chevron_right 13. havi nyugdíj: itt a kormányrendelet a teljes visszaépítéséről hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt // 2021. 12. 07., 23:31 Frissítve: 2021. 08., 00:06 December 7-én éjjel 11 órakor megjelent a Magyar Közlönyben a kormány 684/2021. rendelete a tizenharmadik havi nyugdíj és a tizenharmadik havi ellátás 2022. évi teljes visszaépítéséről. A rendelet szerint a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny. ) 102/K paragrafusának b) és c) pontja, valamint a tizenharmadik havi ellátásról szóló 342/2020. kormányrendelet (Ther. ) 5. paragrafusának b) és c) pontjai nem alkalmazhatók, 2022. évtől kezdődően a tizenharmadik havi nyugellátást a Tny. 6/A paragrafusának (3) bekezdése, a tizenharmadik havi ellátást a Ther. Tizenharmadik havi nyugdíjat kapnak a nyugdíjasok | Portfolio.hu. 2. paragrafusa szerinti összegben kell folyósítani. A Tny. 6/A paragrafusának (3) bekezdése szerint a tizenharmadik havi nyugdíj összege megegyezik a tárgyév január hónapjára a jogosultat megillető, a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára is folyósított, tizenharmadik havi nyugdíjra jogosító társadalombiztosítási nyugellátások és a 6.
Tizenharmadik havi nyugdíjat kapnak a nyugdíjasok | Töltődik, kérjük várjon Rendezés: Hozzászólások oldalanként: Topik gazda aktív fórumozók legfrissebb topikok Összes topik 02:20 01:53 00:27 00:12 23:44 23:29 23:14 23:12 22:57 22:51 22:45 22:32 22:15 22:03 21:38 21:06 20:56 20:49 20:14 20:03 19:52 18:53 18:45 17:35 17:29 17:19 17:07 16:35 15:48 15:40 14:39 14:24 14:20 13:32 13:13 13:04 11:54 11:05 friss hírek További hírek 22:05 21:51 21:32 21:08 21:03 20:47 20:32 20:25 19:59 19:49 19:31 19:07 18:59 18:38 18:25 18:18 17:51 17:46 17:34
A KSH legutóbbi adatai szerint 2019-ben emelkedett az időskorúak aktivitási rátája, s koronvírus-járvány előtt mintegy 200 ezer nyugdíjas dolgozhatott. A pandémia miatt közülük most körülbelül 100 ezren nem dolgoznak, de később várhatóan visszatérnek a munkába. Simonovits András viszont arra figyelmeztetett, hogy a szociális hozzájárulási adó csökkentése egyre fenntarthatatlanabbá teszi a nyugdíjrendszert, az időskori járadékra fordítható effektív járulékkulcs a felére csökkent. A héten érkezik a februári nyugdíj és a 13. havi negyede - alon.hu. Magyarországon a termékenységi arányszám már a nyolcvanas évek óta nem éri el a kívánt 2, 1-es átlagot, ráadásul, míg 2016-ban még megközelítette 1995-ös szintet, legutóbb már csak 1, 55 gyermek jutott egy szülőképes korú nőre. A KSH adatai szerint 2030-ra a hazai lakosság 23, 6 százaléka 65 évnél idősebb lesz. Simonovits András úgy látja, hogy a rugalmas nyugdíjkorhatár fokozatos bevezetése fenntarthatóbbá tehetné a nyugdíjrendszert. Magyarországon ugyanis – a Nők40 program kivételével – alapvetően szigorú a nyugdíjkorhatár.
A kutató felhívta a figyelmet: drága mulatság a 13. havi nyugdíj. Az államháztartás 2020. évre vonatkozó részletes jelentése alapján tavaly 3652 milliárd forintot tettek ki a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai, a 2, 6 millió ellátottnak járó kifizetés első részlete a költségvetést az idén 77 milliárd forinttal terheli meg. A 2021-ben várható fogyasztás a bruttó hazai termék (GDP) 60 százaléka körül alakul, ez 27 ezermilliárd forint, amihez képest az egyheti nyugdíj elhanyagolható – mondta lapunknak Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója. Az elemző hangsúlyozta: mivel már nincs önálló nyugdíjalap, a költségvetés fenntarthatósága szempontjából az a lényeges, hogy mennyivel kell kiegészíteni a nyugdíjkasszát. Farkas András viszont arra mutatott rá, hogy 2024-ben már 300-320 milliárd forint többletkiadása lesz a büdzsének a plusz egyhavi nyugdíj kifizetése miatt, ami kvázi megegyezik a Nők40 programra fordított összeggel. Ez azt is jelenti, hogy a GDP 8-9 százalékát kivető nyugdíjkassza 10 százalék fölé emelkedhet a következő években.
Ugyanakkor, ha az infláció alacsonyabb lesz a tervezettnél, akkor a nyugdíjasok megtarthatják a különbözetet – mutatott rá. "Garantáltuk 2010-ben, és azóta tartottuk magunkat ahhoz, hogy a nyugdíjak vásárlóértékét megtartjuk, sőt ezt valamelyest sikerült emelnünk is az elmúlt időszakban" – közölte a tárca nélküli miniszter. Novák Katalin kiemelte: 2021-ben abban bíznak, az ország gazdasági teljesítménye ismét lehetővé teszi majd azt, hogy nyugdíjprémiumot fizessenek az időseknek, ez a nyugdíjasoknak és a nyugdíjszerű ellátásban részesülőknek jár majd, ha magasabb lesz a gazdasági növekedés 3, 5 százaléknál. Erre nagyon jó esély van – tette hozzá. Jelezte azt is, hogy nyugdíjkorrekcióra is ilyenkor kerülhet majd sor. Emlékeztetett arra, hogy bevezették a 40 év után járó korai nyugdíjazási lehetőséget a nők számára, és elindították a 13. havi nyugdíj visszavezetését, ez 2022-ben már félhavi nyugdíjat jelent majd. "Mindezekkel a lépésekkel, és még számos egyéb lehetőséggel igyekszünk tenni azért, hogy a hétköznapok a nyugdíjasok számára is könnyebbek legyenek, mert Magyarországon a nyugdíjasok is fontosak számunkra" – fogalmazott Novák Katalin.
január 20, 2019 Fontos! 2019-ben lesz 13. havi nyugdíj: olyan adat érkezett, amit a magyar nyugdíjasok el sem hisznek >>> Osszátok … Ez már a tizenharmadik nyugdíjnál is több! Infláció feletti nyugdíjemelés, nyugdíjprémium, 13. havi nyugdíjnál is magasabb beépített többletjuttatás – így foglalható össze a 2018-as év a nyugdíjasok szemszögéből. Ahogyan a héten rámutattunk: 2018-ban ha csak az inflációs adatokat nézzük, akkor a nyugdíjasok örülhettek a tavalyi nyugdíjemelésnek. Most pedig azt mutatjuk be, hogy 2011 óta a nyugdíjak reálértéke hogyan változott és mennyit javult az időskorúak helyzete. A Portfolio most már hagyományosan minden év elején bemutatja, hogy hogyan változott a nyugdíjak reálértéke a korábbi évben. Épp a héten írtuk meg, hogy tavaly is az inflációt meghaladó mértékű nyugdíjemelésben részesültek a nyugdíjasok, ami azt jelenti, hogy javult a nyugdíjak reálértéke. Ez annak köszönhető, hogy a kormány a 2018-as költségvetés elfogadásakor felülbecsülte a várható inflációt és így a nyugdíjasok az inflációnál magasabb járandóság-emelésben részesültek.
Nyitrai Zsolt kifejtette: egy családbarát országban, mint Magyarország, a nyugdíjasoknak is fontos szerepük van. "Idős honfitársainkat kiemelten érintette a koronavírus okozta nehéz időszak, azonban az oltásnak és a magyar emberek összefogásának köszönhetően hozzákezdhettünk Magyarország újraindításához. A baloldal anno elvett tőlük egy havi nyugdíjat. Mi visszaépítjük és megtartjuk a vásárlóerejét" – emelte ki a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében a miniszterelnöki megbízott. Felhívta a figyelmet arra, hogy az intézkedésekről, a nyugdíjasokat érintő pluszjuttatásokról is olvashatnak a hamarosan megjelenő és a postaládákba kerülő JóKor magazin új lapszámában. A miniszterelnöki megbízott Facebook-oldalára feltöltött videóban Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter hangsúlyozta: a családközpontú kormányzás azt is jelenti, hogy gondolnak a nyugdíjasokra is. Mint mondta, megtartották a nyugdíjak vásárlóértékét, az inflációhoz kötötték a nyugdíjemeléseket; ha az infláció magas, akkor a nyugdíjemelések is követik.
§-ában foglalt, elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés hatálytalansága? Az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződésekből eredő jogesetek sokasága miatt a jogalkotó kénytelen volt e tárgykör rendezését beemelni a normaszövegbe. A kötelmi jogi szabályoknak megfelelően felmerült a semmisség jogintézménye, azonban a bírói joggyakorlat akként ítélte meg e kérdést, hogy az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés az elővásárlási jog jogosultjával szemben válik hatálytalanná. A bírói joggyakorlatot emeli a Ptk. törvényi szintre azzal, hogy az elővásárlási jog megsértéséből eredő igénynek csak akkor lehet helyt adni, ha a jogosult bizonyságát adja annak, hogy őt valós jogsérelem érte azáltal, hogy vele a tulajdonos az ajánlatot nem közölte, azaz: ha tudomással bírt volna elővásárlási jogának gyakorlásárról, akkor élt volna az ebből fakadó előjogával. A jogosult mindezt akként tudja egyértelművé tenni, hogy a szerződéskötésről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül elfogadó nyilatkozatot is tesz, vagyis már a szerződés közte és a tulajdonos közötti létrejöttét is meglapozza.
Ha ugyanis nem kerül azonosításra a jogszabályon alapuló elővásárlási jog jogosultja és ebből fakadóan nem kerül felhívásra sem, vagy nem szabályosan kerül felhívásra, úgy a jogügyletet utólag az elővásárlási jog jogosultja az elővásárlási jogának megsértésére hivatkozással megtámadhatja. Ezt elkerülendő szükséges a jogosultat előzetesen megfelelő módon azonosítani, amelyhez elengedhetetlen az ingatlanokra vonatkozó jogszabályoknak a megfelelő ismerete. (Címlapkép: Pixabay)
Nagyszámú tulajdonostárs esetén az adott helyzetben általában elvárhatónak az minősül, ha az ismert belföldi lakcímmel rendelkező tulajdonostársaknak tértivevényes levélben vagy más igazolható módon történik a közlés, feltéve, hogy az az egyébként is felmerülő tranzakciós költségeket jelentősen meghaladva, annak költsége nem számottevően aránytalan az érintett ingatlan vételárához képest (rendkívüli nehézség). Más esetekben pedig az várható el, hogy az eladó valamilyen, a körülményekhez képest lehetséges - amennyiben van ilyen - rendkívüli nehézséget nem jelentő, számottevő késedelmet nem okozó lépést tesz annak érdekében, hogy az elővásárlásra jogosultnak legyen potenciális esélye az ajánlatot megismerni (BH 2021. 5. 147). Elővásárlási jog gyakorlása: az ajánlat elfogadása A felhívás megtételére vonatkozó rendelkezéseken kívül azt is szükséges megvizsgálni, hogy milyen követelményeknek kell megfelelnie az elővásárlási jog jogosultjának az ajánlat elfogadására vonatkozó nyilatkozatának.
Jogszabályon és megállapodáson alapuló elővásárlási jog A jogszabályon alapuló elővásárlási jog – szemben a megállapodáson alapuló elővásárlási joggal - dologi hatályához nem szükséges az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés, hiszen az a jogalkotói akarat folytán mindenkivel szemben érvényesül. A jogszabályon alapuló elővásárlási jog áll fenn például közös tulajdonú ingatlanokon, osztott földtulajdonon, illetve műemléki ingatlanokon. A jogszabály rendelkezése mellett az elővásárlási jog alapulhat a felek erre irányuló megállapodásán is, melyet írásbeli formában kell megkötni. Annak érdekében, hogy az így létrejött elővásárlási jog mindenkivel szemben hatályossá váljon, szükséges az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyzeni azt, a bejegyzést követően harmadik személyek már nem hivatkozhatnak arra, hogy annak fennálltáról nem volt tudomásuk. A megállapodáson alapuló elővásárlási jog időtartama tekintetében a Ptk. nem tartalmaz előírást, így az a felek szabad megállapodásának tárgya; az határozatlan és határozott időre is alapítható.
A tulajdonostárs az elővásárlási jogot végrehajtási árverés esetén is gyakorolhatja. Mi a helyzet abban az esetben, ha több azonos rangsorban álló elővásárlási jogosult joga konkurál egymással? A Legfelsőbb Bíróság PK 9. számú állásfoglalásában foglaltak szerint – melyet az a Kúria 1/2014. PJE határozata nem tartott fenn, mivel a Ptk. kifejezett szabállyal rendezi ezt a kérdést – indokolttá vált megoldást nyújtani az azonos rangsorban álló elővásárlási jogokból eredő konfliktusra. rendelkezéseit valamint a vonatkozó joggyakorlatot figyelembe véve a jogosultak érdekeit úgy lehet leginkább figyelembe venni, ha mindegyikük számára biztosított a lehetőség jogosultságaik érvényesülésére. A szóban forgó érdekeltség többféle lehet, a jogosultak között összemérhető érdekeltség adódhat pl. közös tulajdon esetén a tulajdoni hányadok egymáshoz viszonyított arányából; társasági részesedés, üzletrész, részvény esetén pedig a társasági tagok részesedésének aránya lesz meghatározó. Mit jelent a Ptk. 6:223.