be nagyon illel leventének! Isten sem teremtett tégedet egyébnek. " 18 Miklós pedig monda: "Nem megjövendőltem, Hogy előbb vagy utóbb bajnok lesz belőlem? De nem köszönöm azt magam erejének: Köszönöm az Isten gazdag kegyelmének. Mármost Toldi Györggyel lakhelyet cserélünk, Ő Nagyfaluba megy, mi pedig itt élünk: Valaha tán ő is hozzám édesedik; Ha nem, irígykedjék, míg el nem temetik. " 19 Így szerette anyját a daliás gyermek, Szívét nem bántá még nyíla szerelemnek; Nem is lőn asszonnyal tartós barátsága, Azután sem lépett soha házasságra. Köszönöm hogy mellettem vagy si. Rettenetes vitéz támadott belőle, Kalász-módra hullt az ellenség előtte, Védte az erőtlent, a királyt, országot; Csuda-dolgairól írtak krónikákat. 20 Senki sem állhatott ellent haragjának, De ingét is odaadta barátjának, S ha nem ellenkedett senki az országgal, Örömest tanyázott a víg cimborákkal. Nem hagyott sok marhát, földet és kincseket, Nem az örökségen civódó gyermeket: De, kivel nem ér föl egész világ ökre, Dicső híre-neve fennmaradt örökre.
Halálos veszélynek tettél ki bennünket! Köszönöm! Egyéb [ szerkesztés] Mary Patrick: Mindig is ilyen voltam. Optimista mókagyár. Anyám mindig mondta gyerekkoromban: derűs, mint a napsugár. Ha nagy lesz vagy apáca lesz vagy stewardess. Kávét? Deloris: (a nővéri ruháról): Ez itt elég szűk. Mary Ignatius nővér: Ó, mi ezt csak úgy szoktuk egymás között nevezni: bezárda. Mary Lazarus: Még hogy liberális? Borzasztó…Vancouver volt az igazi, az erdő közepén. Nem volt az olyan modern zárda, mint némelyik itt. Ott még villanyunk sem volt! Hideg víz! Mezítláb! Az valami! Mary Patrick: Csodásan hangzik! Mary Lazarus: Maga a földi pokol, az ám. Ez itt egy Hilton! Ohara atya: A mai himnuszt Mária Magdolna története ihlette. Köszönöm hogy mellettem vagy teljes film. Mária Magdolna sötét múltú leány volt. Bizony. A bűn sem állt távol tőle. Igazából senki sem állt távol tőle… Mary Robert: Ha tehetném csak énekelnék! Mary Patrick: Jobb, mint a fagylalt! Mary Robert: Jobb, mint a kikelet! Deloris: A szexnél is jobb! Azt hallottam… (a nővérek kuncsorognak olcsóbb helikopter jegyért, hogy megmenthessék Delorist) Tisztelendő anya: Atyám nem ő tehet róla, hogy nem segített a rászorulókon.
belenéztem a sztorijaiba, most azért mert az arca mellett lefotóz egy fagyit, még nem biztos, hogy elhiszem ő ezeket meg is eszi. Még ha hánytatja is magát, meg 3 órán át megy a stopper a telefonján a semmire, akkor sem lehetne ennyire betegesen vékony zabálás mellett. Tagja vagyok anorexiás fórumoknak, mert régebben érdekelt ez a téma (volt a családban érintett) és egy anorexiás meglepő dolgokat tud csinálni, hogy elhitesse a környezetével, hogy eszik. Köszönöm hogy mellettem vagy hdd. Ez a lehet utánam csinálni duma meg borzalmas, Bianka, ha olvasod (bocs, nem vagyok hajlandó Bijjusnak hívni) senki nem akar így kinézni, senki nem irigyel, ez nem egy csinos vékony alak, te beteg vagy és sürgősen kezdened kéne ezzel valamit, nem mutogatni büszkén. Ha bárki kritikával illeti az életmódodat, nem azért teszi, mert irigyel, higgy nekem:D a vicsorgós bulizós, tág pupillás highlightok is elég meredekek, gondolom, hogy mindennel próbálkozik a lelkem, ami elveszi az étvágyát.
Délelőtt voltam vásárolni, semmilyen csirkemell nem volt sehol (aldi, spar, lidl, penny) 1499 forint/kiló áron megveheted a nagy büdös semmit!!! Megvettem volna a húspultban kimérve a sparban, vagy a kurva nagy 2 kilós vákumcsomagot a lidl-ben mert nekem mindegy, de egyszerűen nem volt. Szia! Arra nem válaszoltál, hogy hány faszt kellett leszopni a mostani kinézetedért. Vagy araboknál csak az anál megy? : talk_hunfluencers. Még a GMO mentes cucc is elfogyott!! Az ideg szétbasz, ilyennel kell elkúrnom az időmet. Árstoppos szarság helyett inkább lenne mittudomén ezernyóc kilója, de akkor legalább lenne!!! Kérlek szavazz az ellenzéki összefogásra, hogy megint legyen csirkemell mindenhol és nyugodtan tudjak gyúrni meg tolni a csirke+rizs kombót. Köszönöm, hogy elolvastad.
A régi város - előzetes - YouTube
157 A régi város (Manchester by the Sea), írta és rendezte: Kenneth Lonergan; főszereplők: Casey Affleck, Lucas Hedges, Kyle Chandler, Michelle Williams; színes, amerikai, (humorral oldott) filmdráma, 137 perc, 2016 (16) Tékozló gyász Ben Affleck kétszeres Oscar nyertes, de a családban Casey lehet az első színészi szobor birtokosa, miután Matt Damontól megörökölte a szerepet. A SAG-nál ugyan Denzel Washington nyert, Affleck nem kevesebb, mint 39-cel több díjat zsebelt be nála. Teljesen megérdemelten. Három alkotást nem látva a hétvégi mezőnyből kijelentem: A régi város az idei szezon magasan legjobb drámája. Mely az érzelmek mellett humorral is játszik. Chandlerék szépen és békésen élik mindennapjaikat Manchesterben (mármint az USÁ-ban és a Massachusetts államban található, legutóbb bő 5000 lélekszámú kisvárosban), mígnem Lee (Casey Affleck) és Randi (Michelle Williams) életében történik egy tragédia. Lee nem tudja feldolgozni és menekül régi városától, otthagyva párját, szüleit és bátyját, Joe-t (a '90-es évek végén futó A kiválasztott c. sorozatból ismerős Kyle Chandler, ha már Chandlerékről szól a film).
Lee-nek a tragédia miatt drasztikus változás áll be az életében, és A régi város végig azt a problémát próbálja feldolgozni, hogy miként lehet szembenézni úgy a múlttal, hogy közben segíthessük a jelent. Ennyit ér Index: 8/10 IMDB: 8, 1/10 Rotten Tomatoes: 96% Metacritic: 96/100 8, 5/10 Lonergan filmjének az egyik legnagyobb erőssége, hogy egy részről fantasztikusan jól, egyáltalán nem szokványos ritmusban adagolja a különböző visszaemlékezéseket, amik nem csak a történethez adnak hozzá, hanem megismerhetjük Lee korábbi személyiségét is, hogy még feltűnőbb legyen a különbség az egykori és a jelenkori önmaga között. Másrészről azt is jó látni, hogy egy tragédiával és szomorúsággal teli film képes sokszor kifejezetten vicces lenni. Végre a tinédzser karakter sem egy magába forduló, érfelválgós rinyagép, hanem egy olyan nehéz hátterű srác, aki alapvetően kifejezetten népszerű, szeret csajozni és van egy csomó barátja. Sajnos ennél részletesebben nem akarunk belemenni, mert A régi város esszenciáját és szinte minden konfliktusát valami személyes vagy családi tragédia adja.
Ha csak azt mondanám, hogy A régi város a gyászról szól, akkor egyrészt egy csomó embernek elvenném a kedvét a filmtől, másrészt elhallgatnám annak legnagyobb erényét. Az óceán partján fekvő városhoz méltóan kegyetlen hullámokban lesújtó gyász ugyanis itt magában hordozza a reményt is: egy kimondhatatlan tragédiával együtt lehet, sőt együtt kell élni, de el kell fogadni, hogy az élet megy tovább. Kyle Chandler és Casey Affleck A régi város c. filmben © Intercom Amikor először találkozunk Lee-vel (Casey Affleck), az életét Boston közelében, gondnokként tengető magányos férfival, kifejezéstelen arca szinte komikus hatást kelt. Leordíthatja egy elégedetlen ügyfél, kocsmai bunyóba keveredhet, vagy szerelmet vallhat neki a nő, akinek épp a vécéjét pucolja, Lee fapofával távozik a helyszínről. Mikor megtudja, hogy bátyja szívrohamot szenvedett, szülővárosába, Manchester-by-the-Sea-be siet, de Joe (a visszaemlékezésekben Kyle Chandler) meghal, mielőtt odaérne. Az orvosok hiába kezdenek nagy részvétnyilvánításokba, Lee-t elsősorban a logisztikai problémák kötik le: hogyan szállítják haza a holttestet, melyik temetkezési vállalkozóhoz érdemes fordulni?
De ez Lee részéről is rendben van, hisz szemlátomást ő sem az érzelmek embere: csak teszi a dolgát. Mi pedig hamarosan megtudjuk, hogy miért ilyen. Felnézhet-e rá? Az elsősorban darabíróként aktív Kenneth Lonergan (a New York bandái Oscar-jelölt társírója, a hányattatott sorsú, de nagyszerű Margaret író-rendezője) finom eleganciával és - a helyenként rosszul megválasztott zenét leszámítva - túlkapások nélkül mutatja be Lee jelenét és azzal párhuzamosan a férfi múltjának azon állomásait, melyek odáig vezettek, hogy mindent hátrahagyva ebbe az anonim elmúlásba meneküljön. Láthatod, hogy a múltban, ha nem is példás családapaként, de csapatjátékosként helyt állt, megismerheted bátyja zaklatott életét, végül pedig szembesülhetsz azzal a drámai fordulattal, ami mindent tönkretett. Kenneth Lonergan, az a szemét Kenneth Lonergan pedig fanyar humorával, természetes, csöppet sem tolakodó kamerájával, elképesztő érzékkel kiválasztott, előadott és megvágott jeleneteivel pedig eléri, hogy ezek az emberek szépen, csendben beleszőjék magukat a szívedbe, és mikor a tragédia megtörténik, odabenn zokogsz magadban azzal az egyszerre ijesztő és megnyugtató tudattal szembesülve, hogy az élet mennyire magától értetődően kegyetlen tud lenni.
Műfajában ugyanolyan toronymagasan csodálatos és kiemelkedő, mint Chazelle filmje, és bár a végső pontom nem a maximum, ha bármelyik borítékból a "Manchester by the Sea"-t hallom majd felolvasva, annak ugyanúgy tudni fogok örülni, mint Goslingék nak. Akár a legjobb filmnél is. Mert azt is simán megérdemelné… Hozzászólások hozzászólás