Lengyel Anna 2021. áprilisában meghalt. A Schilling Árpád vezette Krétakör egykori dramaturgja, író és műfordító. A színházi szakmai élet meghatározó alakja. 2017-ben diagnosztizáltak nála rákot, s bár keményen harcolt ellene – még színházi előadás létrehozásába is belefogott, hogy ezáltal, a tabu ledöntésével is gyengítse a betegség hatalmát –, végül a rák győzött. Vagy mégsem? A PanoDráma premierje létrejött. A rákról szól, annak minden nehézségéről és humorosságáról. Meghalt Lengyel Anna dramaturg, műfordító | Híradó. És persze Lengyel Annáról. Hallottam róla, de nem ismertem. Mármint őt magát nem, a munkáit és a PanoDráma tevékenységét igen. Nagyjából. Lengyel Anna barátai, közeli és távoli ismerősei, családtagjai és kollégái biztosan egészen más lelkülettel nézték a KÁR, HOGY RÁK avagy always look on the bright side of life című előadást a Trafó színpadán, mint én, aki nemhogy személyesen, de még csak egészséges állapotában sem ismertem meg a színházi szakma egyik legnagyobb energiájával rendelkező dramaturgját. Számomra Lengyel Anna mindig is a hatalmas igazságérzettel megáldott színházi alkotót jelentette, aki a kerekasztal-beszélgetéseken ugyanakkora hévvel és őszinteséggel beszélt bármely, akár tabunak számító témáról, mint amekkorával privát beszélgetésein tette.
Fotó: Reviczky Zsolt A beszélgetések célja a rákhoz kapcsolódó stigmától való megszabadulás, annak a félreértésnek a feloldása, hogy a rákdiagnózis – fajtától, stádiumtól, a beteg korától, általános fizikai és pszichés állapotától függetlenül – egyenlő volna a halálos ítélettel. Hogy merjünk kérdezni, és tanuljuk meg magunkat képviselni. Február 13-án délután ötkor a Katonában a lehetséges kezelésekről lesz szó dr. Szabó József sebész és dr. Szántó István onkológus részvételével. Ők gyógyítgatnak engem már másfél éve, lesz miről beszélnünk. rap: Van-e erre az évre színházi terv is? Új előadással jelentkezik a PanoDráma | Magyar Narancs. LA: Most épp egy 17 rákbeteggel készült beszélgetésre épülő monodrámán dolgozunk, de kora nyáron mutatjuk be Kár, hogy rák című zenés előadásunkat két barátnőről, akik közül az egyik teherbe esik, a másik rákos lesz. Ez csak részben lesz verbatim, egy részét mi írjuk. rap: Mi a legtöbb, amit a színházzal el lehet érni? LA: Az általunk is bemutatott Laramie-projekt Amerikában elérte, hogy Barack Obama a homofóbiát felvegye a gyűlölet-bűncselekmények közé, s ahhoz is sok köze van, hogy a melegházasság ott most már alapjog.
Lengyel Annával készült korábbi interjúnkat itt olvashatják:
Kedves Olvasónk! Érdekesnek találta ezt a cikket? Ha igen, akkor kérjük, segítse Ön is a Jelen fennmaradását. A sajtó szabadságát egyedül az olvasókkal közösen védhetjük meg. A támogatásokat a Jelen Mindenütt Alapítvány oldalán lehet egyszerűen és biztonságosan elküldeni nekünk. Köszönjük a segítségét.
SZENTENDREI TEÁTRUM TAVASZI FESZTIVÁL 2022. március 25. – 2022. április 10. KÁR, HOGY RÁK Szereplők: Bartsch Kata, Dankó István, Dobra Mara, Szamosi Zsófia, Ördög Tamás, Urbanovits Krisztina, Váradi Gergely Rendező: Ördög Tamás Nem szívesen beszélünk a rákról, mert félünk tőle. De ha időben lépünk, ha kezelhető, ha szerencsénk van, ha farkasszemet nézünk és vitatkozunk vele, ha viccet csinálunk belőle, ha beszélünk róla, ha élünk, ameddig élhetünk, és nem adjuk fel, akkor a rák nem győzhet le minket. Akkor sem, ha belehalunk. A dokumentumdrámáiról ismert alkotócsapat legújabb bemutatója a rákkal való szembenézésről szól – amelynek az apropója a PanoDráma alapítójának, Lengyel Annának a rákbetegsége. Anna életében a betegség új korszakot nyitott. Erőt és ihletet merített a mumusból. Lengyel anna rar.html. A produkció létrehozása során orvosokkal, hozzátartozókkal, kollégákkal, ismerősökkel és barátokkal készültek interjúk. Ezeknek a beszélgetéseknek és egyéb dokumentumoknak szó szerinti felhasználásával készült az előadás.
A Duna mellékfolyói a Sió, a Dráva és a Tisza. A Tisza balparti mellékfolyói: a Szamos, a Kraszna, a Hármas-Körös (Sebes-, Fekete-, Fehér-Körös, Berettyó) és a Maros. Jobbparti mellékfolyói: a Bodrog, a Sajó, a Zagyva. Az Alföld tavai közül mesterséges eredetű a Tisza-tó és a Hortobágyi halastavak, morotvató pl. a Szelidi-tó, szél által kifújt medencében halmozódott fel a nyíregyházi Sós-tó, a szegedi Fehér-tó, szikes tó pl. a Gyopáros-tó. A felszín alatt rétegvíz, artézi víz, termálvíz halmozódott fel. Európa leggazdagabb termálvíz-készletével az Alföld büszkélkedhet (pl. Gyula, Hajdúszoboszló). A gyakori esőzés belvíz formájában veszélyeztetheti a termést vagy a lakóházakat. Vizeink nemzeti értéket képeznek, ezért különösen fontos a védelmük. Az Alföld természetes talaja és élővilága Az Alföld fontos nemzeti értéke a humuszban gazdag termőföld. A legjobb minőségű a mezőségi talaj, a feketeföld a lösszel borított területeken jött létre: a Mezőföldön, a Bácskai-löszháton, a Hajdúságban, a Körös-Maros közén.
Figyelt kérdés Előbb félsivatag majd lassan sivatag. Nyilván nem évről évre változna, hanem lassabban. A kérdező szavazást indított: 28 szavazat 1/5 TR75 válasza: 100% A Duna-Tisza köze egy részét már most is félsivatagos vidéknek tekintik. Kiég a fű, mélyen homokosak az utak, ahol nincs növényzet, a buckákat fújja a szél. 2020. szept. 12. 17:59 Hasznos számodra ez a válasz? 2/5 anonim válasza: "Sivatag lesz az Alföld helyén, ha nem lépünk – biológus kutató kongatja a vészharangot" [link] "Egy darabka sivatag az Alföldön" [link] "Ez nem a sivatag, hanem Fülöpháza" [link] 2020. 19:52 Hasznos számodra ez a válasz? 3/5 Thispain válasza: 2020. 20:20 Hasznos számodra ez a válasz? 4/5 anonim válasza: 73% Magyarország bizonyos részeit bár fenyegeti az elsivatagosodás, de korántsem olyan mértékben, mint a mediterrán térséget. Az, hogy valahonnan eltűnik a víz, jelentős részben köszönhető a mesterséges vízszabályozási, vízgazdálkodási intézkedéseknek is, nem csak a klímaváltozásnak. Ez a "sivatag lesz az Alföld helyén" cikk egyébként hemzseg a tudománytalan és hatásvadász kijelentésektől.
Az ártereken gyenge minőségű öntéstalaj képződött. A magas ártereken közepes minőségű réti talaj található. A Nyírség és a Kiskunság homoktalajáról nevezetes. Sós szikes talajt a Kiskunságon és a Hortobágyon figyelhetünk meg. Az Alföldet eredetileg ártéri erdőség és erdős füves puszta (kocsánytalan tölgyerdővel) borította. Az ember tevékenysége nyomán műtájjá alakult: művelt területek, szabályozott folyók, lecsapolt mocsarak, körgátak, akáccal és szőlővel megkötött homokfelszínek jellemzik. Az Alföld védett természeti értékei Az Alföld területére esik a Hortobágyi Nemzeti Park, amely híres szikes pusztájáról. A Kiskunsági Nemzeti Parkban védik a még szabadon mozgó futóhomokot (pl. Fülöpházánál szélbarázdákkal, bálnahát-buckákkal), ezen pedig a homoki gyepet. A Körös-Maros Nemzeti Park és a Duna-Dráva Nemzeti Park átnyúlik határainkon, ártérvidék, nemzetközi zöld folyosó.
Okostankönyv
A táji adottságok, a gyógy- és ásványvizek bõsége jó alapot ad a turizmus bizonyos ágainak. A hegyvidék legjelentõsebb üdülõ és gyógyhelyei a Mátrában Mátraháza, Mátrafüred, Galyatetõ, Kékes. A Bükkben Bánkút és Szilvásvárad. Gyógyfürdõk Parádon és Egerben találhatók. Eger városa önmagában is komplex idegenforgalmi vonzerõvel rendelkezõ helyiség, A zöld- és sport turizmust - vízi, hegyvidéki, nem utolsó sorban vadászati - kedvelõk télen-nyáron kedvezõ feltételeket találnak. Ss Tams a Heves Megyei Közgyûlés Elnöke