Az Eperjes–Tokaji-hegység az Északi-középhegység legkeletibb része. Néha nem az Északi-középhegységhez sorolják, hanem külön hegységcsoportnak tekintik. Az Északi-középhegység A Felföld magyarországi része az Északi-középhegység, melynek tagjai: a Börzsöny, a Cserhát, a Mátra, a Bükk, az Aggteleki-karszt, a Cserehát és a Zempléni-hegység. E hegyvidék hazánk erdõkben leggazdagabb területe, ahol alant fõként tölgyesek, a magasabb részeken bükkösök vannak. Hiúz, farkas, medve az Északi-középhegységben | National Geographic. A jó levegõjû, szép hegyekben sok kirándulóés üdülõhelyet létesítettek. Közéjük tartozik az ásványvizérõl, gyógyüdülõjérõl és kocsimúzeumáról ismert Parád, a népmûvészetérõl híres védett falu, Hollókõ. Árpád-kori templomáról nevezetes Feldebrõ, középkori váráról Diósgyõr, barokk kastélyáról Szirák. A világhírû lipicai ménes tenyésztése manapság a Bükk hegységben, Szilvásváradon folyik. Az Északi-középhegységben találjuk az iskoláiról, hõs védõirõl és borairól híres Eger városát és várát; a hatalmas iparvárost és egyetemi-tudományos központot, Miskolcot, valamint a magyar tanítóképzés régi fellegvárát, Sárospatakot.
A Medves-fennsík Magyarország legnagyobb kiterjedésű, 500 méter feletti összefüggő fennsíkja. Fő tagjai a Zempléni-hegység és a Szalánci-hegység. A Zempléni-hegység Magyarország területére esik, a Szalánci-hegység zöme viszont Szlovákiában található. Zempléni-hegység vagy más néven Tokaji-hegység vulkanikus eredetű, kőzetanyaga riolit és andezit. Híres szőlőtermesztő vidék. Északi részén a Bózsva és mellékvizeinek medencéje a Hegyköz. Szalánci-hegység (szlovákul Slanské vrchy): túlnyomó része Szlovákiában húzódik. A Magyarországon található Nagy-Milic hegycsoport földrajzi szempontból a Szalánci-hegység déli nyúlványa, az országhatár miatt azonban többnyire a Zempléni-hegység részeként tárgyalják. A Zempléni-szigethegység ( szlovákul: Zemplínske vrchy) Szlovákiában található. Az Északi-középhegység legkeletibb tagjaként szigetszerűen emelkedik ki a Zempléni-síkból. Geopolitikai szempontból általában szintén az Északi-középhegységhez sorolják az Aggteleki-karsztnak nevezett, 300–500 méter átlagmagasságú mészkő - és dolomithegységet.
Magyar Turizmus Rt. Egri Nyomda Kft. (évszám nélkül) Külső hivatkozások [ szerkesztés] - Filmbemutató a nemzeti parkokról Vendégváró - Természetvédelmi kislexikon Magyarország nemzeti parkjai témához kapcsolódó forrásszövegek a Wikipédiában.
Ez az ő döntésük. Saját magukat átkozták ki abból a kereszténységből, amely a názáreti Jézussal és mozgalmával vette kezdetét. (Donáth László: Nem vagyok hajlandó képmutatásban élni. Népszava, 2017. október 21. ) Erdő Péter esztergomi érsek a katolikus egyház bíborosa, Veres András győri püspök a hazai püspöki konferencia elnöke, Kis-Rigó László pedig a szeged-csanádi egyházmegyét irányítja. Hogy kinek mi a véleménye róluk, magánügy. Hogy az említett püspökök politikai kérdésekben (például bevándorlás) milyen álláspontot képviselnek, kinek-kinek az ízlése szerint lehet szimpatikus vagy antipatikus. De most nem is róluk van szó (én sem a támadott püspökök védelmében írom ezeket a sorokat), hanem az evangélikus lelkész minősítéséről. Donáth László lelkész úr ugyanis ítélkezett. Nem véleményt mondott, hanem megfellebbezhetetlennek tűnő ítéletet. Azt állította, hogy a három katolikus püspök nem is keresztény, önmagukat "átkozták ki". Ezek szerint az MSZP országgyűlési frakciójának egykori tagja, Donáth László a mérce.
Egy az ember: férfi ÉS nő. És én ma már, negyvenvalahány évesen, nem akarok ezen túllépni: nem okoskodom. Az ember: egy. A másik: mire is vágyom, amikor szerelmes vagyok? Mire vágyom akkor, amikor elmegyek a templomba? Mit él át az (vagy én magam), aki az Oltáriszentséget, az Eucharisztiát, Úrvacsorát – kinek ahogy érthető – magához veszi, megeszi, és úgy válik eggyé vele, hogy soha senki meg nem fogja mondani, hogy mi az, ami ebből a misztikus titok: az ostya vagy a bor? – És erre azt mondom, hogy ez nem a bábeli toronyépítő gőgje: nem akar az ember Isten lenni. Nem akar a másik istenévé sem lenni a szerelemben, sem zsarnokává nem akar lenni (ha normális). És teljesen független ez attól, hogy ez homo- vagy heteroszexuális kapcsolat. Ugyanez áll párhuzamosan az egyházra is: amire vágyik az ember, az az ő eggyé-léte azzal, ami nem kimondható, és mégis valóságos. Ha nem lenne valóságos, nem is vágyhatnék rá. Kapcsolódó anyagok: Az igen legyen igen, a nem legyen nem – beszélgetés Donáth László evangélikus lelkésszel ( Mások, 1995/6., 8–10.
[Donáth László evangélikus lelkész gondolatai a homoszexualitásról] – Duna Televízió, 1999. november 18. – A homoszexualitás vagy heteroszexualitás ugyanannak az egy fának két ága, és ha még ehhez hozzávesszük, hogy van biszexualitás is, sőt, ha még hozzávesszük, hogy van a szexualitásról való tudatos lemondás, akkor legalább négy hajtása van ugyanannak a fának. Két dolgot mondanék. Az egyik az, hogy a szexualitás közvetlenül az élethez kapcsolódik: az élet teremtéséhez, az élet továbbadásához, ahhoz a titokhoz, amit az ember újra és újra megközelít, és nem tud rá válaszolni, tehát tabusítja. És minden fajtájában. Ez az egyik. A másik: az élet nem önmagában van. Van valami, amire ha visszagondol, akár csak a Szentíráson belül, szinte rögtön, Ádám és Éva megteremtése után (amely az 1., illetve a 2. fejezete Mózes I. könyvének; a 3. fejezet már a bűneset történetét hozza): az élet nem önmagában van; számunkra az élet csak mint bűnben fogant, bűnben lévő, bűnözővé lévő élet vagy büntetett lét szerepel.
Ez egy életrajzi szócikk. Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen Erre a szócikkre érvényes a Wikipédia:Élő személyek életrajza irányelv. Ebben a legfontosabb, hogy a kortársakra vonatkozó megállapításokat a szerkesztők várakozási idő nélkül távolítják el a cikkből, a vitalapról és a felhasználói lapokról is, amennyiben azokhoz nincsenek megadva a cikk témakörében elfogadható, megbízható források. (Ezt a sablont valamennyi életrajzi cikk vitalapján elhelyezzük, ha a cikk élő személyről szól. A szerkesztők tájékoztatására szolgál, és önmagában nem jelez hiányt. ) Lásd még a Wikipédia:Ellenőrizhetőség és a Wikipédia:Tüntesd fel forrásaidat! irányelveket. Az egyes források alkalmazhatóságának szerkesztőségi fóruma: Wikipédia:Kocsmafal (források).
1984-ben visszatért Miskolcra, majd 1986–87-ben a csepeli és budahegyvidéki gyülekezet kisegítő lelkésze volt. 1988-ban került a csillaghegyi gyülekezethez, előbb kisegítő lelkészként, majd rövid idő után parókus lelkésszé avatták, ahol azóta vezeti az istentiszteleteket. Kitartó küzdelme után, 2009-re létrejött a gyülekezet területén az állam által is gesztorált idősek szeretetotthona, a Gaudiopolis. Lelkészi tevékenysége mellett 1989-ben részt vett a Történelmi Igazságtétel Bizottság kegyeleti bizottságában, valamint alapító tagja volt a Magyar-Zsidó Kulturális Egyesületnek. Ugyanebben az évben az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem elnökségi tagjává is választották. 1990 és 1994 között többek között az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Wesley János Teológiai Főiskolán oktatott, elsősorban a zsidó–keresztény párbeszédről. Emellett több karitatív szervezet, így az Aranyág Alapítvány kuratóriumának elnöke is lett. Az alapítvánnyal több évig gyermeksegélyezési műsor készült a Magyar Televízióban.