A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. A cikk/szakasz nem tünteti fel a forrásokat, melyek segítségével készült. Ez önmagában nem minősíti a tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása igaz. Segíts megbízható forrásokat találni, hogy alátámaszthassuk, ami a lapon olvasható! A Szovjetunió afganisztáni háborúja egy tíz évig elhúzódó intervenciós háború volt Afganisztán területén a Brezsnyev-doktrína jegyében. Tartalomjegyzék 1 Előzményei 2 A bevonulás 3 Háború 4 Kivonulás 5 Jegyzetek 6 Külső hivatkozások Előzményei A szovjet beavatkozást az országon belüli hatalmi harcok előzték meg. Közvetlen előzménye, hogy a szovjetbarát M. Taraki kormányát megdöntötte Hafizullah Amin 1979 szeptember 17 -én. Az iráni iszlám forradalom könnyen átterjedhetett Afganisztánra, destabilizálva ezzel a SZU közép-ázsiai köztársaságait és ez aggasztotta a szovjet vezetést. [1] A bevonulás A támadás menetrendje szerint először a kabuli repülőteret kellett megszállni. 1979 december 24 -től 26-ig három napon át érkeztek a szovjet szállítógépek a kabuli és a bagrami repülőtérre.
Wall célja a felvétel elkészítésével az volt, hogy úgy mutassa be a háború borzalmát és értelmetlenségét, ahogy a 19. századi történelmi festmények és képábrázolások: látványosan, ugyanakkor megdöbbentően valóságosan. "Az afgán-háború idején kezdtem el gondolkodni a témán, valamikor a nyolcvanas években, nem emlékszem pontosan, hogy mikor. Amikor a háború véget ért, a szovjetek visszavonultak és minden feledésbe merült. A Szovjetunió összeomlása beárnyékolta az afgán-konfliktust és Afganisztánra már nem figyelt a világ, egészen a tálibokig és 2001-ig. " – emlékezett vissza Wall egy interjúban. "A tudat, hogy a háború feledésbe merült érdekelt engem, és jó kiinduló alapul szolgált egy fénykép elkészítéséhez. Tetszett, hogy amikor a kép készült (valamikor 1991-ben, vagy '92-ben), az afgán-háború állt a legtávolabb a hírektől. Így szabadon játszhattam az újságírás és a történelem elemeivel…" – mondta Wall. A Dead Troops Talk-ot 1992-ben több felvételből állította össze. Wall egy stúdióban rendezte be, keltette életre azt a domboldalt, ahol a felvételek készültek.
December 27 -én reggel kezdődött Kabul stratégiai pontjainak megszállása, utcai harcok kíséretében. Különleges KGB egységek elfoglalták az elnöki palotát, Amint és családját megölték, az új vezető Babrak Karmal lett. Üzbegisztánból, Türkmenisztánból és Tádzsikisztánból is elindult egy-egy hadosztály. A szovjet csapatok létszáma hamarosan elérte a 40 ezer főt. Rövid időn belül megszállták az ország stratégiai pontjait. A bevonulást élesen elítélte a nemzetközi közvélemény. Az USA csökkentette a SZU-ba irányuló gabonaexportját, és a moszkvai olimpia bojkottjára szólított fel. Háború A szovjet 40. hadsereg létszáma folyamatosan emelkedett, 1980 -ra elérte a 100 ezer főt (a legnagyobb létszámát, 120 ezer főt 1985 -ben érte el). A szovjet vezetés rosszul mérte fel az afgánok várható reakcióit, a társadalom széles rétegei hamarosan szembefordultak a megszállókkal. Miután az afgán hadsereg szétesett, kisebb gerillacsoportok vették fel a harcot a megszállókkal, kihasználva helyismeretüket, a háború gerillaháborúvá alakult át.
1980 elején a mudzsahedinek a városok kivételével az ország területének 90%-át ellenőrzésük alatt tartották. A legsúlyosabb harcok a Pandzsír-völgyben és a Salang-hágó környékén zajlottak, ahol a mudzsahedinek megerősítették állásaikat. Itt, a pakisztáni határvidék környékén koncentrálódott az ellenállási mozgalom, ahol Peshawar menedéket és utánpótlást biztosított a gerilláknak. Legfontosabb célpontjuk a szovjetek fő utánpótlási útvonala volt, amely a Salang-hágón át vezetett Kabulba. Hegyi rejtekhelyeikről eredményesen tudták támadni a szovjet konvojokat. A falvak lerombolása és a sorozatos szovjet offenzívák lassan elnéptelenítették a vidéket, a lakosság a magas hegyek között, barlangokban keresett menedéket, vagy Pakisztánba menekült. A menekültek száma 1983 -ra elérte a 4 milliót. A legvéresebb év, 1985, Gorbacsov elnökségére esik, akkor a szovjet hadsereg 120 000 fővel elérte a legmagasabb létszámát, melyből 73 000 fő tartozott a harcoló alakulatokhoz. 1985 után a mudzsahedin kezébe került, USA által szállítot Stinger légvédelmi rakéták miatt csökkent a szovjet légifölény.
Mi a sz*rt keres ilyen kiképzéssel egy háborúban? " – buggyant ki belőle meglehetősen nyers hangnemben a kérdés. Kilőtt orosz páncélozott csapatszállító jármű (BTR), előtte egy nem azonosított fegyveres holttestével Harkivban 2022. február 27-én Lore azt gyanítja, hogy nem annyira a hazafias buzgalom, mint inkább a gazdasági szükség késztette a fiát és a hozzá hasonlókat arra, hogy jelentkezzenek. Az önkénteseket viszonylag nagyvonalú anyagi juttatásokkal csábítják (bár kevesebbet kapnak, mint az állítólagos szíriai zsoldosok). "Ötvenezer rubel (505 dollár) a fizetés; utána lehet jelzáloghitelt felvenni, és a sebesültek körülbelül maximum hárommilliót (30. 300 dollár) kaphatnak" – magyarázta Lore, hozzátéve, hogy a helyi álláskilátások különösen rosszak, mivel Oroszországnak – ukrajnai agressziója miatt – példátlan nyugati szankciókkal kell szembenéznie. "Sok barátom elindult a háborúba, mert nem talált munkát. Nincs állás, az árak pedig emelkedtek, egyszerűen nincs miből megélni. " "Az én bolondom is elvesztette a munkáját, és buzgón készül a háborúba, hogy valahogy túléljen – folytatta Lore.
Elég szomorú a helyzet, de nem reménytelen: ha minden jól megy, északkelet befutó lehet, de minden a magasban dől el. A fehér karácsony a legjobb ajándék, ami sorban állás nélkül összejöhet! Így biztosan fehér lesz a karácsony. Jóval több a nullánál, de azért nézőpont kérdése: félig tele van az a pohár, vagy félig üres? Rossz hírünk van, bár minden nézőpont kérdése. Lesz hó? Nem lesz hó? Karácsony Gergely szemetet teremtett. A jövőben egyre kevésbé számíthatunk decemberi hóborítottságra. Az esély egyelőre még egy laikus 50 százalék, egy északnyugati anticiklon mentheti meg az ünnepeket. Ma még enyhe idő várható, a hétvégén azonban lehűlés és havazás is várható. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján nem valószínű hó idén karácsonykor. Ám az időjárás nem a statisztikákat követi, mi pedig megmutatjuk, miben bízhatunk. Bár az időjárás nem járult hozzá, hogy hólepte karácsonyunk legyen, mi megpróbálunk tíz csodaszép fotóval télies hangulatot varázsolni azoknak, akik hiányolják a havazást. Viharos szél, napsütés és eső, plusz tíz fok – ezek a kilátások az ünnepre.
Több mint két hete tart az Ukrajna elleni orosz invázió, aminek következtében a Nyugat súlyos gazdasági szankciókat vezetett be Oroszország ellen, amelyek azonban az európai kontinenst is érzékenyen fogják érinteni. Fehér lesz a karácsony 1. Az orosz–ukrán konfliktus következtében tovább erodálódik az Egyesült Államok vezette világrend, amiből nevető harmadikként Kína mindenképpen profitálni fog. Átalakuló világrend Miközben a nyugati világ a háborús agresszió megállítása érdekében soha nem látott, az orosz gazdaság térdre kényszerítését célzó szankciókat vezetett be, a világ lakosságának túlnyomó részét képező államok (Kína, India, Pakisztán, Irán, és gyakorlatilag az egész arab világ) nem ítéltek el nyíltan az orosz támadást. Február 26-án az ENSZ Biztonsági Tanácsában Kína tartózkodott az állásfoglalástól, míg a március másodikai ENSZ Közgyűlés során a fentiekben felsorolt államok szintén nem éltek a lehetőséggel, hogy nemzetközi fórumon ítéljék el az orosz inváziót. Kína magatartását egyébként következetesnek nevezhetjük a háború kirobbanása óta: az ország próbál úgy tenni, mintha egy lokális jellegű összeütközésről lenne szó, miközben egyértelműen bíráló álláspontot képvisel az Oroszország elleni szankciók terén.
Emellett a hivatalos állami narratívában a konfliktus békés rendezésére szólítja fel a szembenálló feleket, ám Peking az orosz biztonsági érdekek tiszteletben tartását is rendszeresen hangsúlyozza. Tényleg több fehér karácsony volt a régi időkben? – most kiderül - Infostart.hu. Ennek kissé ellentmond, hogy a szuverenitás fontosságát is kiemelik, ám a keleti nagyhatalom saját szeparatistának tekintett mozgalmai tükrében (ujgurok, Tibet, Tajvan) nem meglepő ez az álláspont sem. (Photo by Miguel Candela / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP) Miután az évek (ha nem évtizedek óta) húzódó orosz–ukrán konfliktus puskaporos hordója berobbant és kezdetét vette a valódi háború, sok szakértő némileg okkal kezdett el spekulálni azon, hogy az "egy Kína elv" gyakorlati érvényesítésére, vagyis Tajvan megtámadására a keleti nagyhatalom is kísérletet tesz. Az események lefolyásának jelenlegi tükrében azonban úgy tűnik, hogy Kína nem kapcsolt magasabb fokozatra a szeparatistának tekintett szigetország katonai megszállása tekintetében. Kína csendes kívülálló maradt, hiszen a jelenlegi orosz–ukrán háború lefolyása, a konvencionális jellegű katonai offenzíva nehézségei, valamint a Nyugat invázióra adott szankciós politikája rendkívül tanulságos lehet az ország számára.
Mindezzel párhuzamosan Kína évek óta gőzerővel dolgozik azon, hogy a világ nagy részét integrálja a saját globális rendszerébe. Jó példa erre, hogy február elején Argentínát is bevonta a rendkívül grandiózus Új Selyemút (BRI) kezdeményezésbe, amely tervben való részvételre egyébként közel 150 ország írt alá egyetértési megállapodást Kínával. Geopolitikai kényszerházasság Az amerikai külpolitikai gondolkodás meghatározó alakjai közül többek között George F. Kennan és Henry Kissinger is alapelvként fogalmazták meg, hogy az Egyesült Államoknak legfőbb stratégiai érdeke, hogy éket verjen Oroszország és Kína közé. Fehér lesz a karácsony 2. Ehhez képest az Oroszország elszigetelésére tett kísérlet éppenséggel ellentétes hatást ér el, és úgy tűnik, hogy végérvényesen Kína karjaiba löki Oroszországot. Félreértés ne essen, Putyin Ukrajna elleni agressziója elfogadhatatlan, ám a nagy stratégiai gondolkodás asztalán azzal a lehetőséggel is számolni kell, hogy a Moszkva elleni szankciók Kína alá fogják rendelni a gazdaságilag sokkal gyengébb Oroszországot.
Bár december 13-án, Luca napján még nem lehet nagy megbízhatósággal megmondani, hogy milyen lesz az időjárás karácsonykor, azonban a nemzeti meteorológiai adatbázisban tárolt hazai megfigyelések adatai alapján tudható, hogy milyen időjárás volt az elmúlt karácsonyok ideje alatt – olvasható a -n. Az osztrák meteorológiai szolgálattól (ZAMG) átvett ötlet alapján az alábbi ábrákon a fehér fák azt jelzik, hogy mindhárom karácsonyi napon (december 24–26. ) volt hótakaró, a foltos fás években legalább egy napon, míg a zöld fák hómentes karácsonyt mutatnak. Zeneszöveg.hu. A fehér karácsonyokról részletes tanulmány olvasható honlapunkon. Az Országos Meterológiai Szolgálat oldalán további magyar városokra vonatkozó ábrák között is böngészetünk. Nyitókép: Tiina & Geir/Getty Images
Egyébként a kínai–orosz kereskedelem mértéke évek óta dinamikusan növekszik, és miután Putyin páriává vált Nyugaton, a jövőben még intenzívebbé válhat a két ország közötti együttműködés. Természetesen Kínának ugyanolyan fontos a jó gazdasági kapcsolatok fenntartása a Nyugattal, hiszen ennek volumene jelentősen meghaladja az oroszokkal való kereskedelmet, ám egyelőre úgy tűnik, hogy Peking egyszerre lesz képes mindkét fél igényeit kielégíteni. (Photo by EyePress News / EyePress via AFP) A színfalak mögött – bár egyre nyíltabban – formálódni látszik egy kínai–orosz szövetség, ami a jelenlegi helyzetben Peking geopolitikai érdekeit szolgálja, hiszen Kína a valódi kihívója az Egyesült Államok hegemón státuszának. Más-más értelemben, de mind az Európai Unió, mind Oroszország vetélytársa a felemelkedő keleti nagyhatalomnak, ezáltal pedig a szankciók által padlóra kerülő európai és orosz gazdaság is az ország érdekeit szolgálja. Kína tehát csendesen figyel a háttérből, készen arra, hogy könyörtelenül kihasználja vetélytársai meggyengülését.