Előszeretettel használja a halvány pasztelleket falakon, míg a berendezési tárgyak esetében inkább a neutrálisabb, föld színekre koncentrál, azonban egy-két élénkebb színfolttal (pl. díszpárna, ágyneműhuzat) életet lehel az egyébként könnyen rideggé váló környezetbe. A belsőépítészet tekintetében törekszik a szellős, tágas, világos terek kialakítására, a nagy, egybefüggő felületek, pl. : hatalmas üvegfal/ablak, egységes padlóburkolat stb. alkalmazására. Formavilágát tekintve ugyancsak az egyszerűség jellemzi, a "felesleges" díszítéseknek és dekorációnak nincs helye egy lágy minimalista otthonban. A stílusirányzat a bútorok és tárgyak esetében kedveli a rugalmas és multifunkcionális anyaghasználatot, így ezek könnyen variálhatóak vagy akár átvihetőek a következő otthonunkba. Szintén jellemző rá, hogy a kevesebb néha több elv mentén haladva, csak kevés, ám minőségi bútort és dekorációs elemet használ, így pl. egy komód vagy egy szék nagyobb hangsúlyt, és ezzel együtt több szerepet is kap az adott térben.
A kevesebb néha több: minimál stílusú otthon 4 lépésben A 21. században egyre többen döntenek a minimál stílusú otthonok mellett. Ez azonban sok esetben nem egy egyszerű divat, hanem egy életvitel. Legyen szó a berendezési tárgyakról, a kiegészítőkről, az ételekről, illetve akár az elektronikai dolgokról egyaránt. Ez az egész nem arról szól, hogy kizárólag a feketét és a fehéret cserélgetjük, hanem… A kevesebb néha több: minimál stílusú otthon 4 lépésben A 21. Ez az egész nem arról szól, hogy kizárólag a feketét és a fehéret cserélgetjük, hanem…
© Copyright 2016. Ecsedi Ékszer. Minden jog fenntartva! Arculattervezés, honlaptervezés: Kreatív Vonalak
Bridget Jonest lehet szeretni vagy nem szeretni, de vitathatatlanul a szerencsétlenkedő, ám bájos, egyedülálló nő ikonjává vált a Szigetországban és szerte Európában. Ahogy a Szex és New York hat évadon és két nagyjátékfilmen át nyíltan állít valamit a nőkről, a Bridget Jones naplója, bár burkoltabban, egy angol romkom léptékével és szarkazmusával ugyanerre vállalkozik. A filmek Véleményed van a cikkről vagy a filmről? Írd meg nekünk kommentben! Ha abból indulunk ki, hogy népszerűségét tekintve a Bridget Jones naplója egy remekmű a maga műfajában, innen lehet és kell is kritizálnunk kevéssé jól sikerült folytatását. A tizedik James Bond-film, egyben a harmadik Roger Moore főszereplésével úgynevezett pre title sequence -ében (az animált főcím előtti jelenetben) a 007-es a következő párbeszédet követően: " – James, I need you! – So does England! " otthagyja aktuális szeretőjét, majd síléceken száguldozva leveti magát egy szikláról, melyet példás zuhanás és hosszú angol csend követ, míg ki nem nyílik az angol zászló mintázatú ejtőernyő és felcsendül a jól ismert James Bond-score.
Munkavállalóként és felsővezetőként is mást várunk el egy női és egy férfi vezetőtől. Eltérő megítélés alá esnek a nők döntései, tettei és eredményei. Tipikusan ilyen a család: egy férfi vezetőtől, aki egyben apa is, sokkal kevesebb otthoni feladatot várunk el, mint egy női vezetőtől anyaként. Ugyanakkor láthatóan az elmúlt két év időszaka közelebb vitte az apákat a családhoz és az otthoni teendőkhöz. A felsővezetők és a munkavállalók jobban elfogadnak tényeket, iránymutatást, információkat egy férfi, mint egy női vezetőtől. Mindez erős negatív hatással van a női önbizalomra és önismeretre a munkahelyi környezetben és a magánéletre is befolyással bír. A férfi vezetőkben észrevehető egy erős kulturális blokk a női vezetői szereppel kapcsolatban, amely nehezíti a párbeszédet, a mindenki számára elfogadható közös célok meghatározását, és hátráltatja a fejlődést. A női vezetők erős igénye, hogy elfogadó, befogadó közösséghez tartozzanak. Nem a női mivolt a hátráltató tényező a vezetésben, hanem az elmúlt évszázadok maradi hagyományai, a korábbi tapasztalatok, és a tanult tehetetlenség.
Ez eddig tiszta sor, de valamilyen, számomra teljesen érthetetlen okból, a sztorit megpróbálták mindenféle félresikerült csavarral és kitérővel felturbózni, amivel inkább csak a teljes következetlenség hatását érték el, mintsem élvezetesebbé tételét. Ráadásul amikor meg valamit azért meg kéne magyarázni, például hogy honnan vannak hirtelen megint szuperfejlett technikai kütyüjeik szegény elárvult Joe-knak, akkor az csak úgy elfelejtődik. Sebaj, gondolhatnánk, marad a jó kis háromdé meg az akció. Először is, nagyon értékelendő, hogy ezen technika minimalista felhasználástól lassan kezdünk eljutni a mélyebb kiaknázásig. Ez dicséretes hozzáállás. Viszont tessék már utánanézni annak, hogyan működik ez az egész. Mert a 3D-s mozi nézőjének nem ugyanúgy kell filmet csinálni! Ilyenkor el kell felejteni a gyors, közeli harcjeleneteket, mert a néző nem képes értelmezni a látottakat, és végül sem a 3D, sem az akció nem jön át neki. És még a legegyszerűbb, leghétköznapibb jeleneteket is máshogy kell beállítani, ha térélményt is akarunk, de nem akarunk zavaró kompozíciókat.
A középsúlyos stádium ban (újabb 3-5 év múlva) az idegsejtek elhalása már az egész agyra kiterjed. Problémát okozhat például az öltözködés, tájékozódás (a beteg eltéved) és a tárgyhasználat (nem tudja hogyan kell használni adott tárgyat, mire való). Ekkor már az autóvezetés is problematikus, mert nem képes bonyolult mozgások összerendezésére, összetett ingerek kezelésére (pl. egyszerre kormányozni és a pedálokat kezelni, hang és vizuális információk együttese megzavarhatja). A kutatók megtalálták, mi segít megelőzni az Alzheimer-kórt - Dívány. Általában ekkor derül ki a betegség. Súlyos stádium ban (további 3-5 év) a betegség előrehaladtával az ítélőképesség, szociális készségek, gondolkodási képesség súlyosan sérül, a hozzátartozó egyre nehezebben vagy már nem tudja otthon ápolni a gyakran agresszívvé váló beteget. Ebben a stádiumban a túlélés egyik fontos szempontja a minőségi ápolás. Az Alzheimer kór előrehaladásával a memória romlása általában egy jellegzetes mintázatot mutat. A korai szakaszban a közelmúlt eseményeire még emlékszik a beteg, sőt a távoli múlt eseményeire akár még a súlyos stádiumig is emlékezhet.
Vagy azért, mert nem akarnak, vagy azért, mert kompetencia híján nem tudnak. Nehéz eldönteni, melyik a rosszabb. Pedig a demenciát nem szabadna félvállról venni semmilyen szinten. Ma már ez a világ hetedik vezető haláloka, és a helyzet minden létező előrejelzés szerint egyre rosszabb lesz. Ketyeg a demencia időzített bombája - Az Alzheimer-kór mint az évezred betegsége | Vital.hu. Akár olyan rossz, hogy azt még a fejlett országok jelenlegi egészségügyi rendszerei sem fogják tudni elviselni. Úgyis mindegy? Egyáltalán nem Az Alzheimer Társaság becslései szerint a világon jelenleg 55 millió ember él demenciával, de 75 százalékuk esetében nincs diagnosztizálva a betegség, ez az arány az alacsony jövedelmű, értsd szegény országokban akár a 90 százalékot is elérheti. Ez önmagában is rémisztő statisztika, de 2030-ra, tehát tíz éven belül 78 millióra emelkedik várhatóan a betegek száma. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is tisztában van a helyzet súlyosságával, akciótervükben pedig azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy globálisan az országok legalább 50 százalékában diagnosztizálják a demens betegek legkevesebb 50 százalékát 2025-től.
Számos olyan tényezőt is vizsgálnak, amely védő hatásúnak bizonyulhat. Néhány specifikus vizsgálati terület: Oktatás (lehetséges védő tényező): Számos tanulmány szerint a magasabb szintű oktatásban részesült egyéneknél kisebb az Alzheimer-kór kifejlődésének veszélye, mint a kevésbé művelteknél. Ez vonatkozhat azokra is, akik igyekeznek szellemileg frissek maradni. Ez a terület még további vizsgálatokat igényel, mivel a kutatóknak ki kell deríteniük, hogy maga a műveltség véd a betegséggel szemben, vagy a hozzá kapcsolódó egyéb tényezők (pl. Mi az alzheimer kór 5. : intelligencia, jövedelmi szint, tesztelhetőség képessége). Ki kell hangsúlyozni, hogy számos olyan ember van, akik alacsony szintű műveltségük ellenére nem betegszenek meg Alzheimer-kórban. Gyulladásgátló gyógyszerek (lehetséges védő tényező): Az ízületi gyulladásban (arthritis) szenvedő betegeknél kisebb az Alzheimer-kór kialakulásának valószínűsége. A kutatók vizsgálják, hogy mi lehet ennek a magyarázata, van-e az arthritis kezelésére használt gyulladásgátló gyógyszereknek ebben szerepe.