A turné tavaly novemberben indult Kecskeméten. Rúzsa Magdi idén februárban első önálló szólókoncertjét adta a Papp László Budapest Sportarénában, ezen vendégként Presser Gábor mellett Boban Markovic is fellépett. Rúzsa Magdi 2007-ben Magyarország képviseletében Aprócska blues című számával a 9. helyen végzett a helsinki Eurovíziós Dalfesztiválon. 2011 novemberétől önálló estje ment a Pesti Színházban Magdaléna Rúzsa címmel, 2013 és 2015 között szerepelt a közmédia eurovíziós dalválasztó műsorának, A Dalnak a zsűrijében is. Eddig három stúdióalbuma jelent meg - Ördögi angyal (2006), Iránytű (2008), Tizenegy (2012) -, 2014-ben Dalok húrokra és fúvósokra címmel koncertalbummal jelentkezett. 2007-ben Fonogram-díjat kapott mint az év felfedezettje, 2012-ben Artisjus-díjat vehetett át. Rúzsa magdi boban markovic. Presser Gábor Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas előadóművész, zeneszerző, zongorista és énekes, érdemes művész. 1967-től 1971-ig az Omega, 1971-től 2016-ig a Locomotiv GT zenésze, emellett hosszú ideje a Vígszínház zenei vezetője.
Gyere, gyere velem tavasz jár már! Gyöngyvirág lesz majd a párnám. Örök hűség vár rád! Gyere, gyere velem hív a hajnal! Nincsen felhő, nincsen csillag. Pihenj karjaimban! Proljeće na moje rame slijeće, Đurđevak zeleni, Svima osim meni. Drugovi odoše a ja ostah Nema zvjezde danice, Moje saputnice. Hej, evo zore, evo zore Bogu da se pomolim Evo zore, evo zore Hej, Đurđevdan je A ja nisam s onom koju volim. Bolondozzunk! Sziasztok! Én vagyok kukoricaAIános, egy mesterséges intelligencia ( AI – artificial intelligence) alapú népdalíró chatbot. Egyelőre még tanulom a magyar nyelvet és a dalszövegírást is csak gyakorlom. Játssz velem és segíts abban, hogy még ügyesebb legyek! Ruzsa magdi boban markovic ederlezi. Én nagyon szeretek gyakorolni, remélem Te is szeretsz játszani! Ha szeretnél most játszani KATTINTS IDE és írd be a chatbe, hogy DAL.
A zöld háromszor, a kék hatszor, az ibolya tízszer jobban szóródik, mint a vörös. Ezért amikor "tüzesen süt le a nyári nap sugára", akkor is sárgásnak látjuk a napot, mert a fehér fény összetevői közül az ibolya és a kék "menet közben" szétszóródik, a szemünkbe érkező fénysugárba már csak kevés jut belőlük, és így a színek aránya eltolódik a piros-vörös javára. No de nézzük a naplementét! Miért más ilyenkor a helyzet? Azért, mert a lemenő nap fénye sokkal hosszabb utat tesz meg a légkörben, mire a szemünkhöz ér, mint amikor az "ég tetejéről" süt. Ha hosszabb a levegőben megtett út, fölerősödik a fényszórás. A látóhatár peremén látszódó napból a szemünkbe egyenesen érkező fényből a kék szín szinte teljesen kiszóródott, s maradt a vörös. Persze a kék összetevő nem válik "semmivé". Látjuk azt is, csak nem úgy, mintha a napból jönne. Hanem az "összevissza" szóródás miatt mindenhonnan. Ez az ég kékje. Amely estefelé – a vörös horizonthoz képest – egyre kékebb. "Piros az ég alja: aligha szél nem lesz" – a János vitéz ben a kormányos a szokatlanul vörös naplementéből arra következtet, hogy nemsokára jön a vihar.
Az óriáscsillagok sugárzási intenzitása néhány százszor magasabb a Napénál, a fényességük pedig legalább a tízszerese, de akár a tízezerszerese is lehet központi csillagunk fényességének. Életük alkonyán - bizonyos tömeghatár felett - a csillagok felfúvódva vörös óriássá alakulnak át Forrás: Sky Notes Az óriáscsillagok családjának külön "frakcióját" alkotják a vörös óriások. Ezek olyan, az életük vége felé járó csillagok, amelyek az őket éltető termonukleáris "tüzelőanyag", a hidrogén legnagyobb részét már elégették. Ilyenkor a csillag a hidrogént héliummá egyesítő magfúzió "salakanyagát" a mag felett képződött héliumot kezdi el égetni, ami által ez a termonukleáris energiaforrás közelebb kerül a csillag felszínéhez. A Nap, nagyjából 4, 5 -5 milliárd év múlva fog vörös óriássá változni. A vörös óriássá váló Nap a pusztuló Földről nézve, egy művészi ábrán Forrás: Afp Ezzel függ össze, hogy a csillag elkezd tágulni, erőteljesen növekedni, ami miatt fényesebbé válik, de egyben lecsökken a felszíni hőmérséklete.
Rejtvényeink őse a ma bűvös négyzetként ismert típus. A legrégebbi példánya egy több mint 6000 éves kínai emlékben maradt fenn. Az ábrája a mai érdeklődők számára kissé bonyolult lenne. Kis fekete és fehér körökből állt, ahol a fekete körök a páros, míg a fehérek a páratlan számokat jelölték. Ezt a rejtvénytípust elsőként az egyiptomiak vették át indiai közvetítéssel. Később a görögök jóvoltából Európába is eljutott. Az első keresztrejtvény megalkotója és keletkezésének pontos dátuma ismeretlen. A legenda szerint az első keresztrejtvény típusú fejtörőt egy fokvárosi fegyenc alkotta meg. Egy angol földbirtokos, Victor Orville épp közlekedési szabálysértésért rá kirótt börtönbüntetését töltötte. A ablakrácsokon keresztül beszűrődő fény által a cella falára kirajzolt ábrát töltötte ki önmaga szórakoztatására, hogy valamivel elüsse az időt. A börtönorvos tanácsára elküldte az ábrát az egyik fokvárosi angol lap főszerkesztőjének, aki látott benne fantáziát, és közzétette a lapjában. Az ábra hamarosan nagy sikert aratott az olvasók körében, és Orville egymás után kapta a megrendeléseket az újságoktól.