Működési területünk: Szociális alapszolgáltatás esetében: a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás települései: Nyíregyháza, Nyírpazony, Kótaj, Sényő, Nyírtura, Napkor, Nyírtelek, Kálmánháza, Nagycserkesz. Szociális szakellátás esetében: Nyíregyháza megyei jogú város és Nyírpazony község közigazgatási területe. Az intézménybe maximálisan felvehető engedélyezett ellátotti létszám: A Sóstói Szivárvány Idősek Otthona Nyíregyháza legnagyobb ellátotti létszámmal működő integrált intézménye. Intézményünkben szociális alap- és szakosított ellátást nyújtunk, összesen 380 férőhelyen. Idősek Otthona 212 férőhely (demens ellátással együtt) Idősek Otthona (Etel közi telephely) 50 férőhely (demens ellátással együtt) Időskorúak Gondozóháza 30 férőhely Pszichiátriai Betegek Otthona 33 férőhely Fogyatékos Személyek Otthona 30 férőhely Nappali ellátás 25 férőhely
LÁTOGATÁSI REND A Sóstói Szivárvány Idősek Otthona székhelyének látogatási szabályait augusztus 19-től saját hatáskörben az alábbiak szerint módosítom: Elsősorban a szabadban történő találkozás lehetőségét javasoljuk. Csak egészséges személy látogathat szociális intézményben lévő ellátottat, erről írásban nyilatkozni szükséges az intézmény területére történő belépéskor. Az intézmény sajátosságai miatt a lakótérben történő látogatást kerüljük. Kivételt képeznek a fekvő ellátottak, akiket a lakószobában látogathatnak a családtagok. Az ilyen típusú látogatást külön szabályozom a továbbiakban. Általános szabályok: Az intézmény bejárati kapuját zárva tartjuk, de a látogatók használhatják az intézmény belső parkolóját a látogatás időtartama alatt. Egy időben a látogatói szobákban, és az udvaron legfeljebb 10 fő ellátottat látogathatnak. A látogatói szobákban maximum 2 fő látogató és 1fő ellátott tartózkodhat. Az udvaron 1 ellátottat maximum 5 fő látogathat. Az intézmény udvarán is kérjük Önöket, hogy a 1, 5 méteres szociális távolságot szíveskedjenek betartani, vagy maszkot viselni.
Oszd meg az oldalt a barátaiddal, ismerőseiddel is!
© 1995 - 2022 Kapitol. Minden jog fenntartva. Ajánlott oldalak: Egyesült Államok ipari könyvtára - Európai előfizetői telefonkönyv
: História 1996/01 Bozontos haj, bokros, egymásba kuszálódó bajusz, szakáll, valamint állatbőr lebernyeg és a kézben egy jókora husáng – így állítják elénk a karikaturisták az ősembert, és mi is hajlamosak vagyunk előítéleteinket visszavetíteni a múltba, a jólápoltság csupaszra borotvált arcú, napjainkban is domináns ideájának őskorba visszavetített ellentétével felruházni az oly ködbe veszően távoli kor emberét. Pedig már az ősember sem hagyta feltétlenül elburjánzani szőrzetét. Erről tanúskodnak a barlangrajzok, e célt szolgálták az éles obszidiánpengék. Plohn József: Negyvennyolcas honvédportrék Plohn József hódmezővásárhelyi fotográfus 1903-ban felkereste és műtermében kamerája elé ültette a város 1848-49-es szabadságharc veteránjait. Negyvennyolcas honvédportrék - Plohn József - Régikönyvek webáruház. 154 idős egykori szabadságharcos földműves, jobbágy, cseléd vagy mesterember hiteles arcvonásait őrizték meg az üveglemezek. Bajuszomra mondom! Sok bajuszos szólás-mondás, közmondás mára, a bajuszdivat változásával feledésbe megy. Nem hagyjuk, összegyűjtjük és közreadjuk azokat, a bajusz anekdotákkal és igaz történetekkel együtt.
Plohn József Született Plohn Ábrahám József 1869. július 7. [1] Makó [1] Elhunyt 1944. június (74 évesen) 1944 (74-75 évesen) Németország Állampolgársága magyar Foglalkozása fényképész A Wikimédia Commons tartalmaz Plohn József témájú médiaállományokat. Plohn József ( Makó, 1869. július 7. [2] – Németország, 1944. június) fotográfus, néprajzi gyűjtő. Plohn József: Negyvennyolcas honvédportrék (dedikált példány) (Zrínyi Kiadó, 1992) - antikvarium.hu. Életpályája [ szerkesztés] Plohn Illés (1834–1911) fényképész és Kugler Amália fia. [3] Gyermekkorában Hódmezővásárhelyen élt; édesapja mellett sajátította el a fényképezés mesterségét. 1879–1883 között a református gimnázium diákja volt. 1884-ben Koller Károly rajztanár, festő és udvari fényképésznél tanult. 1890–1891 között katonai szolgálatot teljesített. 1894-ben tért haza tanulmányútjáról. 1911-ben átvette édesapja műtermének vezetését. 1918 után tönkrement, öregségére igazolványképek készítésével tartotta fenn magát. 1922-ben fényképeiből összeállított egy hatrészes album-sorozatot. Életének a faji üldözés vetett véget. 1944-ben egyhavi börtönre ítélték, mivel nem viselte a sárga csillagot.
helytörténész, szakíró, vegyészmérnök, élelmiszer-kémikus. A Szegedi Városi Minőségvizsgáló Intézet önálló irányító mérnöke, az Agora Rt. osztályvezető főmérnöke, majd főosztályvezetője, később minőségügyi igazgatója. Főleg a zöldség- és gyümölcsfélék biokémiájának, biotechnológiájának kutatásával foglalkozott. Nagy jelentőséggel bírnak a Szegeddel kapcsolatos település-, művelődés- és ipartörténeti munkái. Fekete-fehér, eredeti honvédportrékkal illusztrált, valamint kiadói köszönetnyilvánítással, Szabad György előszavával és szerkesztői utószóval kiegészített portréalbum. Nyomtatta a Hódpress Kft. Hódmezővásárhelyen. Kiadói műbőr kötésben lévő példány aranyozott feliratos, beragasztott, fekete-fehér, eredeti honvédportréval és dombornyomott keretezéssel ellátott címfedéllel, aranyozott feliratos könyvgerinccel, kiadói előzéklapokkal, tiszta, szép belívekkel, hiánytalan, jó állapotban. Plohn József (Makó, 1869. Plohn József Negyvennyolcas Honvédportrék - Jelenlegi ára: 1 800 Ft. július 7. – Németország, 1944. június) magyar fotográfus, néprajzgyűjtő. Gyermekkorában Hódmezővásárhelyen élt és édesapja mellett sajátította el a fotográfiát.
"Nem száz portrét akartam festeni, hanem egyetlen ikonosztázt, amelyben megszentelődött hősök ünnepélyes testtartással tekintenek az örökkévalóságba, a műfaj barokk és milleneumi hagyományai szerint.. " A száz magyar katonahős közül 95 (! ) bajuszt viselt, ők láthatók a Magyar Bajuszos Hősök Arcképcsarnokában. Somogyi Győző: Magyar bajuszos királyok arcképcsarnoka " Szent István koronázásának 1000. évfordulóján kezdtem el festeni a magyar királyok arcképcsarnokát" - írja Somogyi Győző festőművész a kiadvány ajánlásában. A Szent István megkoronázásától IV. Károly haláláig terjedő 918 esztendő alatt uralkodó 52 magyar király közül azokat gyűjtöttük egybe, akiket a művész bajusszal festett meg. Bajusz, a magyar irodalomban Greguss Ágost írja a magyar bajuszról 1853-ban: "a bajusz a magyar ember által még most is mint sajátságos megkülönböztető jel becsületben tartatik s melynek viselése - szakál nélkül - talán Magyarországból terjedt ki a többi Európára ". Szulovszky János: Szőrtörténelem In.
"12 A nevek mögött lévő azonosító számok közül az "ezres sorszámok a negatív-nyilvántartás, 13 a háromezres sorszámok pedig az album nagyításának jelzései a Tornyai János Múzeum nyilvántartásában. 14 Sajnos 66 portré esetében a név nem volt megállapítható, ők ismeretlenként szerepelnek. "15 Az ismeretlen honvédek száma szerencsére hamarosan kevesebb lett, mert már nem sokkal a könyv megjelenése után jelentkezett két honvéd családja, hogy ők felismerték ősüket az ismeretlenek között. Előbb Farkas Miklósné Lőkös Magdolna és sógornője, Lőkös Sándorné jelezte Dömötör Jánosnak, hogy a könyv 158. oldalán szereplő honvéd az ő rokonukat, Ferenczi Pétert ábrázolja. A család birtokában van ugyanis egy Lőkös Sándor vásárhelyi fényképész (az adatközlők édesapja, illetve apósa) által készített fénykép, melyet 1936-37 táján készített a nagyapját ábrázoló üvegnegatívról. 16 8 Csada Károlyról két beállítás készült ezért az ülő portrét, és az 1183-as azonosító számot viselő üvegnegatívról készült portrét, mivel a honvéd feje nem látható, Dömötör János nem rakta bele az albumba.