Szintén igen gazdag dokumentumanyaga miatt kiemelkedő Richard Holmes könyve, A D-nap – 1944. (Angol címe: The D-Day Experience) című. A könyv több mint 200 fénykép és 20 színes térkép, valamint 30 ritka, korabeli dokumentum másolata révén enged bepillantást a normandiai partraszállás első napjába. Emellett 72 percnyi angol nyelvű hanganyag is tartozik a kötethez – második világháborús veteránok beszámolóival –, ami révén az események sokkal kézzelfoghatóbbá válnak. A kötet egyébként magyarul 2006-ban jelent meg az Alexandra Kiadó gondozásában. Térkép e táj - Normandiai partraszállás - Kibic Magazin. Nyilván a legtöbb könyvben, ami a normandiai partraszállás eseményeit eleveníti fel, a szövetséges haderők szemszögéből közelítik meg a szerzők a történteket. Mivel feltehetően nem tartozik a német hadsereg egyik legdicsőségesebb történelmi korszakai közé, nem is igazán várható, hogy a legyőzöttek szemszögéből történő megközelítésekről is ugyanilyen gyakorisággal olvashassunk. Ennek ellenére következzék két olyan könyv, amelyeket ugyan nem német szerzők írtak, viszont a németek szemszögéből mutatják be a normandiai partraszállást.
A bevezető tényleg csapnivaló "Discovery-bulvár" stílsú, amin a kihúzgálás segít, amíg nem ír valaki egy normálisat. Félkövérrel kiemelve a bulvár szóhasználat, zárójelesen a megjegyzéseim. A normandiai partraszállás a második világháború egyik hadművelete volt, amelyet az Amerikai Egyesült Államok egyik legjelentősebb (mi alapján? - VT) katonai vezetője (pongyola - VT), Dwight "Ike" Eisenhower irányított. Az inváziót több hónapnyi tervezőmunka előzte meg, (mint minden más hadműveletet - VT) a nagyhatalmakat egy táborba kellett gyűjteni Németország ellen. Normandiai partraszállás térkép útvonaltervező. (már egy táborban voltak és nem normandia miatt - VT) Az acélakaratú Sztálinnak Eisenhowernek ebben a lehetetlen helyzetben kellett összefogásra bírni a világ leghatalmasabb szövetséges vezér eit a történelem egyik leghírhedtebb csatájában, Normandiában. (Fájdalmasan bulvár. - VT) Az 1944 júniusában lezajlott folyamatoknak (pongyola - VT) köszönhetően Franciaország és a Benelux államok felszabadultak. Minden bizonnyal (weasel - VT) ez volt a történelem eddigi legnagyobb hadművelete.
Az Élet Menete Alapítvány "Térkép e táj" című programsorozatának keretében június 7-én, hétfőn, 18 órától a normandiai partraszállás helyszíneire látogathatnak el az érdelődők Franciaországba. A séta során megemlékezhetnek mindazokról a zsidó katonákról, akik a németek ellen harcoló Szövetségesek hadseregeiben szolgáltak és harcoltak azért, hogy felszabadítsák Európát a náci elnyomástól. Könyv: A normandiai partraszállás előzményei (Francis Mackay). Jelentkezni a virtuális sétára az alábbi űrlap kitöltésével lehet>>> A Budapesti Zsidó Hitközség weboldal cookie-kat használ (i) a weboldal felhasználóinak azonosítása és (ii) a weboldal fejlesztése céljából. Kérjük, olvassa el a cookie-k használatával végzett adatkezelési tevékenységgel kapcsolatos részletesebb adatkezelési tájékoztatónkat. Amennyiben az adatkezeléshez hozzájárul, kérjük jelezze a "Hozzájárulok" gomb megnyomásával! A hozzájárulását jogosult bármikor visszavonni, ami nem érinti a visszavonás előtti adatkezelés jogszerűségét.
Ez egyébként mindegyik kezdőlapon használt sablonnál alkalmazható. – Regasterios vita 2020. október 26., 09:13 (CET) [ válasz]
A következő programunk Rochefort-en-Terre. Ez a bűbájos falu Franciaország legszebb virágos települései közé tartozik. Délután egy kelet-bretagne-i város, Vitré megtekintésével búcsúzunk Bretagne-tól. Hatalmas vára része volt annak az erődítményláncnak, amely valaha az önálló breton államot védte a francia támadások ellen. A vár melletti középkori óváros nagyon hangulatos, tele van szebbnél szebb épületekkel. Szállás Le Mans környékén (1 éj). Franciaország közismerten a gótikus katedrálisok hazája. A rengeteg csodálatos katedrális közül mind méreteiben, mind művészettörténeti jelentőségében kiemelkedő helyet foglal el Chartres székesegyháza. A chartres-i séta és a katedrális megtekintése után indulás hazafelé Párizst délről kikerülve, Burgundia és Franche-Comté tartományokon keresztül. Szállás a svájci határ közelében (1 éj). Normandiai partraszállás térkép google. Utazás Svájcon és az osztrák Alpokon keresztül, a Bázel – Zürich – Feldkirch – Innsbruck – Salzburg – Hegyeshalom – Győr – Tatabánya útvonalon. Hazaérkezés Budapestre, majd Székesfehérvárra a késő esti órákban.
Délelőtt a francia szárazföld egyik legnyugatibb pontjához, a Pointe du Razhoz utazunk (a lélegzetelállító keskeny földnyelv 70 méter magas, és mélyen benyúlik az Atlanti-óceánba). A következő állomás Locronan, a "legbretonabb" falu. A jellegzetes breton házak között sétálva a turisták úgy érzik, hogy itt megállt az idő. Normandia partraszállás térkép . Ezután Concarneau városával, egy régi halászkikötővel ismerkedünk. A városközponthoz közeledve az öbölben egy erődszigetet pillantunk meg, melyet híd köt össze a szárazfölddel. Concarneau különlegessége, hogy itt az erőd területén belül található a hangulatos középkori óváros. A nap hátralévő részét Quimperben, a breton vidék "fővárosában", kulturális központjában töltjük (nagyszerű gótikus katedrális, szép óváros egy folyócska partján, virágos hidak, gyönyörű porcelánok). Utazás kelet felé Bretagne legismertebb történelem előtti emlékhelyéhez, a Carnac városa mellett található megalitmezőhöz. A világ nagy őstörténeti helyszínén a több ezer titokzatos menhír és egyéb megalitok látványa lenyűgöző, rendeltetésük mind a mai napig rejtély a tudósok előtt.
Az önkormányzat pert is kilátásba helyezett a rémhírterjesztőkkel szemben. A kaukázusi medvetalp szárának átmérője 3–10 centiméter, a levelek 1-2 méter szélesek. Késő tavasztól nyár végéig virágzik, a sok kicsi, fehér virág csomókban helyezkedik el a 80 centiméter átmérőjű ernyős virágzaton. Nagyon hasonlít a kisebb termetű, és jóval kevésbé veszélyes közönséges medvetalpra. Erősen invazív faj, az összes többi növényt kiszorítja az adott területről. kaukázusi medvetalp égési sérülés gyomnövény
A kaukázusi medvetalp a zellerfélék (Apiaceae) családjába tartozó évelő növény, mely erre a csoportra jellemzően furokumarinokat tartalmaz, de a család többi tagjától eltérően, jóval nagyobb mennyiségben. Származása: Kaukázus vidékén és Közép-Ázsiában őshonos. A 19. században került az angliai Királyi Botanikus Kertekbe és a második világháborút követően indult meg a terjedése, így egy neofiton (1500-as évek után behurcolt), özönnövényként tartjuk számon, mely napjainkra egész Európában elterjedt. Megjelenése: 2-2, 5 méter magas növény, így Európa legnagyobb lágyszárú növénye. Szára bordó foltokkal tarkított. Levelei összetettek, a levéllemez osztott és egy-két méteres szélességet is elérhetik. A szár és a levél is finoman szőrözött. A 80 centiméteres nagyságot is elérő ernyős virágzatába, fehér, apró virágok tömörülnek. Termése kb. 1 cm hosszú, ovális formájú, lapos, ősszel érik be. Egy növény az ősz folyamán több ezer termést érlel be. A magok több, mint 10 évig csíraképesek maradnak.
A kaukázusi medvetalp egy gyorsan szaporodó gyom, mely kiütéseket és akár vakságot is okozhat – figyelmeztetik táblákra írt feliratokkal a lakosokat a Tisza-menti Gergelyiugornyán. Balogh Lajos botanikus a Híradónak elmondta: a növény okozta sérülésekkel célszerű orvosi segítségért folyamodni. A növény nedvének a bőrre kerülése, vagy a növény puszta megérintése heves bőrgyulladást, hólyagosodást, égési sérüléseket okoz, így ha ezeket tapasztaljuk, mindenképpen froduljunk orvoshoz! "A tünetek eredménnyel gyógyíthatók, de oda kell rájuk figyelni" – mondta a szakember. A növény nedve ugyanis súlyosabb esetben vakságot, sőt egyes vélemények szerint akár bőrrákot is okozhat. A kaukázusi medvetalp azért is veszélyes, mert nagyon gyorsan szaporodik. Hasonló hírekkel máshol is találkozhattunk az elmúlt napokban erről a sokak által kevéssé ismert növényről, és ezúttal kivételesen csak kicsit túloznak a híradások: bár nem fogunk azonnal megvakulni (sem meghalni) a növénytől, ettől még nagyon veszélyes, két szempontból is.
Ha nem így teszünk, akkor a kezdeti pirosságot 16-48 órán belül UV sugárzás hatására égési sérülésekre emlékeztető hólyagok váltják fel, amelyek után akár hegek is maradhatnak. Szembe kerülés esetében átmeneti, de akár végleges vakságot is okozhat a növény. Novák Róbert a Nébih gyombiológiai szakértője is figyelmeztetett a növény allergiás reakciót kiváltó hatásaira, sőt hozzátette, hogy a kaukázusi medvetalphoz hasonlító Sosnowsky-medvetalp szintén nagy mennyiségben tartalmaz furanokumarint, ezért annak érintése is rendkívül veszélyes. Mindkét növényt viszonylag könnyű azonosítani, mert környezetüktől erősen elütnek. Hatalmas termetükkel (átlagosan 2-5 méter) már messziről jelzik ottlétüket. Kedvelik a nedvességet, ezért elsősorban ártereken fordulnak elő. Forrás: MTI Kép: Wikimedia Commons
Ugyanakkor a Felső-Tisza vidékén az 1980-as években megjelent a Sosnowsky-medvetalp, amely a kaukázusihoz nagyon hasonló, szintén veszélyes gyom. A kaukázusi medvetalp, valamint a Sosnowsky-medvetalp azért veszélyes, mert nagy mennyiségben tartalmaz furanokumarinokat. Ezek a vegyületek már a növény megérintése esetén is sérülést okoznak, az adott területen erősen fényérzékennyé válik a bőr. Ha az érintett bőrfelületet UV-sugárzás éri, a bőr kipirosodik, viszketni kezd, és 24-48 órán belül égési sérülésekre emlékeztető hólyagok jelennek meg rajta. Szembe kerülve átmeneti vagy akár végleges vakságot okozhat. A szakértő felhívta a figyelmet, hogy aki ezeket a tüneteket érzékeli magán, minél előbb forduljon orvoshoz. Az idén belterületen, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Gergelyiugornyán találtak Sosnowsky-medvetalpat, mintegy 200 négyzetméteren. Itt már mentesítették a területet a Nébih segítségével - jelezte a szakértő. Novák Róbert elmondta, hogy a kaukázusi medvetalpat a 19. században botanikus kertekben dísznövényként tartották, mivel dekoratív lágyszárú növény, amely akár 3-5 méteresre is megnő.
Ugyanis, bármilyen meglepő, a bőrrel érintkezve a növény allergiás reakciót vált ki. A kiírt kezelés a sérülés terjedelmétől függ. Ennek függvényében lehet mindössze 5-6 nap, de akár 2 hét is. Szintén a sérülés súlyosságának függvényében lehet, hogy elegendő felületi kezelés, de szükséges lehet tabletta szedése és injekció is. A bőrgyógyász által kiírt kezelés betartásával a hólyagok nyoma el szokott tűnni. Persze, sok függ a betegtől is. Ha az illető nem kezdi el kinyomkodni a hólyagokat, akkor eltűnnek a hegek. Espán Margaréta
Mérgezés elkerülése: A balesetek elkerüléséhez szükséges a növény biztos felismerése, így ha ilyen növényt lát, akkor ne menjen a közelébe. Ha nem vette észre és sérülést okozott azt ne vakarja, szappanos vízzel mossa le, fény elől takarja el száraz ruhával. Keressen fel bőrgyógyász szakorvost. Ha ilyen növénnyel kell dolgoznia (növényirtás): Csak és kizárólag zárt ruházatban, kesztyűben és lehetőség szerint védőszemüvegben közelítse meg a növényt. A ruházatot levétel előtt tisztítsa meg és úgy vegye le, hogy a külső része ne érintkezzen bőrfelülettel.