Ezek a barátságok egy életre szóltak, levelezésük gazdag, noha a kapcsolattartás a fordulat éve után többekkel megritkult. A fiatalkori sűrű levelezés alábbhagyott. Ennek oka részint a magánélet fordulata: házasságkötés (Weöres Sándor 1947-ben vette feleségül költőtársát, Károlyi Amyt), részint pedig a politika alakulása, amely sokak sorsába beleszólt, a folytonos ellenőrzésekkel, cenzúrával meggátolta nemcsak a szépirodalmi művek kiadását, hanem az őszinte levelezést is. Hamvas Bélát például még az értelmiségi létformától is megfosztották, vidéken, raktárosként dolgozott. Weöres Sándor - Hazatérés - Meglepetesvers.hu. A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2013. nyár számában olvasható.
Hirdetés Weöres Sándor – Hazatérés Anyám szemében kapzsi féltés. Apám szemében görbe vád – hogy megjöttem, fölhozta mégis a legvénebb üveg borát. Kutyánk bőrbeteg és öreg már, csupa csont… nézni siralom. Nemsokára, tudom, elássák a lucernás domboldalon. Vacsorázunk. Pár szó – és csönd lesz. És az a csönd úgy kiabál. Mintha az étel sótlan volna, mikor púpozva van a tál. Rámnéz anyám, rámnéz apám is: Nem az van itt már, aki volt…? – És fönn az égen, úgy, mint régen, rostokol a nagybajszu Hold. Annyit játszottunk a kutyánkkal együtt, mint vad imposztorok! Most, ha a fejét megsimítom, végigvonaglik és morog. Miért nem tudunk már örülni, ha étel és bor oly remek? Miért vagyunk mi, mind, a földön olyan örök idegenek? Miért nem tudok sírni, bőgni, hogy megvénül anyám-apám anélkül, hogy megsimogatnám az arcukat, mint hajdanán? Weöres Sándor: Hazatérés - Weöres Sándor Centenárium. Három holt idegent takar majd a borostyános kriptabolt. – És fönn az égen, úgy mint régen, Köszönjük, hogy elolvastad Weöres Sándor költeményt. Mi a véleményed a Hazatérés írásról?
"Miképp az meg vagyon írva a mosógéphez szóló harmadik utasításban – fehér gyolcsot tarka szeméttel ne moss össze a gyászban. " "Ám ne hidd a megváltást nyújtá néked az ügynök, az álnok, s magad immár nem kell kínozni – hétpecsétes buja szennyet a csalárd mosógép se mos ki. " "Fiam, hittél vala csodában, a mosógépben ne higgyél, mert hiába köpsz a sírra – a holt gyilkolhatatlan, de ki él, még halandó, miképp az meg vagyon írva. " Palackok orgonasípjain ömlik a gyászdal – Pajtásom, drága pajtásom, mit kezdjek a zokogással? Két szemem két jó géppisztoly pattognak belőle a könnyek, engem járnak át, magam ölöm, de nem megy hogy megdögöljek. Testemből a szomorúság ólmát az autóbusz úgyis kirázza – csókra születtem pajtás, nem halálra, nem a gyászra. Szédeleg a rokonság lábuk előtt a bánatsötét verem és hullanak a holtra hófehér sörhab-virágok fülekben lakozó ágyúdörgés tép lyukat a gyászéneken és billen a piros pohár és az arcokon vér szivárog. "Csapataink harcban állnak. Okostankönyv. A kormány helyén van. "
SZÁZSZORSZÉP - 16. HAZATÉRÉS Anyám szemében kapzsi féltés. Apám szemében görbe vád -- hogy megjöttem, fölhozta mégis a legvénebb üveg borát. Kutyánk bőrbeteg és öreg már, csupa csont... nézni siralom. Nemsokára, tudom, elássák a lucernás domboldalon. Vacsorázunk. Pár szó -- és csönd lesz. És az a csönd úgy kiabál. Mintha az étel sótlan volna, mikor pupozva van a tál. Rámnéz anyám, rámnéz apám is: Nem az van itt már, aki volt? És fönn az égen, úgy mint régen, rostokol a nagybajszu Hold. Annyit játszottunk a kutyánkkal együtt, mind vad imposztorok! Most, hogyha fejét megsimítom, végigvonaglik és morog. Miért nem tudunk már örülni, ha étel és bor oly remek? Miért vagyunk mi mind a Földön olyan örök idegenek? Miért nem tudok sírni, bőgni, hogy megvénül anyám-apám anélkül, hogy megsimogatnám az arcukat, mint hajdanán? Weöres sándor hazatérés elemzése. Három holt idegent takar majd a borostyános kriptabolt. És fönn az égen, úgy mint régen, rostokol a nagybajszu Hold.
András Sándor: Gyászmise a Hattyú utcai kocsmában Mert úgy érezték a magányban elapadt akkor a városi esteli zaj csak egy távoli villamoscsengő harangozott furcsán. Az éjszaka szelíden súlyosan gördült végig az utcán mint gumikerekű ezüstös gyászkocsi. Jönnek az elhunyt rokonai muszájból szemethúnyt rokonai tegnap még nevető rokonai holnap már nevető rokonai sohasem feledő rokonai és utálkoznak a történelemtől. Hadd gyónjunk a rumok urának a cifra borok kegyes asszonyának gyónjunk a titoktartó pálinkának – fullaszt az utálat. Ím, jöttünk, hogy gyászoljuk a reményt, a szegényt, a jót, Nagy Imrét; csillagos, szép mosolyával a hitünk lobbant el ismét. Gyere komám térdepeljen a kedvünk alázatos gyalázatos kedvünk rövidzárlatozó büszkeségünk - nincs mivel kérkednünk. Ím, jöttünk, hogy apáink módján sirassuk újra magunkat; ó, nékünk a győzelmek helyett csak védtelen hősök ha jutnak. Palackok orgonasípjain ömlik a gyászdal rezegnek zengenek a falak a koponyák füstölgő fényben tankok ölelkeznek gépfegyverropogással az oltárnál az elkínzott csapos veri az orgonát.
/ Mintha az étel sótlan volna, / Mikor púpozva van a tál. " A csöngei magányban Egy-két éves korában a későbbi költő már rigmusokat hajtogatott (lásd: Fű, fa, füst című versét). Mint általában a gyerekek – mondja Weöres –, csakhogy nála ez a rigmusgyártás nem múlt el az eszmélkedéssel, hanem egyre gazdagodott, egyre tudatosabb és mívesebb lett. 15-16 éves korában már Bónyi Adorján közölte verseit és mutatta be a Pesti Hírlap hasábjain. Már honoráriumot is kapott írásaiért, s ebből a pénzből utazott Pestre, hogy az általa tisztelt és csodált nagy költőket felkeresse. Így találkozott Kosztolányi Dezsővel, Babits Mihállyal, Füst Milánnal, akiket mestereinek tekintett. Levelezése a kortárs nagyokkal, de barátaival is kifejezetten irodalmi levelezés, amelyben versírói tapasztalatairól, kísérleteiről számolt be. Nem csoda, hiszen csöngei magányában nem volt kivel megosztani gondolatait, erre a legalkalmasabb a levelezés volt azokkal, akiket szintén az irodalom, az alkotás érdekelt. Jószerivel ez az egyetlen téma, amely egész életében foglalkoztatta.
Végre itthon is látható a mozikban Enyedi Ildikó új filmje, A feleségem története. A Füst Milán azonos című 1942-es regényéből készült alkotást a Cannes-i filmfesztiválon mutatták be, ahol Arany Pálmára jelölték, de végül díjat nem nyert. Az amerikai újságíróktól kapott hideget-meleget, olyannyira, hogy ezt még magát a rendezőt is elbizonytalanította egy kicsit. A napokban több helyszínen tartottak közönségtalálkozókkal egybekötött vetítést, így már többen láthatták premier előtt a filmet. A debreceni Apolló Moziban szeptember 22-én mutatták be először A feleségem történetét. A vetítés után pedig Enyedi Ildikó vett részt egy beszélgetésen, ahol számos titkot osztott meg a film elkészülésével kapcsolatban A történet szerint az életközepi válságba jutott Jakob Störr (Gijs Naber) tengerészkapitány ideje nagy részét a tengeren tölti. A feleségem története (2021) | Mozipremierek.hu. Érzi, hiányzik valami az életéből. A kapitány egy étteremben ülve kijelenti, elveszi az első nőt, aki az ajtón belép. Ez a nő Lizzy (Léa Seydoux), aki belemegy a frigybe.
Ezen kívül a férfiasság megrendülése is témája: mennyire nem találják a helyüket a férfiak a világban. Lizzy, sokkal több szerepet kap a filmben, mint a regényben. Ez a fentiek mellett már csak azért is jó döntés volt, mert Lea Seydoux nagyon jó a szerepében, sokkal jobb, mint a regénybéli figura. Itt A feleségem története előzetese! - Filmtekercs.hu. Alapvetően itt sem tudható meg sok a figuráról, a francia színésznőnek mégis sikerült egy hús-vér, érzésekkel teli alakot megformálnia. A rivaldafény mégis a Störr kapitányt alakító holland színészre, Gijs Naber-re vetül, aki elementáris és emlékezetes alakítást nyújt. A regénybéli kapitány szinte csak őserővel rendelkező figurája helyett itt egy érzékenyebb karakter látható - aki nemkülönben veszélyes, fizikailag fenyegető megjelenésű - és ez az érzékenység rendkívül szimpatikus, esendőséggel párosul. Gijs Naber nagyon finom gesztusokkal játszik, játéka egy pillanatra sem tolakodó, vagy túljátszott, miközben táncol és énekel is a filmben, egyébként azt is kiválóan. Remek alakítás, finom rezdülésekkel előadott szerep.
Fontos szerepben látható továbbá Louis Garrel (Bernardo Bertolucci – Álmodozók), Sergio Rubini (Interjú), Jasmine Trinca (Fortunata), Josef Hader (Stefan Zweig – Búcsú Európától), Ulrich Matthes (Bukás), Udo Samel (Babilon Berlin), valamint Funtek Sándor és Hajduk Károly. Bemutatás időpontja 2021. szeptember 23.
A rendező gyakorlatilag egy tökéletes adaptációt készített, ugyanis az történt a vásznon, amit egy adaptációnak teljesítenie kell: a regény esszenciáját ragadja meg, sőt egy teljes érvényű, mai ember számára is átélhető párkapcsolati drámát kapunk. Utóbbit erősíti, hogy a regénnyel ellentétben Lizzy figurája hangsúlyosabb szerepet kap, és nem annyira misztikus szereplőt látunk a vásznon, hanem egy hús-vér nőt. Egyébiránt Enyedi Ildikó mesteri kézzel tartja egyben a filmet, és annak ellenére, hogy 169 perces a játékideje, meg sem lehet érezni. Az alkotás gyakorlatilag az első percben berántja a nézőt, és nem engedi el egészen a végéig. Ez elsősorban Enyedi egyéni stílusának köszönhető, aki egyfajta lebegésben tartja filmet. Az események, a jelenetek folynak egymásba, és a rendező mindig éppen annyit mutat, amennyi szükséges az események megértéséhez. Feleségem története film sur. Mire esetleg unalmassá válna egy jelenet, már lépünk tovább. Némiképp ezzel a megoldással megidézi a regény hömpölygő gondolatfolyamát, viszont azzal ellentétben nem elidegenít, hanem közel hozza a nézőhöz a karaktereket, sőt a korszakot, az 1920-as, 1930-as évek Európáját is.
A kapitány azonban munkájából adódóan hónapokat tölt a tengeren, míg felesége egyedül várja otthon. Störrt elkezdi furdalni a gondolat, hogy a felesége megcsalja. A feleségem történetének megfilmesítése Enyedi Ildikó régóta dédelgetett álma. Már 1989-ben forgatókönyvet írt, amit akkor nem tudott elfogadtatni. A közönségtalálkozón elhangzott, kiskamaszként olvasta, és nagyon megérintette a regény. Éppen emiatt a "vallásos imádat" miatt lehetett félő, hogy a rendező mindent szeretne beleszuszakolni alkotásába. Feleségem története film festival. Ugyanis Füst Milán műve közel megfilmesíthetetlennek tűnik: egy 400 oldalon hömpölygő, egyes szám első személyben íródott gondolatfolyam. A regény stílusa ráadásul elidegenítő, nehezen befogadható, így joggal lehetett tartani az adaptációtól. Mint kiderült, alaptalanul. Közel hozott karakterek Hiszen Enyedi Ildikó – saját elmondása szerint – a regény utolsó 120 oldalát kihagyta, és alapvetően az az érzése lehetett az embernek a film közben, hogy mintha azokat a hézagokat vagy unalmas részeket hanyagolta volna, amelyek tényleg nehézzé tették a regényt.
filmdráma, romantikus film (2021) Színészek Gijs Naber Léa Seydoux Louis Garrel Jasmine Trinca Sergio Rubini Josef Hader Störr Jakab holland teherhajó kapitány egy nap egy kávézóban ülve fogadást köt, hogy elveszi feleségül az első nőt, aki belép. És besétál Lizzy… Az Arany Medve-díjas és Oscar-jelölt Testről és lélekről rendezője, Enyedi Ildikó új filmje Füst Milán több mint 20 nyelvre lefordított, irodalmi Nobel-díjra felterjesztett, azonos című regénye alapján készült. Az Ezeregyéjszaka-szerűen dús szerelmi történet álarcában, Störr kapitány szeretnivaló, fájdalmasan becsületes figuráján keresztül, elemi módon, az érzékeinken át értjük meg az élet összetettségét, titokzatosságát, törékeny szépségét, megfoghatatlan, uralhatatlan jellegét. Esszenciális film lett A feleségem története - Cívishír.hu. A szenvedély labirintusába invitáló fordulatos, sodró tempójú filmben Störr kapitányt a holland Gijs Naber, feleségét, Lizzyt a James Bond-, Mission: Impossible-filmekből és a cannes-i Arany Pálmás Adéle életé ből ismert világsztár, Léa Seydoux alakítja.