Jónásné Nagy Katalin ( Budapest, 1960 –) magyar újságíró, rádiós-televíziós műsorvezető. Élete [ szerkesztés] A XVI. kerület Hősök fasori általános iskolába járt. Az ELTE BTK magyar–történelem szakán kezdett, de harmadévesen inkább a Magyar Rádió ifjúsági stúdióját választotta, ahol kulturális, majd szociális témájú műsorokat készített. 1986-tól szerkesztette és vezette a Kossuth Rádió Napközben című műsorát. A Kossuth Rádióhoz igazol a kirúgott Hír TV-s. 1988. március 14-én a miskolci nemzeti ellenzéki találkozó 12 pontjáról szóló jegyzetéért fegyelmit kapott, és felmondtak neki, ám a hallgatói tiltakozások hatására visszavették, azonban csak a közrádió kereskedelmi osztályára. 1989-től a Magyar Televízió Ablak és Évgyűrűk című műsorainak szerkesztő-műsorvezetője és a Magyar Rádió Kossuth Króniká jának szerkesztő-riportere volt. Portréműsorait nívódíjjal ismerték el. 2006 novemberétől a Hír TV, 2007 óta pedig a Lánchíd Rádió munkatársa lett. 2012-ben a Protestáns Újságírók Szövetségétől megkapta az év újságírója díjat. 2013-ban a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést kapta az újságírásban elért kimagasló eredményeiért.
Novák kiemelte, hogy ebben a témában nem politikusként, hanem édesanyaként nyilatkozik. Szerinte ez a népszavazás lehetőséget nyújt az édesanyáknak arra, hogy gyerekük érzelmi és szellemi fejlődését hosszútávon megvédhessék. Szerinte "meg kell adni a lehetőséget" a gyerekeknek arra, hogy "kisfiúként vagy kislányként" nőhessenek fel. A Kossuth rádió riportere közös interjúban szólaltatta meg a koronavírus elleni két legígéretesebb védőoltást kifejlesztő négy magyar tudóst. A megválasztott köztársasági elnök szerint nagyon fontos a családpolitika és a családok jövőjének biztosítása. A Fidesz pedig "ki meri mondani", hogy "a család számunkra a megtartó erő, az origó a család, ahonnan elindulunk, és ahol végezni fogjuk, ez az élet alfája és omegája". Az interjú végén Nagy megkérdezte, hogy milyen köztársasági elnök szeretne lenni a jövőben, elvégre nem lehet mindenki mindig olyan "komoly", mint amilyen Áder János volt. Novák szerint az ő elnökségének is lesz "egyedi arcéle", különösen azért, mert szerinte nagyon számítanak a munkájára a nők. Elvégre az ő sikere a "magyar nők sikere" is, de természetesen reméli, hogy férfiakat is egyaránt tudja majd képviselni.
Ég Cserepka István Szarvasbőgés Edit Szabó: Szarvasbőgés Magas hegynek a szélére kiállott a szarvas, körülötte néma a zaj, a fák is hallgatnak. Széjjel néz a nagyvilágban, erdő körbe Szabó Edit Cserni András Nincs hozzászólás
Kvízapó » Gyorskvíz » Agytorna » Az európai államok közül elsőként Svájcban kaptak választójogot a nők Kvízjáték Az európai államok közül elsőként Svájcban kaptak választójogot a nők A nyugati demokráciák közül utolsóként Svájcban kaptak választójogot a nők. Ráadásul ez csak az állami ügyekre volt érvényes, a kantonok belső dolgaira nem. Csak 1991-re érték el, hogy az utolsó kanton is megadja a szavazati jogot a nőknek. Svájci kanton - válasz rejtvényhez - Kvízmester.com. A Igaz, az ország 1499-ben elnyert függetlensége óta választhatnak B Hamis, az első világháború vége után kaptak választójogot C Hamis, csak 1971 óta választhatnak Ezeket is látnod kell! Játssz velünk ebben a kvízben! Mai témáink: földrajz, országok, alapműveltség, természet, nyelvtan, igaz-hamis és amire nem is számítasz!
FIGYELEM!!!! A keresőoldal nem rendeltetésszerű használatával történő tudatos szerverteljesítmény-csökkentés és működésképtelenné tétel kísérlete bűncselekménynek minősül, ami büntetőjogi eljárást vonhat maga után! Az oldal adatsoraiban látható információk a Wikipédiáról, keresztrejtvényekből, az oldal felhasználóinak ajánlásaiból, internetes keresések eredményéből és saját ismereteimből származnak. Az oldal adatbázisában lévő adatsorok szándékos, engedély nélküli lemásolása az oldalon keresztül, és más oldalon történő megjelenítése vagy értékesítése szerzői jogi és/vagy adatlopási bűncselekmény, amely a BTK. 422. Pöli Rejtvényfejtői Segédlete. § (1) bekezdésének "d" pontja alapján három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő! Az oldal tartalma és a rajta szereplő összes adatsor közjegyzői internetes tartalomtanúsítvánnyal védett! Adatvédelmi és Adatkezelési Tájékoztató
Az Olaszországgal határos, 350 ezer lakosú Ticino lehet az első kanton Svájcban, amelyikben betiltják az arc vallási okból történő eltakarását nyilvános helyeken, például a tömegközlekedésben. A szavazóknak a következő kérdésre kellett válaszolniuk: "Sem a közterületen, sem a nyilvánosság számára nyitva álló helyeken, sem a közintézményekben nem takarhatja el senki az arcát, kivéve ha vallási helyről van szó". A kérdés arra is kitért, hogy "senki nem kötelezhető arra, hogy neme miatt elrejtse az arcát". Svájci kanton parlamentje németül • Magyar-német szótár | Magyar Német Online. Az Amnesty International (AI) nemzetközi jogvédő szervezet és a svájci muzulmán szervezetek is a burkaellenes törvény ellen foglaltak állást. Négyszázezer muzulmán él Svájcban, ez a lakosság 5 százalékát jelenti. "Hiba lenne azt mondani, hogy a burka viselésének betiltása hozzájárulna az emancipáció előrehaladásához" - mondta Manon Schick, az AI svájci részlegének vezetője. Az ellenzők szerint a tilalom aránytalan volna, Svájcban ugyanis alig élnek nők, akik vallási okokból teljesen elfedik arcukat, mások szerint pedig a tilalom negatív üzenetet közvetítene a Svájcba látogató muzulmán turistáknak.
A kantonkormányok 5, vagy hét tagból állnak, a kantontól függően. A svájci alkotmány szerint a nem a konföderáció hatáskörébe tartozó ügyek a kantonok belső ügyei. A helyi önkormányzatok autonómiájának fokát a kantonok határozzák meg. A kantonok mérete nagyon különböző: 37 négyzetkilométertől a 7105 négyzetkilométerig, népességük 15 549 és 1 332 727 között mozog. A kantonügyekben a közvetlen demokráciát (a Landsgemeinde formájában) mára már csak Glarus kantonban és Appenzell Innerrhoden kantonban gyakorolják. Valamennyi többi kantonban szavazással képviselőket választanak. Mióta Jura elszakadt Bern kantontól, Svájcban nem jött létre újabb kanton. 1 ² A kantonok listája [ szerkesztés] A kantonok a szövetségi alkotmányban szereplő sorrendjükben (az alkotmány először az Ósvájci Konföderációban vezetőnek tartott három városi kantont említi, aztán csatlakozásuk sorrendjében a többi kantont): Zászló Röv.
Rejtvényeink őse a ma bűvös négyzetként ismert típus. A legrégebbi példánya egy több mint 6000 éves kínai emlékben maradt fenn. Az ábrája a mai érdeklődők számára kissé bonyolult lenne. Kis fekete és fehér körökből állt, ahol a fekete körök a páros, míg a fehérek a páratlan számokat jelölték. Ezt a rejtvénytípust elsőként az egyiptomiak vették át indiai közvetítéssel. Később a görögök jóvoltából Európába is eljutott. Az első keresztrejtvény megalkotója és keletkezésének pontos dátuma ismeretlen. A legenda szerint az első keresztrejtvény típusú fejtörőt egy fokvárosi fegyenc alkotta meg. Egy angol földbirtokos, Victor Orville épp közlekedési szabálysértésért rá kirótt börtönbüntetését töltötte. A ablakrácsokon keresztül beszűrődő fény által a cella falára kirajzolt ábrát töltötte ki önmaga szórakoztatására, hogy valamivel elüsse az időt. A börtönorvos tanácsára elküldte az ábrát az egyik fokvárosi angol lap főszerkesztőjének, aki látott benne fantáziát, és közzétette a lapjában. Az ábra hamarosan nagy sikert aratott az olvasók körében, és Orville egymás után kapta a megrendeléseket az újságoktól.