Illyés Gyula közéleti problémákat fogalmaz meg polemikus műveiben (Jog a XX. században, 1937; Egy népfinak, 1937; Táviratok, 1981). Pannónia dicsérete műfaja. Tulajdonképpen a mi kis kép-versikéink is epigrammák, sőt az Iniciálé versikéi is! :) Janus Pannonius: Pannónia dicsérete Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek, S most Pannónia is ontja a szép dalokat. Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám, Szellemem egyre dicsőbb, s általa híres e föld! (Berezeli Anzelm Károly fordítása)
- Kilép a névtelenségből, fontos számára a hírnév. Erről egy nemrég hallott idézet jutott eszembe. Valahogy így hangzott: "Nem hiszek Istenben, mert hogy is tudnám elviselni, hogy nem én vagyok az? " - Itáliát túlbecsülve méltatja önmagát és munkásságát. Lehet ezzel a sorral arra utal, hogy abban a korban az olasz írók voltak népszerűek, de nem vagyok biztos benne, hogy az akkori Itáliai írók jobbak voltak az egyéb más országokban alkotóknál. ~" Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek" <-------***-------> Janus Pannonius élete 1434-ben született és 1472-ben halt meg. Az egyetlen magyar költő Petőfiig, akit ismert és elismert Európa. Neve költői, felvett latin név, jelentése Magyar János. Születési helyére vonatkozólag nincsenek pontos adatok. Nagybátyja, Vitéz János Itáliában neveltette. Csaknem 8 évig Guarino de Verona híres iskolájában tanult. Már ekkor költővé érett, és hírnevet szerzett magának Itáliában. Pádovában egyházjogot tanult és megszerezte a doktori címet. Klasszikus latin nyelven írta verseit, a csipkelődő, erotikus epigrammáit.
Zrínyi Miklós költői és emberi programját fogalmazza meg Az idő és hírnévben, 1653. Kazinczy Ferenc Tövisek és virágok, 1811 című, a neológusok elveit hirdető epigrammakötete új lendületet ad a nyelvújítási harcnak. A korszakban Batsányi epigrammája, A franciaországi változásokra, 1789 felhívó szándékkal született, Berzsenyi műve pedig a Napóleon-kultusz kritikáját adja (Napoleonhoz, 1814). A műfaj didaktikus lehetőségeit és érzelmi hatását használja fel a romantika korában Kölcsey, hogy a reformkor programját népszerűsítse (Huszt, 1831; Emléklapra, 1833; Versenyemlékek, 1833). Vörösmarty a harmincas években írt epigrammáiban hirdeti a nemzeti liberalizmus Széchenyi által is vallott eszméit (Pázmán, 1830; Magyarország címere, 1832). Petőfi (emberi és költői válságát tükröző) Felhők-ciklusa, 1846 egyúttal a merev műfaji szabályok fellazításának és megújításának kísérlete is. A 20. századi magyar lírában József Attila epigrammái a műfaj klasszikus normáit élesztik újra (Egy spanyol földmíves sírverse, 1936; Két hexameter, 1936).
És mond: Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán? Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér? Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort; Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl! "
Az epigramma irodalmi műfaj. Rövid, tömör, csattanós költemény. Két szerkezeti részt (expozíció/előtag és klauzula/utótag) kapcsol össze, melyek általában ellentétben állnak egymással: először egy tényt vázol, majd egy váratlan következtetéssel jut el egy megállapításig, amely gyakran az első szerkezeti résszel ellentétes. Léteznek magasztos hangvételű, dicsőítő, valamint csípős, humoros epigrammák. Az újkori költészetben a didaktikus és az antik hagyományokat ápoló költészet kedvelte különösebben: a humanizmus és a klasszicizmus. Más meghatározás szerint: az epigramma műfaji alapvonása a rövidség és a tömörség. Az ókori költészetben ugyanis a halottakat jellemző (gyakran varázsigeként használt) mondásokból alakult ki a műfaj: ez vált felirattá, kőbe vésve, a síremléken (a szó 'rávésés'-t, 'felirat'-ot jelent). Általában két elem van: valamilyen tény (tárgy, dolog, személy) és a hozzá kapcsolódó, gyakran szellemes, ötletes megjegyzés, gondolat, csattanó. Ennek a két elemnek megfelelően van előkészítő része (előtagja) és lezáró része (utótagja), mely többnyire egy fordulat után következik.
A Wikiszótárból, a nyitott szótárból Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A Wikipédiának van ilyen témájú szócikke: Pandóra (keresztnév) Magyar Kiejtés IPA: [ ˈpɒndoːrɒ] Tulajdonnév Pandóra Pandóra görög mitológiai eredetű női név, jelentése: mindennel megajándékozott. A lap eredeti címe: " ra&oldid=2745745 " Kategória: magyar szótár magyar tulajdonnevek Rejtett kategória: magyar-magyar szótár
C-vitamin, E-vitamin, glutation, oxálsav, alkaloidák, zsírsavak, kumarinok, flavonidok, szívglikozidok, glikozidok találhatóak benne. Az amarántmag teljes értékű fehérjét és növényi rostokat tartalmaz, ásványi anyagokban gazdag (vas, magnézium, réz és mangán). Heraldikai lexikon/Boglárpajzs – Wikikönyvek. Gyógyhatása (i): Valamennyi növényi táplálékunk közül az amaránt vastartalma mind mennyiségileg, mind minőségileg kiemelkedő. Kalciumforrásként is tökéletes, hiszen kalciumtartalma meghaladja a tejét, illetve biológiai hasznosulás szempontjából a legjobb kalciumforrás. Rendszeres fogyasztása segít a csontritkulás megelőzésében, illetve magas rosttartalma miatt a székrekedés kezelésében is hatásos. Ezek mellett pedig nem tartalmaz glutént, így a gluténérzékenyek is bátran fogyaszthatják.
A tün gyök alá találom szinte sorolva Kresznericsnél a: tündöklő, tündöklik — splendet, fulget, radiat, effulget, nitet, micans, fulgens, igét és fogalmat, sőt Szabó D. után a tünekedik — conatur — um. — splendescere igét. Faludinál (n. asz. 73) tündéri pompa, s közbeszédb. is: tündéri fény, szépség, boldogság, kifejezéseket, mi ismét a tündéri fényes aranyos boldogléti képzettel érintkezik [2]. Egyébiránt a tündöklés, micans, fulgens tüneménye is a fel- és eltűnés jelenségével függ össze. Mennyire tartozik ide Kresznericsnél szinte e gyök alatt előjövő tündemény és tündevény — vespertilio, denevér, s Molnárnál a tündér empusavali magyarázata, a lidércnél (VIII) látandjuk. ↑ a román nyelvekeni (olasz, franc, fáta, fée, span. Be mine jelentése film. hada), fátanak is hasonló jelentés tulajdonítatik, Johanaeu (mem. d. l' acad. celt. 232) szerint, a fata: s' evanouir, tomber en defaillance, az eltünés ezen értelmével magyaráztatik. — ↑ hasonl. a kelet tündérei a perik-rőli szólások: ragyogó, fénylő, tündöklő mint a peri, l. Firdusi Schah namehjában (Görres 2.
A magyar boglár szó a középfelnémet buckelere, buggeler származéka, melynek jelentése 'köldökös pajzs'. A középfelnémet buckel értelme 'fémveretes pajzsköldök' volt. Ennek végső forrása a latin buccula 'felfújt arc', mely a németbe az ófrancia boucle 'fémveretes pajzsköldök' révén került. Ez a jelentés onnan ered, hogy egykor a pajzsot középen kis félgömbhöz, gombhoz hasonló kidudorodó dísszel látták el. A köldökös pajzsot viselő vitézt németül Bucklernek nevezték és ez volt a neve a gömb alakú silány fémpénznek is. A magyarban minden olyan tárgyat a boklár ~ boglár szóval jelöltek (kardmarkolat, kardhüvely, lószerszám), amelyet a pajzsköldökhöz hasonló fémveretes, ékköves, gyöngyös, zománcos dísszel láttak el, elsősorban az ékszereket (csat, fülbevaló stb. ). [1] Így pl. a tollforgókat is nevezték boglárnak a magyarban. Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ TESz. I. Be mine jelentése 3. 322. l. Lásd még [ szerkesztés] alappajzs, főpajzs, nagypajzs, köldökpajzs
A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből. A mottó olasz eredetű szó, jelentése jelige, vagy jelmondat. Az irodalomban a régmúlttól mind a mai napig gyakori, hogy a mű élén, lényegében előtte a szerző mottót (olykor többet is) elhelyez: idéz egy általában rövid szöveget, szólást, szentenciát, bölcsességet, szellemességet, stb. ; alkotása szemléletére, szellemére vagy tematikájára utalva ezzel. Az alábbiakban jelentős irodalmi művek mottóit gyűjtjük. Növények/A/Aranyvessző (egyértelműsítő lap) – Wikikönyvek. Világirodalom [ szerkesztés] Mert a természet rákényszerítvén minden élőlényt, hogy lehajolva vegye magához a táplálékot, egyedül az embert egyenesítette föl, és buzdította arra, hogy az ég felé emelje tekintetét. Cicero Bulat Okudzsava: Dilettánsok utazása c. regényének (egyik) mottója. Akkoron Übü papa az hátulját pirosra vakará, miért is az ángliusok Segszpirnek nevezék vala el, és e néven több gyönyörűséges tragyődiát hagya reánk. Alfred Jarry: Übü király, vagy A lengyelek... Három gúnár kiabál, /napnyugatnak-támadatnak száll, / Száll a kakukk fészkére, / Ki lesz a kakukk vesztére?
'metró'), amelyek a zárt tér II. kategóriába tartoznak. Ahol a hová? és a hol? kérdésre válaszoló szavak alakjai nem különbözik, ott egyéb módon van lehetőség a szemantikai különbség kifejezésére, például igekötők (pl. : ie- 'be', iz- 'ki'), határozószók (pl. : lejā 'le', aukšā 'fel') vagy egyéb kiegészítésgek segítségével. Mēs kāpām kalnā, līdz sasniedzām virsotni. 'Addig másztunk a hegyen, amíg el nem értük a tetejét. ' Mēs bijām kalna virsotnē. 'A hegy tetején voltunk. ' Mēs kāpām lejā no kalna. 'Lemásztunk a hegyről. ' Es eju ezerā. 'Bemegyek a tóba. ' Es peldos ezerā. 'Úszom a tóban. ' Es iznāku no ezera. 'Kijövök a tóból. ' Vīrietis iekāpj tramvajā. 'A férfi felszállt a villamosra. ' Tramvajā ir vīrietis. 'A férfi a villamoson van. ' Vīrietis izkāpj no tramvaja. 'A férfi leszállt a villamosról. Bóna – Wikiszótár. ' Az elöljárószók közül az aiz, pirms, virs és zem szavak szintén kifejezhetnek mind közelítő irányt, mind helyet. Azonban míg a felsorolt elöljárószavaknak megfelelő magyar névutók esetében teljes az irányhármasság kifejezhetősége, addig a lettben nincs olyan szó, amely kifejezhetné a távolodó irányt, ennek kifejezéséhez a letteknek nagyobb kifejtettségre van szükségük.