1997. ISBN 963-03-4346-0 20/1997. (VII. 8. ) IM rendelet a büntetés-végrehajtási szervek alapító okiratainak kiadásáról, módosításáról Csillagbörtön 1885-2005, Szegedi Fegyház és Börtön, Szeged, 2005, 48 p. Oláh Miklós: A Csillagépület. Bába Kiadó, Szeged, 2005, 106 p., ISBN 963-9511-98-6 Oláh Miklós: Fejezetek a szegedi várbörtön történetéből. Bába Kiadó, Szeged, 2000, 152 p., ISBN 963-9144-97-5 Oláh Miklós (szerk. ): Ora et labora - Hitélet és az egyház tevékenysége a Csillagbörtönben a XIX. században és a XX. század végén, Bába Kiadó, Szeged, 2000, 199 p., ISBN 963-9144-85-1 50 éves a Börtönbútorgyár. (Szerk. Oláh Miklós) Bába Kiadó, Szeged 2001. 272 p., ISBN 963-9347-27-2 Jegyzetek [ szerkesztés] További információk [ szerkesztés] A Csillagbörtön honlapja Riport a szegedi Csillag börtönből - Archiválva 2008. július 30-i dátummal a Wayback Machine -ben
Márki-Zay Péter egy csillagot tud Orbán figyelmébe ajánlani: a szegedi Csillag börtönt – utalt az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje Orbán Viktor március 15-ei beszédére, amelyben a miniszterelnök az esélyek kapcsán azt mondta, soha ilyen jól még nem állt a Fidesz csillaga. Márki-Zay pénteken Örkényben és Budaörsön tartott utcafórumot, ahol megismételte, hogy győzelmük esetén az új parlament első dolga lesz csatlakozni az Európai Ügyészséghez, mert szerinte a Fidesz egy bűnszervezet. Csillagokból kiolvasott optimizmusát pénteken Székesfehérváron is elmondta Orbán Viktor, a két helyi fideszes jelölt, Törő Gábor és Vargha Tamás támogatására tartott rendezvényen, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy az utolsó három napban sem szabad hátradőlniük. A főtéren tartott nagygyűlésen nagyjából 1500 ember előtt egyebek közt megismételte azt a többször cáfolt kormányzati állítást, hogy ha az ellenzék nyerne, azonnal elkezdenének fegyvereket szállítani Ukrajnába, és elzárnák a orosz gázcsapot.
Ekkor került kötél Kókai Barnabás nyakára, aki több embert ölt meg – mint az ítéletben fogalmaztak – különös kegyetlenséggel, előre kitervelt módon, nyereségvágyból. Ekkor zárult Szegeden a kivégzések kora. A bitófákat egyébként még véletlenül sem azért őrzik Szegeden, mert bárki is arra számít, hogy egyszer visszaállítják a halálbüntetést. A Csillag börtön múltjának része a két akasztófa, olyan tárgyak, amik nemcsak a kivégzettek utolsó sóhajának, hanem egy letűnt kornak emlékét is őrzik. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
A valamikori bútorgyár ugyan csődbe ment, de jogutódként egybeolvadt a mezőgazdasági tevékenységet folytató Nagyfával, így ma már Nagyfa-Alföld Mezőgazdasági és Vegyesipari Kft. -ként működik, a Csillag kezelésében. A mezőgazdasági tevékenységét a cég mintegy 100 hektáron végzi (a büntetés-végrehajtáshoz tartozó mezőgazdasági terület 700 hektár), de mégsem ez az ágazat a jelentősebb, hanem jóval hangsúlyosabbá vált a szegedi székhelyű telephely iparipark-szerű üzemeltetése. Itt ágyemelő motorok, üléshuzatok, tavaly óta komplett kórházi ágyak is készülnek. Ez utóbbiból 1840 darabot állítanak elő, és értékesítik hazai kórházak, szociális otthonok felé. A piaci árnál 30%-kal olcsóbban, de ugyanolyan alapanyagból és minőségben készítik, mint amilyeneket külföldről szereznek be az említett intézmények. Ezek a részlegek főként külső (börtönön kívüli) piacra termelnek. A "nagybirtok" A kft. nagyfai telephelyén elsősorban szántóföldi termesztés folyik, de a baromfiágazat sem elhanyagolható. Nehéz megbecsülni, még az elszámolások után is, hogy mekkora haszna származik az intézményeknek (nem csupán a Csillag "piacára" termel a kft. )
Az ügyben a Csongrád Megyei Főügyészség vádat emelt. Amennyiben bűnösnek találják az elítéltet, úgy egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatják a korábban más bűncselekmény miatt kiszabott büntetési tételén felül. Bűnösségének kérdésében a Szegedi Törvényszék dönt majd. Tovább olvasom
Ezzel a 160 millió euróval a jelentés szerint szintén bekerült Magyarország a top20-ba, pontosabban a 14. helyet szerezte meg magának. És ahogy a bérek esetében, úgy a bevételek tekintetében is ugyanazokat az országokat előzi meg hazánk: a dán, a görög, a svéd, a lengyel, az ukrán és a norvég bajnokságot. Az előző szezonra vonatkozó jelentés szerint a magyar bajnokság bevétele még csak 133 millió volt (2018-ban 134 millió), vagyis egyetlen év alatt 21 (! ) százalékkal több pénz áramlott az elsőosztályú magyar fociba. Mindez nem is lenne feltétlenül feltűnő, főleg akkor, ha felidézzük, mennyit keresett a a Fradi a BL-szereplésnek köszönhetően, viszont van, ami ezt a tényt is felülírja: a koronavírus-járvány és az általa okozott válság. Magyar foci meccsek ma. Zártkapus mérkőzéseket játszottak a csapatok egész Európában, és optimális piaci viszonyok között egy ilyen válságos és bizonytalan gazdasági helyzet a szponzorokat, támogatókat is óvatosabb költekezésre sarkalhatta. Csak épp nem Magyarországon. Hiszen míg az UEFA által rangsorolt top20-ban az országok zöme akár jelentős bevételcsökkenést volt kénytelen elkönyvelni, addig a magyar 21 százalékos növekedés kiemelkedő mértékű.
Évad Szervező Liga Forduló Tovább
Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) friss, 2020/2021-es pénzügyi évre vonatkozó jelentése alapján nemcsak a focisták fizetései nőttek kiugró mértékben - mint arról a napokban beszámoltunk -, hanem a bajnokság összbevétele is. Pedig magától értetődő, hiszen a 17 százalékos bérköltség-növekedést valamiből fedezni is kellett. Most megmutatjuk, mennyire nem okozott ez gondot az NBI csapatainak. Az UEFA jelentése szerint a magyar bajnokság bevétele a 2020/2021-es szezonban 160 millió eurót, jelenlegi árfolyamon véve közel 56, 5 milliárd forintot tett ki. Ez csapatonként 4, 7 milliárdos átlagos ad ki, mégis nagyon kevesen gazdálkodhatnak ennyi pénzből. Magyar foci meccsek video. Az átlagot az elmúlt években rendszeresen nemzetközi porondon is szereplő Ferencváros, a mostanában önmaga árnyékaként szereplő MOL Fehérvár és a szinte bajnoki babérokra törő Puskás Akadémia közel 10 milliárdos büdzséje húzza fel. Ezzel szemben az olyan kisebb, NER-be kevésbé beágyazott csapatok, mint a Paks még egymilliárdos bevételhez sem jut hozzá évente.
Ezzel is magyarázható, hogy a jelentés hazánk esetében gyakorlatilag 0 százalékra teszi a helyi tévés közvetítési díjakból származó bevételeket, miközben a top20-as csapatok közül minden más bajnokság esetében szerepel a tétel.
Véleményes tizenegyessel, a 95. percben egyenlített Lengyelország, elúsztak a magyar U21-es válogatott Eb-reményei Csapatépítés a Nemzetek Ligája-mérkőzések jegyében, jót tenne egy önbizalom növelő győzelem. Marco Rossinak kellene a magyar válogatott renoméját visszaállítani Észak-Írország ellen Csapatépítés a Nemzetek Ligája-mérkőzések jegyében, jót tenne egy önbizalom növelő győzelem.
Egyetlen bajnokság tudta ezt überelni, az ukrán, ahol 29 százalékkal nőtt a bevétel a vizsgált szezonban, ezen kívül a belga (7 százalék) és a lengyel (4 százalék) bajnokság tudott a korábbinál minimálisan több bevételhez hozzájutni. A rangsor másik végén viszont bőven 10 százaléknál is nagyobb zuhanásokat látni. A legnagyobb mértékben az olasz és a dán bajnokság bevételei maradtak el a korábbitól, egyaránt 21 százalékkal, de portugál bajnokság bevételei is 17 százalékkal csökkentek, az angolé 12-vel, a németé pedig 9-cel. A magyar bajnokság egyébként olyan szinten feltőkésítetté vált az elmúlt években, hogy már stabilan a régiónk kiemelkedő bajnoksága lett anyagi szempontból. 2018-ban sikerült az addigi élen álló lengyel bajnokságot megelőzni, melynek ma már 131 millió eurós bevétele van. Szponzoroktól és egyéb forrásból jön a pénz Önmagában a bevételek növekedése még örömteli is lenne, ám a források megoszlása távolról sem ideális. A magyar bajnokság ugyanis kiemelkedő mértékben támaszkodik a szponzori és az egyéb bevételekre, előbbivel nyilván nem lenne problémás, ám teljesen egyértelmű, hogy a klubok mögött álló támogatócégek a kormány holdudvarából kerülnek ki, valamint az állami közbeszerzéseken jól szereplő NER-cégekből.