1976-ban együtt indították az Apple Computer-t, semmi nélkül. Most, 35 évvel később, Steve Wozniak átgondolhatja, hogy barátja és Steve Jobs számítógépes geek-társa hogyan változtatta meg a világot. "Nagy bánatomban vagyok" - mondja a 61 éves Wozniak az EMBEREKNEK. "Örülök, hogy Steve Jobs ennyit tett a világért. Erőfeszítései és eredményei sokkal közelebb visznek minket a világ nagy problémáinak megoldásához, beleértve a háborút is. " A múlt héten 56 éves korában elhunyt Jobs gyönyörű elmével rendelkezett, amely lehetővé tette számára, hogy lássa a jövőt és alakítsa azt - mondja Wozniak. FOTÓK: Steve Jobs: Tributes a világ minden tájáról "Steve volt a legfontosabb barát az életemben" - mondja. - Hihetetlen elméje volt, amelyet normál módszerekkel nem lehetett megmérni vagy felismerni. A művészethez hasonlóan ezt sem lehetett formulába önteni, ami Steve gondolkodásában nagyszerű volt. Meg kellett ismerned őt, és meg kellett tapasztalnod a gondolkodását, hogy tudd, miért vezet ez jóval a normális emberek előtt.
Értékelés: 114 szavazatból A három ikonikus termékbemutató kulisszái mögött játszódó, és az iMac 1998-as prezentációjával végződő Steve Jobs betekintést nyújt a digitális forradalom műhelytitkaiba, és intim portrét rajzol az események középpontjában álló briliáns emberről. Bemutató dátuma: 2016. január 14. Forgalmazó: UIP-Duna Film Stáblista: Díjak és jelölések BAFTA-díj 2016 Golden Globe-díj Legjobb adaptált forgatókönyv jelölés: Aaron Sorkin Oscar-díj Legjobb női mellékszereplő Kate Winslet
Azonban, Hagyunk néhány ajánlást, hogy megismerhesse Wozniak és az Apple munkáját, valójában szerinte a film a legközelebb áll a valósághoz. Film: A Szilícium-völgy kalózai Film: Munkák Könyv: Steve Jobs Könyv: Steve Jobs - Egy géniusz fényei és árnyai Reméljük, hogy tetszett egy kicsit többet megismerni Wozniak, az Apple igazi magja, Steve Jobs mögött álló gondolkodó elme. A cikk tartalma betartja a szerkesztői etika. A hiba bejelentéséhez kattintson a gombra itt.
A híres Neumann-gépet idézi a főinstalláció A csomópont leglátványosabb installációja Neumann János híres IAS számítógépét idézi fel: a mai modern számítógépek korai mintájául szolgáló Neumann-féle IAS gép a kiállításon egy hatalmas művészi installációként tornyosul a látogató előtt. A stilizált gépbe akár be is lehet lépni – és ott egy látványos, video-art vetítést lehet megtekinteni, kétoldalt a magyar informatika leghíresebb tárgyainak bemutatóival. A Millenárison emblematikus tárgyak eredetijei is helyet kaptak: az első mikroprocesszor, az Intel 4004, hiszen az Intel cégnél két magyar, Gróf András és Vadász László is úttörő munkát végzett. Kutor László gyűjteményéből Jánosi Marcell világelső mikrofloppyja és a Lukács-testvérek Homelab-1 nevű házi számítógép prototípusának megmaradt doboza is itt kapott helyet a jól ismert, magyar Primo és Proper-16 számítógépek mellett. Magyar mérföldkövek az informatikából Egy tévéstúdiót is meg lehet nézni a tárlaton, és egy olyan speciális enteriőrt is kialakítottak, amelyen Nemes Tihamér és a televíziózás más úttörőinek történetét lehet interaktív módon megismerni.
De szerinte most már "ideje lenne helyesen cselekedni". Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Steve Wozniak vagy Stephen Wozniak ( San José, Kalifornia, 1950. –) elektromérnök, aki a 70-es években a lakossági felhasználásban egyre jobban elterjedő számítógépek hardver fejlesztésében végzett jelentős munkát. Társalapítója az Apple Computer cégnek, ahol az Apple I és II kifejlesztésével megalapozta a cég későbbi sikereit. Élete [ szerkesztés] Korai évek [ szerkesztés] Apja Francis Wozniak a Lockheednél dolgozó kiváló mérnök volt, aki már kisgyermek korában bevitte fiát a munkahelyére és bevezette a mérnöki munka világába. Fontosnak tartotta fia képzését, sokszor maga tanította. Őszintének és szerénynek nevelte, Steve Wozniak későbbi elmondása szerint. Az iskolában Steve Wozniak félénk és zárkózott volt, érdeklődése központjában az elektronika állott már ekkor is. Nyolcadikos korában készítette egy számológépet is, amivel díjat is nyert. Amikor végzős volt, részmunkaidős állást kapott a Sylvaniánál, ahol megszerezhette első tapasztalatait a számítógépekkel való munkában. Ezután komolyan foglalkoztatta egy minél hatékonyabb számítógép tervezése.
A szerződést nem írta alá a szintén az Antanthoz tartozó USA, amely akkor nem lett tagja a Népszövetségnek. Az USA és Magyarország később Washingtonban kötött békét: ez a Népszövetségre vonatkozó cikkelyek kivételével szó szerint megegyezett a trianonival. A magyar delegációt a tárgyalásokon gróf Apponyi Albert vezette. Szigorú értelemben vett tárgyalás nem folyt, az Antant képviselői fogadták a magyar küldöttséget, és egyszerűen közölték vele a feltételeket. Ezután átvették a magyar álláspontot tartalmazó dokumentumokat, majd pár nap múlva – lényegében anélkül, hogy figyelembe vették volna a magyar érveket – közölték a döntést. Az új határokat elvileg a Woodrow Wilson amerikai elnök által megfogalmazott nemzeti elv alapján jelölték ki. Ettől azonban több esetben, stratégiai, gazdasági, közlekedési stb. szempontokra hivatkozva eltértek. Például az összes az új határral párhuzamos út és vasút a határ túloldalára került (főleg katonai okokból). Például az Arad-Nagyvárad-Szatmárnémeti út és vasút, a Csallóköz (a megmaradt, összekötő utak nélküli sugaras szerkezet máig a magyar közlekedés egyik gondja).
Külföldön Magyarország reprezentatív államférfiának és a világ egyik legnagyobb szónokának ismerték, aki angolul, franciául, olaszul és németül éppoly ékesszólóan szónokol, mint magyarul. Az Interparlamentáris Unió konferenciáin ő volt a magyar csoport vezérszónoka és sok fontos ügyben képviselte hazáját sok sikerrel. Külföldi revükben és lapokban is sokat dolgozott régebben, Magyarországnak a monarchiában való speciális viszonyát ismertetve, jogait és aspirációit vitatva és hirdetve. Különösen Amerikában aratott nagy sikereket: ott tartott beszédei Kossuth Lajos emlékezetét idézték fel az amerikai közvéleményben. 1923 őszén amerikai egyetemek meghívására az Egyesült Államokba utazott; szeptember 19-én indult útnak és december 10-én tért vissza. Akkoriban több amerikai államférfi, tanár, üzletember és nagyiparos tett kísérletet arra, hogy ébren tartsa az Egyesült Államok érdeklődését Európa iránt, és az emberiség sorsáért való felelősségére emlékeztessék. Emiatt szükségesnek tartották azt is, hogy az amerikai közvélemény megismerje Közép-Európa helyzetét is, meghívták tehát Apponyit, hogy ebből a témakörből előadásokat tartson.
Etnikailag az új ország szinte homogén arculatot mutatott: a lakosság 89%-a vallotta magát magyarnak (1920), 97%-a magyarul beszélt. A nemzetiségi problémák szinte teljesen eltűntek, ugyanakkor a határon túlra került magyarság helyzete ellehetetlenült. A kialakuló gazdasági-társadalmi válság hosszú időre pecsételte meg hazánk sorsát. Magyarország nyersanyagbázi sa jó részét elvesztette, az állatállomány, az erdők, bányák, termőföldek, kőolaj és az infrastruktúra (vasút, közutak) nagy része a szomszédos országokhoz került. Az Osztrák-Magyar Monarchiához méretezett ipari kapacitás nyersanyag nélkül maradt. Hazánk külkereskedelemre utalt országgá vált. Foglalkoztatási gondok keletkeztek: a gazdaság már nem volt képes felszívni a falusi munkaerőt, ráadásul a kivándorlási láz is alábbhagyott (az USA évi 473 főben határozta meg a magyar bevándorlási kvótát). Az áttelepülők (főleg értelmiségiek, tisztviselők, Amerikából hazatelepülők) lakás és állás nélkül maradtak, növelve a hajléktalanok számát.