monteverdi, aki ugyan nem büszkélkedhet az első operaszerző címével, de azzal igen, hogy négy évszázad elteltével csak az övére emlékezünk. 1607-ben megszületett az Orfeo, de hogy ez lenne a műfaj első képviselője, nem több legendánál. Egyébként sem úgy megy a (nyugati) kultúrában, hogy valaki leül, és megteremt egy teljesen eredeti dolgot. Vegyük Bach jólhangolt zongoráját: a Wohltemperiertes Klavier (1722) előtt már készültek olyan művek, melyek mind a 24 hangnemből tartalmaznak egy-egy prelúdiumot és fúgát. Ilyenek voltak Giacomo Gorzanis passamezzói és saltarellói (1567) és Daniel Croner orgonadarabjai (1682). Sőt, még Beethovent is beelőzte egy feledhető, de ötletgazdag zeneszerző, Peter von Winter, aki már 1814-ben (tíz évvel a Kilencedik előtt) írt egy Csataszimfóniá t, melyben kórus és zenekar játszik. Claudio Monteverdi Nem rombolom tovább a mítoszokat, de olyan zeneszerzők reputációját, mint Bach, Beethoven vagy Monteverdi, nem is lehet lerombolni. Az is csupán hiedelem, hogy az opera őse az ókori görög tragédia.
Áprilisban a Fejér megyei Abán Gőbölös Gábor néptáncpedagógus jelenléti képzésben tartja meg a játékos közösségfejlesztés mozgásos gyakorlatokkal a köznevelésben elnevezésű képzését. Májusban Budapesten blended, azaz online és jelenléti oktatást vegyítve valósulnak meg a képzések: a diákszínjátszókkal foglalkozó pedagógusok Perényi Balázs irányításával rendezői alapismereteket sajátíthatnak el, Fekete Anikó vezetésével pedig a kreatív zene módszertanával ismerkedhetnek meg. A 30 órás képzések felelősei és vezetői szakterületük országosan ismert képviselői, akik több évtizedes gyakorlati tapasztalatukat sűrítették össze a programok kidolgozásakor. Idén tavasszal mindhárom képzés esetében az első blokkok indulnak újból: akik azt sikeresen elvégzik, "következő osztályba léphetnek", azaz részt vehetnek a második 30 órás képzésen. A jelentkezési határidő és további részletek az ODE Egyetem oldalán érhetők el. Kiemelt kép: Fekete Anikó képzése az ODE Egyetemen (Fotó: ODE)
Interjú Haja Zsolt operaénekessel. Haja Zsolt tizenéves koráig nemigen találkozott az opera műfajával – amikor azonban először látta színpadon Gregor Józsefet, felismerte: ez az ő útja. Idén, alig két évtizeddel később már a szakma egyik legrangosabb elismerésével, a kamaraénekesi címmel tüntették ki. A művésszel Verasztó Annamária beszélgetett. Meseszerű, ahogyan megvalósult a gyermekkori elhatározása, hogy operaénekes lesz. Debrecenbe jártam szakközépiskolába, és a végzős osztálykiránduláson megnéztük Donizetti Don Pasqualé jának matiné-előadását az Operaházban. Gregor Józsefet volt alkalmam látni a címszerepben. Énekhangja, színpadi jelenléte és muzikalitása annyira magával ragadott, hogy egyből beleszerettem a műfajba. Otthon az volt az első mondatom, hogy operaénekes akarok lenni. A családom mindenben támogatott: azt mondták, mindegy, mi leszek, csak mindig arra törekedjek, hogy abban a legjobb legyek. Ókovács Szilveszterrel Fotó: Csibi Szilvia Mikor érkeztek az első pozitív visszajelzések?
Az Erkel Színház, Népopera néven 1911. december 7-én nyitotta meg kapuit. A többször is átalakított épület 1951 óta a Magyar Állami Operaház második játszóhelyeként funkcionál. Kis-Bayreuth-nak szánták: 1911-ben a fővárostól kapott ajándéktelken épült röpke kilenc hónap alatt Magyarország, sőt Közép-Európa máig legnagyobb ültetett nézőterű színháza, az akkori nevén Népopera Jakab Dezső, Komor Marcell és Márkus Géza építészek közös terve alapján. Az 1911 decemberével megindult első évad klasszikus operákat ( Rigoletto, Traviata, A trubadúr), kortárs művet ( Quo vadis? ) és operettet ( A corneville-i harangok) egyaránt kínált, és vendégszerepelt Gyagilev Orosz Balettje, illetve a Lehár-művel érkező Theater and der Wien. Az évadot imponáló, s csaknem teljes Wagner-ciklus zárta, az Operaház sok jeles énekesének részvételével. Wagnerhez kapcsolódik az első évek legfontosabb és valósággal világraszóló produkciója is: a harmincéves játszási tilalom alól felszabaduló Parsifal valószínűleg legelső Bayreuthon kívüli előadása – rögtön a lejárat másnapján, 1914. január 1-jén a később világhírűvé vált karmester, Reiner Frigyes vezényletével.
Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
Így az érdeklődök beleláthatnak a színház mindennapi életébe, megismerhetik azt a kemény munkát, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy az előadások megszülessenek. A csarnokba egy magyar gyártású gőzmozdonyt is beemeltek, ezzel állítva emléket a MÁV-épület százéves múltjának. Az ún. 327-es sorozatú, "a legszebbnek", "Királynőnek" is becézett mozdonyból ez az egyetlen fennmaradt példány, sorsa pedig kalandos, mert Trianonnál elcsatolt, majd Jugoszláviából visszakerült, utána hamis sorozatszám mögé rejtették. A műhelyházi múltat nem csak a Mozdonycsarnokba helyezett 327-es "Királynő" őrzi, de a komplexum Kodály parkjába vitt, 1913-as építésű párja, a Király is, amelynek kazánja éppen a hírhedt 001-es példányból való, amely a biatorbágyi merényletet szenvedte el. Az Opera térfoglalása az Eiffel Műhelyházzal nem fejeződött be 2022 elején újabb 5 nagy próbaterem készül el a komplexum belterületén, a legnagyobb egybefüggően maradt csarnokban, köztük két díszletezhető háziszínpaddal, egy balett-teremmel, egy rendpróba-teremmel és egy zeneteremmel, az Opera nagyjairól elnevezve.