Ujhelyi István szocialista EP-képviselő egyebek mellett azt a kutatási eredményt emelte ki, amely szerint ma már többen gondolják úgy (48 százalék): Orbán Viktor ki akarja vezetni az országot az unióból, mint akik biztosak benne, hogy nincs ilyen szándéka a jelenlegi kormányfőnek (43 százalék). Pulai szerint ez azt jelzi, hogy az EU elleni támadások és az erre épített kommunikáció új szintet ért el. Európai uniós támogatások magyarországon. Eddig a magyar szavazók nem akarták elhinni, hogy van egy ilyen politikai cél, de most már "nem tudnak ellenállni ennek a mélyről feljövő érzésnek" – fogalmazott a Publicus stratégiai igazgatója. Ujhelyi István ezzel kapcsolatban magyarázatként hozzátette: Orbánt eddig a pénz tartotta az unióban, de miután a források a kormányzati korrupció miatt befagytak, ezért ez a kötőszál a választók által is érzékelhetően megszűnhet. Szintén az átfogó kutatás állapította meg, hogy a magyarok számára a béke és az együttműködés a legfontosabb európai érték (ami a háború kirobbanása óta nyilván csak erősödött), de fontos értéknek tartják a jogállamiságot is, amelyet minden második megkérdezett veszélyben is érez Magyarországon.
Mínusz 6, 4 milliárd euró volt Magyarország profitegyenlege 2021-ben, vagyis az itt működő külföldi cégek ennyivel több nyereséget vittek ki annál, mint amennyit a külföldön működő magyar cégek hazahoztak – árulta el Orbán Viktor. A miniszterelnök ebből valamiféle jogosultságot vezet le az uniós támogatásokra, de ez nem így működik. Hírklikk - Európai Bizottság: Magyarország mintegy 300 millió euróval több előfinanszírozásra számíthat. A helyzeten az segítene, ha nem a BMW nyitna gyárat Debrecenben, hanem az Ikarus Bajorországban. Orbán Viktor miniszterelnök új szakszóval ismertette meg a szélesebb közvéleményt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) évnyitóján előadott beszédében: profitegyenleg. Maga a fogalom nem új a miniszterelnök és a Fidesz retorikájában, de eddig ennél körülményesebben beszéltek arról, hogy a külföldi multik több nyereséget visznek ki Magyarországról, mint amennyit a magyar cégek külföldről idehoznak. A negatív profitegyenleg az új "gonosz multik" "Úgy áll a dolog, hogy 2021-ben a külföldi cégek Magyarországon termeltek 8, 2 milliárd eurónyi profitot, a magyar cégek külföldön meg termeltek 1, 8 milliárd eurónyi profitot, tehát a profitegyenleg be és ki mínusz 6, 4 milliárd euró" – ismertette a számokat a miniszterelnök.
Hozzáteszik azt is, hogy a magyar közbeszerzés működése rendszerszintű hiányosságokra enged következtetni, és hogy 2015-2019 között a tagállamok közül Magyarországon zárult a legtöbb OLAF-vizsgálat pénzügyi ajánlással. A jelentésről rendezett szerda esti vitában Daniel Freund zöldpárti képviselő felvetette: nem csak az orosz oligarchák vagyonát kell befagyasztani, hanem az EU saját oligarcháinak járó uniós forrásokat is. "Ha így folytatjuk, Orbán oligarchái felvásárolják az utolsó független napilapot is Magyarországon" – fogalmazott a német politikus. Gazdaság: Orbán keveri a szezont a fazonnal az uniós támogatások ügyében | hvg.hu. A jogilag nem kötelező jelentésben a képviselők sürgetik az Európai Unió intézményeit, hogy vessenek be minden lehetséges eszközt az oligarchák megakadályozására, hogy azok ne tudják átvenni a gazdaság, a pénzügyek és politika irányítását.
Kérte továbbá, hogy a Bizottság az előfinanszírozási, társfinanszírozási és átcsoportosíthatósági korlátok feloldásával tegye lehetővé az uniós költségvetési források gyors, célzott és rugalmas felhasználását. A miniszterelnök levelében emlékeztetett: a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében 2026 végéig felhasználható támogatások 30 százalékát 2022. június 30-ig újra kell osztani az aktuális gazdasági növekedési mutatók fényében. Az újraelosztás az Európai Unió keleti határait védő valamennyi tagállam számára forrásvesztéssel járna, ami egyes tagállamok esetében akár az elérhető támogatások 16 százalékát is elérheti. Az Európai Parlament megszavazta azt az oligarcha-jelentést, amelyben Orbán neve is szerepel | Magyar Hang | A túlélő magazin. Ez elfogadhatatlan – húzta alá Orbán Viktor, kérve az újraelosztási rendszer felülvizsgálatát, és annak biztosítását, hogy a háborús válság terheit leginkább viselő és egyúttal az Európai Unió gazdasági növekedéséhez jelentősen hozzájáruló tagállamok ne veszítsenek uniós forrásokat. "Magyarország a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Tervében megfogalmazott fejlesztési igények mellett és annak jóváhagyási folyamatától függetlenül a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközben biztosított hitelkeret azonnali rendelkezésre bocsátását kéri védelmi, határigazgatási, humanitárius és egyéb akut válságkezelési feladatok ellátásához.
Az előfinanszírozás Magyarország esetében nagyságrendileg 300 millió euró, mintegy százmilliárd forint. Azt követően, hogy a társjogalkotók elfogadták a javaslatot, a likviditás azonnali növelését eredményező intézkedés lehetővé fogja tenni, hogy a tagállamok gyorsabban hozzáférjenek az infrastruktúrára, lakhatásra, felszerelésekre, valamint foglalkoztatási, oktatási, társadalmi befogadási, egészségügyi és gyermekgondozási szolgáltatásokra fordítható uniós forrásokhoz – közölték. Az 50, 6 milliárd eurós költségvetésű REACT-EU a több mint 800 milliárd eurós európai helyreállítási terv (NextGenerationEU) része. A REACT-EU rendeltetése, hogy segítséget nyújtson a koronavírus okozta világjárvány és annak társadalmi következményei által előidézett válság elhárításához, valamint a zöld, digitális és ellenállóképes gazdasági átállás előkészítéséhez. A REACT-EU alapból származó, 2022-re előirányzott 10 milliárd euró jelentős részét a tagállamok az ukrajnai menekülteket segítő kezdeményezés támogatására is fordíthatják.
Csütörtökön nagy többséggel szavazta meg az Európai Parlament azt az oligarchákról szóló jelentést, amiben Orbán neve is szerepel, írja a Népszava. Az állásfoglalásban szerepel, hogy Magyarországon Orbán Viktor miniszterelnök a mezőgazdasági támogatások révén központosította és a belső köre számára újraosztotta a vagyont. Néhány más tagállam mellett Magyarország neve is gyakran előfordul abban az európai parlamenti jelentésben, amely az oligarchikus struktúrák elleni küzdelemről és az uniós források csalással szembeni védelméről szól – írja a lap. A képviselőtestület csütörtökön nagy többséggel szavazta meg a finn néppárti Petri Sarvamaa által előkészített állásfoglalást. "Egyes tagállamokban a nemzeti kormányok tagjai és más politikai pozíciókat betöltő személyek is az oligarchia részét képezik, és aktívan arra törekednek, hogy az uniós forrásokból saját maguk jussanak pénzügyi előnyökhöz" – olvasható a jelentésben. Tényfeltáró cikkekre hivatkozva az állásfoglalásban megjegyzik, hogy Magyarországon Orbán Viktor a mezőgazdasági támogatások révén központosította és a belső köre számára újraosztotta a vagyont.
A jelen példatárban, valamint a "példatársorozathoz" tartozó Pénzügyi számvitel példatárban megtalálható feladatok a mérlegképes könyvelői képzés számvitel követelménymoduljainak tematikáját is nagy részében lefedik. A példatárat ajánljuk a mérlegképes könyvelői, a pénzügyi-számviteli ügyintézői és a vállalkozási és bérügyintézői képzésekhez, valamint minden olyan hallgatónak, aki először próbál eligazodni a számvitel szövevényes útvesztőjében. A kötet adatai: Kötés: puhatáblás Megjelenés éve: 2021 Terjedelem: 240 oldal Legyen Ön az első, aki véleményt ír!
-10% 5 500 Ft 4 950 Ft / darab Raktári szám PR-024-P/21 Szerző Dr. Veress Attila - Dr. Siklósi Ágnes - Dr. Kardos Barbara - Dr. Sisa Krisztina Andrea - Dr. Szijártó Boglárka - Dr. Török Martina Zsófia ISBN 978-963-394-877-4 Kiadás éve 2021 A kiadvány nyelve magyar Megjelenési forma papír alapú Formátum A/4 Kötés ragasztókötött Szín 1 Terjedelem 504 Tömeg 500. 00 Antikváros nem Rövid ismertető A szerzők - a Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar Számvitel Tanszékének főállású oktatói - többéves oktatási és gyakorlati tapasztalatukat használták fel a példatár megírásához. Az első fejezet a "Pénzügyi számvitel 1" (Az egyes mérlegcsoportok számvitele) tantárgynak (tantárgyrésznek) megfelelően az egyes mérlegcsoportokhoz kapcsolódó gazdasági események könyvviteli elszámolására és a kapcsolódó értékelési feladatokra helyezi a hangsúlyt. A második fejezet a "Pénzügyi számvitel 2" (A beszámoló összeállítása) tantárgyhoz (tantárgyrészhez) kapcsolódóan a beszámoló (éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló és mikrogazdálkodói beszámoló) összeállításának munkafázisaihoz illeszkedő számviteli feladatokat dolgozza fel "iskolapéldáin" keresztül.
A példatárat ajánljuk a régi és az új rendszerű mérlegképes könyvelő és a pénzügyi-számviteli ügyintéző képzésekhez, valamint minden fórumra, ahol a hallgató (tanuló) a számvitel alapjainak elsajátítását követően a pénzügyi számvitellel kezd el ismerkedni.
Köszöntjük a Perfekt Kiadó online könyvesboltjában! Kiadványaink tematikája a pénzügyi, számviteli és adózás területekre fókuszál, továbbá kínálunk műveket a társadalombiztosításon át a menedzsment vagy a fogyasztói magatartás, üzleti nyelv, karriertervezés témakörökben egyaránt. Könyveink folyamatos frissítésével tartunk lépést az állandóan változó jogszabályi és gazdasági környezettel, szerzőink neves gazdasági szakemberek, a gazdasági felsőoktatás elismert szereplői. 1 -> 20 (összesen: 34 db. )
Az egyes fejezetekhez tartozó példákat a szerzők két alfejezetre osztották. Az elsőbe a tanórai megoldásra ajánlott feladatok kerültek. A másodikban gyakorló feladatok találhatók részletes megoldással együtt, ezáltal elősegítve az otthoni, önálló tanulást. A szerzők az oktatásban minden képzés esetében kiemelten fontosnak tartják az egyes gazdasági események mérlegre és az eredménykimutatásra gyakorolt hatását. Éppen ezért a gyakorló feladatokhoz kapcsolódó gazdasági események könyvviteli elszámolását az érintett főkönyvi számlák számlaszámának és a főkönyvi számla megnevezésének feltüntetésével közöltük, ezáltal minden gazdasági esemény könyvelése esetében az érintett mérleg-, illetve eredménykimutatás sor is jól beazonosítható.