A térkép alatti két ablakban a rendszer nemcsak a - zölddel jelölt - születések és a - pirossal jelölt - halálozások számát írja ki, de azt is láthatod, hogy mely országban történik mindez, illetve hányan lakják az adott országot. Túlnépesedünk? Hazánk lakossága évről évre egyre fogy: a 2011. Megdöbbentő adatok – az éhínség világtérképe | Érdekes Világ. október 1-jei népszámláláskor 9 millió 937 ezer 628 volt. Ez a szám 260 687-tel kevesebb, mint tíz évvel korábban - a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 1981 óta folyamatosan csökken az ország népessége. A Földet ugyanakkor a túlnépesedés fenyegeti - derül ki Brad Lyon valós idejű születési és halálozási térképéből is. Jelenleg valamivel több mint hétmilliárdan lakjuk bolygónkat, az előrejelzések szerint azonban 2050-re több mint kilencmilliárd ember él majd a Földön.
A probléma persze nem pusztán élelmezésügyi kérdés. Vessünk egy pillantást a fejlődő országok jövedelemtermelésére. Állandóan azt halljuk, hogy a globalizáció körülményei között az ipari termelés munkaigényesebb fázisait kihelyezik az olcsó munkaerőt kínáló országokba. Ez valóban így van, csakhogy az elmaradott térségekbe irányuló működőtőke négyötöde csupán tucatnyi országba kerül. A többi másfél száz ország pedig - az adósságai kezelése fejében elvárt liberalizáció következtében - megnyitotta piacait, a beözönlő tömegáru viszont sok helyen tönkreteszi a helyi ipari tevékenységeket, munkahelyek vesznek el. Naponta hányan halnak éhen ehen is spring. Nagyon sok elmaradott országban a nemzeti jövedelem növekedése elmarad a lakosság növekedési ütemétől. Mindez persze nem független az eufémikusan fejlődő országoknak nevezett országcsoport belső társadalmi viszonyaitól, például az éppen a legszegényebb országok magas szaporodási rátájától. A történelmi elmaradottságból nem könnyű előrelépni, a mai nemzetközi kényszermechanizmusok pedig nem támogatják a fejlődést.
A világon minden percben 11 ember hal éhen – közölte az Oxfam nemzetközi segélyszervezet amerikai irodájának vezetője, amikor bemutatta "Az éhség vírusa szaporodik" című jelentést. Abby Maxman az élelmiszerellátás bizonytalanságáért a koronavírus-járvány mellett a nem szűnő fegyveres konfliktusokat és az egyre súlyosabbá váló globális felmelegedést okolta. Ahelyett, hogy a járvánnyal harcolnának, a háborúzó felek egymással hadakoznak, és ezzel megadják a kegyelemdöfést azoknak, akiket az időjárási katasztrófák és a gazdasági válságok már korábban legyengítettek – fogalmazott. Sok vagy kevés a 10 halott naponta? Hány ember hal meg éves szinten Magyarországon? - ProfitLine.hu. A szervezet szerint világszerte 155 millióan élnek az élelmiszer-bizonytalanság különböző fokozatain, húszmillióval többen, mint tavaly. Az éhezők kétharmada válságövezetben él.
2020. 11. 12. 03:00 Sajnos napok óra arra a hírre ébredünk, hogy hazánkban a koronavírus második hullámában napi kb. 100 fő veszíti életét. Sok ez vagy kevés? Már a kérdésfeltevés is morbid, hiszen aki elveszíti hozzátartozóját, annak fájdalmát képtelenség matematikai/statisztikai eszközökkel mérni. Nézzük meg a hazai hivatalos halálozási statisztikákat és mindenki döntse el maga, hogy sok, vagy kevés a napi 100 körüli koronavírus okozta halálos esetek száma. Hányan halnak meg naponta Magyarországon akkor, ha nincsen koronavírus? Naponta hányan halnak esen.education.fr. A 2018-as és 2019-es halálozási statisztikákat elemeztük. Gondolkodjon velünk, T. Olvasónk! (Mielőtt tovább olvassa cikkünket, kedves Olvasó, most álljon meg egy pillanatra, csukja be a szemét és tippelje meg, hogy Ön szerint hányan halnak meg egy átlagos, koronavírus-mentes napon hazánkban. Megvan? Akkor most már olvashat bátran tovább, mert mutatjuk a pontos statisztikai adatokat, melyek forrása a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hivatalos adatai. Hány ember hal meg Magyarországon évente?
Ez is mutatja, hogy a szocialista korszak elutasítottságának egyik legfőbb oka a rendkívül rossz minőségű anyagok használata, talán tartósabb termékekből az egyébként jól képzett építészek sokkal szerethetőbb épületeket tudtak volna kihozni. Az épületet mindenesetre a kilencvenes évek végén átépítették, mondhatni "finomították" és bérirodaházként működik. Újpalotai víztoronyház, 1975 A víztoronyház a Nyírpalota út felől. Kép forrása A hetvenes évekből egyre több toronyház épült a fővárosban is, így az óriás választási plakátról ismert Kassai téri magasház 1966-ban, vagy az ország legmagasabb épülete, a SOTE-toronyház a Nagyvárad téren, 1977-ből. Ezek közül kevésbé ismert, de minden bizonnyal legkülönlegesebb az újpalotai lakótelep középpontjában álló víztoronyház. Mint neve is mutatja, a lakások fölött egy víztartályt építettek, ami a lakótelepet szolgálta ki hosszú évekig. Mol székház budapest hotel. Így a toronyház víztoronyként is működött. Tenke Tibor és Mentes Endre építészek, akik szinte a teljes lakótelepet tervezték (amit egy "újfajta" lakótelepként képzeltek el egyébként, nagyvárosias bevásárló-sugárúttal, ami természetesen a valóságban működésképtelennek bizonyult), nem akartak külön víztornyot építeni, így ezt a vegyes megoldást találták ki.
A modern követelményeknek megfelelően, amely szem előtt tartja a dolgozók fizikai és mentális egészségi állapotát is, a tényleges irodákon kívül helyet kap az épületben étterem, kávézó, edzőterem, kert, közösségi tér, ezek a 30 méter magas – a toronyhoz kapcsolódó – épületben lesznek, illetve az épület alsó szintjét agóraszerűen megnyitnák a nagyközönség számára, és a torony tetején is mindenki számára látogatható kilátó kapna helyet. A toronyház, és az aljában elterülő pódiumépület vonalvezetése a jelenlegi trend szerint lágy vonalú, hullámzó kialakítású, és hatalmas üvegfelületek burkolják. MOL (OKGT) székház | egykor.hu. A tervező szerint fontos szempont volt a városi tájképbe való integrálása is – ami egy 120 méteres toronyról beszélve kicsit paradoxonnak hangzik – de ennek jegyében a Duna felé forduló homlokzata osztott, és mögötte függőleges zöldfelület kapna helyet, illetve a felső szintek áttörtsége csökkentené a magasságérzetünket. A fákkal beültetett részleg biztosítaná az épület levegőjének jó minőségét is, de a fenntarthatósági és környezettudatos kritériumok is fontosak az épület esetében, úgy mint a LEED és BREEAM minősítések minél magasabb fokának megszerzése.
Mol Campus néven új székházat épít a Kopaszi-gáton a Mol-csoport. A társaság ragaszkodik Újbudához, a BudaPartra tervezett Campus a régió legmodernebb, legkorszerűbb és leginnovatívabb irodaháza lesz, egy 120 méter magas toronyépülettel és egy alacsonyabbal. Az építkezés 2018-ban kezdődik alapkőletétellel, a beköltözés 2021-ben várható. Magyarország legnagyobb multicégének, a MOL-nak kedvence a XI. kerület. A Kopaszi-gát közelébe tervezett BudaPart projekt részeként épül meg a MOL-csoport új székháza, amelynek neve MOL Campus lesz. Az új központ 2500 munkaállomásához 2021-ben költöznek majd át a vállalat dolgozói öt kerület, 11 épületéből. A hazai olajtársaság tulajdonában álló telken a 28 emeletesre tervezett épület magassága 120 méter, a toronyhoz kapcsolódó pódium épületé 30 méter, a teljes bruttó szintterület pedig megközelítőleg 83 ezer négyzetméter lesz. Budapest portál | Letették a Mol új székházának alapkövét Budapesten. A három szintes mélygarázs 380 bicikli, 500 autó és 180 motor tárolására, parkolására lesz alkalmas. Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató sajtótájékoztatón elmondta, a társaság 2000 óta tervezi egy új székház vásárlását, amelyhez a végső lökést a MOL minap ismertetett, 2030-ig szóló stratégiája adta.