Napra pontosan 120 évvel ezelőtt kezdődött az első újkori olimpia: 1896. április 6-án, a görögök nemzeti ünnepén nyitotta meg I. György király az athéni ötkarikás játékokat. Pierre de Coubertin báró, az újkori olimpiai mozgalom atyja az 1880-as években elhatározta, hogy újjáéleszti az ókori játékokat – melyeket i. e. 776-tól 393-ig négyévente rendeztek meg. Lelkes szervező munkájának köszönhetően 1894 júniusában megalapították a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, melynek vezetésébe beválasztották Kemény Ferencet, így a magyar sport az újkori olimpiai mozgalom alapítóinak egyike. A Magyar Olimpiai Bizottság – hatodik nemzeti olimpiai bizottságként – 1895. december 19-én jött létre, Magyarország harmadik legrégebbi, ma is működő társadalmi szervezete. A MOB tavaly decemberben ünnepelte alapításának 120. évfordulóját, az ünnepségen a NOB elnöke, Thomas Bach is jelen volt. A NOB Athént jelölte ki az első újkori olimpia helyszínének, az anyagi nehézségek leküzdése után a görög főváros sikeres ötkarikás játékokat szervezett 1896-ban.
Eredetileg minden olimpiai játékot Athénba terveztek, de ezt az ötletet hamar elvetették. Az első olimpián 9 sportág 43 versenyszáma képviseltette magát, 241 sportoló részvételével, majd a következő olimpiákon egyre több nemzet egyre több versenyszámban versenyzett, míg ma már bátran mondhatjuk: mindenki ott van, aki számít. Magyarország első, áttörő sikerét Hajós Alfréd hozta meg, aki 100 és 1200 méteren nyerte meg a szélsőségesen hideg (13 fokos! ) pireuszi öböl vízében az úszószámokat, ezzel elnyerve a "magyar delfin" elnevezést, amit a sportújságírók ragasztottak rá. Utólag furcsa lehet, de ez a kiemelkedő teljesítmény még "csak" ezüstérmet jelentett, ekkoriban ugyanis még ez járt az első helyezettnek. Hajós Alfréd egyébként mindenben különlegesen tehetséges volt: az úszás mellett atletizált, tornázott, focizott, és építészként is megállta a helyét, sőt, az 1924. évi olimpiai játékok művészeti versenyében egy stadiontervével ezüstérmet szerzett (itt szintén nem volt aranyérem). Az 1914-es Stockholmi olimpiára a technika is javult, aminek köszönhetően a mérések jóval pontosabbakká váltak, és az egész világon közvetíteni tudták a játékokat.
Élete utolsó éveiben nehéz körülmények között élt, ezért az 1936-os olimpia rendezési jogát elnyerő Berlin és Németország nevében Adolf Hitler 10 ezer birodalmi márka életjáradék folyósítását rendelte el számára. Az eszményekből valóságot építő Coubertin 1937. szeptember 2-án halt meg Genfben. Lausanne-ban temették el, de szívét Görögországban, Olympia romjainál helyezték végső nyugalomra. Nevét őrzi a Pierre de Coubertin-díj, amelyet minden esztendőben az év legsportszerűbb cselekedeteiért ítél oda a sportolóknak a Nemzetközi Fair Play Bizottság. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft
– a versenyek miatt hatalmas stadionok, csarnokok, sportlétesítmények épültek, fejlődött a városállam – gyönyörű műalkotások születtek, amelyek a tökéletes testet ábrázolták/Muron diszkoszvető szobra, Pheidász Zeusz-szobra stb. /, tehát a művészetek is fejlődtek, tükrözték a kor értékeit eszmerendszerét. Az ókori olimpiák megszűnése A háborúk, a római támadások a létesítményeket szétrombolták. Egyre kevesebb volt a pénz a versenyekre, a létesítmények helyreállítására, mert azt a háborúskodásokra kellett fordítani. Az "isteni békét" sem tartották tiszteletben a támadók. A kr. 3. századtól azzal, hogy az antik világ vezető szerepét a görögöktől Róma vette át, az olimpiai játékok tekintélye lassan csorbult. A kereszténység római államvallássá válása végleg megpecsételte az ókori olimpiák sorsát, és eodosius császár Kr. u. 393-ban mint pogány kultuszt betiltotta. A középkorban teljesen elfelejtődik az olimpia eszméje és a "bűnös testiség" keresztény szemlélete váltja fel a kalokagáthia eszméjét.
Ezután hagyjuk kihűlni, eközben néha megkeverjük, hogy ne bőrösödjön be a teteje. Ha kihűlt a krém, a szobahőmérsékletű margarint kikeverjük a cukorral és a vaníliás cukorral, majd a krémmel sima masszává dolgozzuk, és a kihűlt tésztás réteg tetejére simítjuk. A csokoládét gőz felett felolvasztjuk, óvatosan elterítjük a sütemény tetején, majd megszúrjuk kókuszreszelékkel. Egy éjszakára hűtőbe tesszük, másnap szeleteljük. Beküldte: Karcsi A kókusz és vaníliás krém isteni párosa: Bounty szelet Nektek melyik a kedvenc kókuszos sütije? hozzávalók / 8 adag Barna tészta: 30 dkg liszt 2 ek cukrozatlan kakaópor 1 cs sütőpor 12, 5 dkg margarin 15 dk Pandamaci szelet – Nagyon finom kakaós-kókuszos sütemény Mennyei csoda, megcsináltam! Nagyon finom! 🙂 Természetes, hogy a család nagyon kedveli, és mindenkinek jó szívvel ajánlom! 8 legfinomabb kókuszos süti: nagy klasszikusok és új kedvencek - Recept | Femina. Kakaós tészta: 6 tojássárg Pandamaci – A családom odáig volt, és az egyik kedvenc süteményük lett! Ez a süti nem csak az ízével, hanem a látványával is hódít! Nagyon finom kakaós-kókuszos sütemény!
Töltés: A kisült tésztát pogácsaszaggatóval vagy pohárral szúrjuk ki. Egy tésztakorongot kenjünk meg krémmel, majd illesszük össze egy másik tésztakoronggal. A sütiszendvicset kívülről kenjük meg krémmel, utána forgassuk kókuszreszelékbe. Csokis tető: A csokit daraboljuk fel és vízgőz felett olvasszuk fel, majd kanál segítségével kenjük a süti tetejére.
Mindenkinek ajánlom ezt a kókuszkocka receptet, olyan lett a süti, mint az álom! Hozzávalók Tészta 20 dkg cukrot, 5 dkg margarint, 1 egész tojást és 2 ek. mézet habosra keverünk. Csokimáz 20 dkg margarint felolvasztunk, 6 ek. Legfinomabb kókuszos sütemény házhozszállítás. cukrot, 3 ek. kakaóport és 6 ek. tejet keverünk hozzá. Elkészítés 30 dkg lisztben elkeverünk 1 sütőport és a mézes masszához adjuk, majd 2 dl tejjel hígítjuk. Zsírozott, lisztezett tepsibe (22×36 cm) öntjük és 180 °C-on megsütjük. Ha kihűlt, felkockázzuk és előbb csokimázba, majd kókuszreszelékbe forgatjuk. Pethes Judit receptje!
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi. Elfogadom
Bocsánat, eddig nem néztem meg, hogy írtál! Remélem még nem késő. Íme a recept: Kozáksapka-vagy hólabda Hozzávalók: Sárga piskóta: 4 tojás, 3 ek cukor, 4 ek liszt Kakaós piskóta: 4 tojás, 3 ek cukor, 2. 5 ek liszt, 1. 5 ek kakaó Krém:4 dl habtejszín, 250 gr mascarpone, 2 habfixáló, 3 ek cukor Oldalára:Kókuszreszelék Tetejére:10 dkg étcsoki, kb. 5 dkg vaj Elkészítés: A piskótákhoz a tojásokat ketté választjuk. A tojássárgákat habosra keverjük a cukorral. Kókuszhercegnő, a világ legfinomabb süteménye, amit 30 perc alatt elkészíthetsz! - Ketkes.com. A lisztet és a kakaót beleforgatjuk(értelemszerűen a simába csak a lisztet, a kakaósba a kakaót is). A tojások fehérjét habbá verjük. A tojásfehérje habot óvatosan a masszához forgatjuk. A tepsibe sütőpapírt teszünk, és beleöntjük a masszát. Előmelegített sütőben egymás után készre sütjük a piskótákat. Ha kihűltek a piskóták, pogácsa szaggatóval kiszaggatjuk. A krémhez a mascarponét habosra keverjük a másik tálban a habtejszínt a habfixálóval kemény habbá verjük. A tejszínhabot óvatosan a mascarponéhoz keverjük. A korongokat ezzel a krémmel ragasztjuk össze.