Az egészséges szervezetben elválasztására fizikai munka végzésekor és étkezési szünetekben kerül sor: ilyenkor a glukagon fokozott elválasztása biztosítja a vércukorszintek állandóságát. Diabéteszben csökkent inzulinhatásnál a glukagon a felelős azért, hogy étkezések alkalmával nem függesztődik fel a máj glukóz leadása, és ezért nem csupán az elfogyasztott szénhidrátok, hanem a májból kiáramló cukor is emeli a vércukor szintjét. Az inzulin és a glukagon mellett étkezéskor a vékonybelekben is hormonok (inkretinek) szabadulnak fel, melyek fokozzák az inzulin és gátolják a glukagon hatását, ezáltal a vércukor túlzott megemelkedését. 2 órás vércukor érték alacsony. (Folytatjuk) Dr. Fövényi József
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Összefoglaló Solymossy Sándor azon néprajztudósok közé tartozik, akik a magyar ősvallás gyökereit kutatták, annak ellenére, hogy a maga korában szinte lehetetlennek látták ősi hitvilágunk feltérképezését és bizonyítását. A szerző felfigyelt arra, hogy a népi mondókák, a népmesék, a népdalok, a szokások számtalan az ősi hitvilággal összefüggő eleme fellelhető. Ennek bizonyításaként született A magyar ősi hitvilág című tanulmánya, mely először A magyarság néprajza című 4 kötetés műben jelent meg először.
Minden növényi ábrázolás közül az életfa a legösszetettebb és legegyetemesebb jelentésű. Utal életre és halálra, az örök fejlődésre és növekedésre, a folytonos megújulásra. A mélylélektan a gyökér, törzs, korona hármasát a ösztön-én, én, felettes-én kifejeződéseként értelmezi. A világfa a magyar népmesék világképében az ÚT, amelyen a mesehős az égbe vagy az alvilágba jut. Az ősmagyarok vallása, a kereszténység előtti hitvilága nagyrészt ismeretlen, csak egységet nem alkotó mozaikokban maradt fenn. Ősi magyar hitvilag . Az ősi belső-ázsiai vallási világkép a magyar nép mentalitásában még ma is ott él, töredékei megtalálhatók a néphit, a népmese és a népszokások körében. A magyarok jól ismerték a kelet-római császár birodalmába vezető utat. Jártak már ott, amikor Etelközben lakván, megsegítették a császárt a bolgárok ellen. Később a honfoglalást követően is meg-megfordultak arra, de akkor már jobban csábította őket a virágzó nyugati városok kincse, mint a hegyeken-völgyeken, sárba ragadt településeken messze túl sejlő Bizánc.
ELŐSZÓ 5 CORNIDES DÁNIEL (1732-1787) 13 Értekezés a régi magyarok vallásáról 17 HORVÁTH JÁNOS (1769-1835) 33 A régi magyaroknak vallásbéli s erkölcsi állapotjokról. 36 A NÉZŐPONT 36 A MAGYAROKNAK ISTENRŐL VALÓ ISMERETŐK 40 A JÓ ÉS GONOSZ FŐBB ALKOTÁSÚ LELKEKRŐL 44 ÉS AZ EMBERI LÉLEKRŐL VALÓ VÉLEKEDÉSŐK 48 ÁLDOZATJAIK 49 TÁLTOSAIK AVAGY PAPJAIK S DALOSAIK 54 ÁLDOZÓHELYEIK 57 INNEPEIK 58 ESKÜVÉSŐK MÓDJA 59 HÁZASSÁGI SZERTARTÁSAIK 61 TEMETÉSI SZERTARTÁSAIK 64 KÁLLAY FERENC (1790-1861) 67 A pogány magyarok vallása 72 BEVEZETÉS 72 A MAGYAROK ISTENE 75 Egy vagy több istent hittek-e a pogány magyarok? 75 A pogány magyarok bálványairól 80 A PAPSÁGRÓL 87 A tátosok 87 A tátosok foglalkozásai 88 A varázslónőkről 97 AZ ISTENI TISZTELETMÓDOK 101 A szent helyekről 101 A vizekről 101 A fákról 103 A kövekről 105 A hegyekről 107 Az áldozatokról (húsáldozat) 108 A libátiókról (italáldozat) 115 Véreskü 118 A temetkezésről 122 A kun sírhalmok- s kun bábokról 128 Kardtisztelet s hadjárat 134 IPOLYI ARNOLD (1823-1886) 141 Magyar mitológia 144 L ISTEN 144 II.
Szokása továbbá, hogy újszülött babákat oroz el vagy cserél ki, a magára hagyott csecsemőt pedig megszoptatja, akinek utána "zöld megy a gyomrából". Egy majdnem emberi lénnyé vált szellemről van szó, aki szeret társaival fehér ruhában, csoportosan buja táncmulatságokat tartani, énekelni és este fürdőzni a patakban. Úgy hitték, hogy a szépasszonyok a lovakat elkötik éjszakai dorbézolásaikhoz, ezért ezt megakadályozandó, mákot szórtak az istálló köré. Gyakori megjelenési formájuk a szél vagy valamilyen madár. Az egykori magyarok különféle betegségek okozóiként ismerték őket, de csak azokra sújtottak le a nyavalyák – például bőrbetegségek vagy lábfájások –, akik megzavarták a szeánszokat vagy beleléptek az általuk kitaposott körbe. Sokszor teljesen összemosták a szépasszonyokat a boszorkányokkal, és még a középkori boszorkányperekben is használták ezt a kifejezést, többek között Szegeden. Markoláb Az ősmagyarok ennek a sárkány-, kutya- vagy farkastestű hiedelemlénynek tulajdonították a nap- és holdfogyatkozást: úgy vélték, hogy megeszi az égitesteket.
Az Ural-Altáji hitvilág sajátosságai; III. Hitvilági alakok hazai emlékei; A táltos - Sárkányok - Garabonciás - Boszorkány - A magyar ősi hitvilág fejezetének jegyzetei, szakirodalma Hitvilág; Babonás hiedelmek és eljárások; A babona neve és fogalma - A babona fogalmának kérdése - A néptudomány feladata - A vas babonás ereje - Következtetések - Népbabonáink ősrétege - A haj, köröm, köpés, lábnyom, árnyék, név babonái - Babonás szokás-e a csók? A háztáji és jószág babonáiból Ősvallási babonák; A kimondott szó varázsereje - A meztelenség babonája - Jövendölés - Előjelek - Analógiai kapcsolások - Jóslás - Rontás - A babona fejezetének jegyzetei, szakirodalma és néhány forrása A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.