A bohózat történetének meséjét Horváth Jenő (zeneszerző) és Szenes Iván (dalszövegek) dalai segítően színesítik, benne olyan slágerekkel, mint a "Mások vittek rossz utakra engem", a "Róza, magában túlteng a próza", vagy a címadó dal, "A szabin nők elrablása". A történet elején Bányai Mártont, egy kisváros nagy tiszteletben álló főgimnáziumi tanárát ismerhetjük meg, aki titkon drámaírói ambíciókat dédelget, ám egy ifjúkori zsengéjét eleinte csak Rózának, a szobalánynak meri felolvasni. Élete nagy pillanata akkor jön el, amikor a városkába vándorszíntársulat érkezik. Rettegi Fridolin, a színigazgató ugyanis körbejárja a kisváros előkelőségeit, hogy látogatókat és támogatókat szerezzen pénzügyi nehézségekkel küzdő társulatának, s Bányaiékat is felkeresi, a tanár úr cserfes házvezetőnője pedig elfecsegi, hogy gazdájának van egy ifjúkori színdarabja: "A szabin nők elrablása". Rettegi a garantált sikerben bízva – hiszen a szerző egy helyi potentát – ráveszi Bányait, hogy társulata színre vigye művét.
Értékelés: 13 szavazatból Siklódra megérkezik Rettegi Fridolin és vándorszíntársulata. Bánya Márton egyetemi tanár iratait rendezgeti és megtalálja ifjúkorában írt színdarabját, a Szabin nők elrablását. A színigazgató megszerzi a darabot és műsorra tűzi. Közben megérkezik Bánya Márton felesége és leánya, Etelka Tusnádfürdőről. Etelka rögtön beleszeret az egyik színészbe, akiről kiderül, hogy a gazdag brassói borkereskedő elszökött fia. A tanár úr fiatalkori darabját a színtársulat vezetőjének felesége menti meg a csúfos bukástól.
hétfő: zárva kedd – vasárnap: 10. 00–18. 00 minden kiállítás látogatható Pénztárzárás és utolsó belépés: 17. 00 Kiállítások zárása: 17. 30-tól. Múzeumshop: 10. 00–17. 30 Kávézó: 10. 45 (csak belépőjeggyel) Április 7. csütörtök: a Román Csarnok 13. 00 óráig látogatható. Április 8. péntek: ZÁRVA megnyitó rendezvény miatt Húsvéti időszak: Április 15-18. : NYITVA Április 19. kedd: ZÁRVA
A színház és a társadalom a bohózatban bemutatott viszonya azonban alapvetően mindmáig érvényes.
Mi a gyökere, a tájtervezők és a virágüzletek tisztában vannak. Ők voltak az első, akik beleszerettek a bokorba a rövid természete és rendkívül szép levélszíne miatt. Ruta nagyon eredetinek tűnik a határokon, a rockeriesen vagy a mixbordereken. A növényi gyökér (a cikkben bemutatott fotó) a levegős, könnyű szépség hatását hozza létre. A növények növekedésének és gondozásának nehézségei általában nem merülnek fel. A cserje minden talajon nő, nagyon jól tolerálja az aszályt. Az egyetlen gyökér egy olyan növény, amely nem tolerálja a huzatokat és szeret napfényt. Tervezgetés - Mátra alján, falu szélén.... A virágüzletek magukban foglalják a cserjék szárított virágait a téli csokrokban. Ruta mély vallási jelentése van, hiszen virágai máltai kereszt alakúak. A kefe hajtásai a templom megszórására szolgálnak. Ezek a virágok a nagy vallási ünnepek előtt díszítik az egyházakat. Ruta a keserűség és a bűntudat szimbóluma. Ukrajnában és Moldovában minden házas lány nőtt a virág az első kertben, hogy díszítse esküvői koszorúját. Az ősi hiedelmek szerint a rue segített megnyerni a szeretett ember szívét.
cserepes olajfa Ma a vadon termő olajbogyó főként Észak-Afrikában és Spanyolországban található meg. Az afrikai olajbogyó a mai napig azért maradt fenn, mert alkalmazkodott a rendkívül zord természeti körülményekhez. Ehhez hozzájárul kiterjedt gyökérzete. Évelő virágok kerti virágok birodalma. A mi éghajlati viszonyaink között is megpróbálkozhatunk az olajbogyó termesztésével, de csak cserepes növényként, tavasszal és nyáron a teraszra kitéve, télen pedig egy világos, hűvös szobában tartva. Ricinus – Jónás fája A ricinus ( Ricinus communis) a kutyatejfélék családjába tartozó Ricinus nemzetség egyetlen faja. Van egy másik szimbolikus neve is, a Jónás fája, amely Jónás bibliai történetéhez kapcsolódik, aki Istentől életet és második esélyt kapott. Valószínűleg Kelet-Afrikából származik. Bár a növény erősen mérgező, nagyon értékes tulajdonságokkal rendelkező olajat termel, amelyet számos iparágban használnak fel. Ricinus (Ricinus communis) A mérsékelt éghajlaton termesztett egynyári dísznövény, amely 1-3 méter magasra növő, szélesre növő bokor vagy fa alakban, levelei és termése az őshonos gesztenyefára emlékeztetnek, és a zöldtől a bordóig terjedő színűek.
A kert haszon- vagy dísznövények termesztésére szolgáló, rendesen bekerített terület. A be nem kerített - általában gyümölcsfákat és gyümölcsöt termő cserjéket tartalmazókat - vadkerteknek nevezzük. Vannak haszonkertek: gyümölcsösök, konyhakertek, faiskolák és kereskedelmi kertek; díszkertek: házi, virágos és rózsakertek és parkok; tudományos kertek: füvészeti, fatenyésztési, gyümölcsészeti, szőlészeti és iskolakertek. 5 ragyogó virágláda az ablakodba második oldal. Jogi értelemben a kert a termőföld egyik művelési ága, ahol szőlővel, zöldségfélékkel, virág-, vagy dísznövénnyel, gyümölcsfával vegyesen hasznosított területen gazdálkodnak. A kert művelési ághoz közé sorolják még a fóliasátrakat, a melegágyakat, a palántanevelő telepeket, a csemetekerteket, a komlóültetvényeket, illetve a karácsonyfa, díszítőgally, vadgyümölcs, vessző termelést, illetve az erdészeti szaporítóanyagokat termelő területeket is. [1] Gyümölcsöskert [ szerkesztés] Haszonkerteken vagy gyümölcsösökön rendszerint tisztán gyümölcstermesztésre használt kerteket értünk, nagyon sok gyümölcsösben azonban újabb időben, midőn a kertész minden talpalatnyi földet kihasználni törekszik, különösen a magas törzsű, valamint a pányvafák sorai között más növényeket is termesztenek.