#541 Köszönöm! Bocsánat, még nem vagyok nagyon járatos itt és nem tudom, hogy írjak, hogy értesítőt kapj róla. Igazan nincs mit! Azert jeloltem meg a fellelesi helyet! Remelem, segitsegedre lesznek! #542 Sziasztok! Szeretnék kérni 2. osztályos tolbamondás szövegeket. Ha van külön olyan, hogy Apáczais akkor azt. Nagyon fontos lenne! #543 Sziasztok! Keresem a Szövegelő feladatgyűjtemény sorozatot (alsós+felsős). Köszönöm! #544 Utoljára módosítva a moderátor által: 2014 Július 21 #545 SZIASZTOK!!! NAGYON KERESEM: 3. OSZTÁLYOS ANYAGOKAT: AP-030908- A MI VILÁGUNK 3. AP-030909- A MI VILÁGUNK MUNKAFÜZET 3. AP-030304- ANYANYELVI GYAKORLÓ 3. ÉVFOLYAM, MK-4314-5 FELMÉRŐ FELADATSOROK, MATEMATIKÁBÓL, 3. OSZTÁLY, D -VÁLTOZAT, AP-030402- FOGALMAZÁS MUNKAFÜZET 3. ÉVFOLYAM, AP-030122- HÉTSZÍNVIRÁG MUNKAFÜZET 3. ÉVFOLYAM, AP-030119-HÉTSZÍNVIRÁG OLVASÓKÖNYV 3. ÉVFOLYAM, MK-4310-7- MATEMATIKA 3. TANKÖNYV, -1. KÖTET, MK-4310-7- MATEMATIKA AKORLÓ, -1. KÖTET, MK-4311-4-MATEMATIKA 3. TANKÖNYV, -2. Retro: 1.osztályos abc-s olvasókönyv (kép). KÖTET, MK-4311-4-MATEMATIKA AKORLÓ, -2.
A vizsgálatba bevont olvasókönyveket elsősorban abból a szempontból vizsgálta, hogy a szövegek mennyire felelnek meg a tanulók életkori sajátosságainak, mennyire tükrözik vissza a tanulókat övező szűkebb és tágabb társadalom valóságát. Az elemzés fontos szempontja, hogy az egyes könyvekben miként jelennek meg a nemzeti tradíciók, szimbólumok, továbbá az, hogy milyen az olvasmányok által közvetített családkép. Az olvasókönyvek által közvetített értékek és ismeretek vizsgálatát folytatva, újabb két tankönyvsorozat elsős és másodikos olvasókönyveit elemeztem. (Korábbi vizsgálataim eredményei Olvasókönyvek tartalomelemzése címmel az Új Pedagógiai Szemle 1998. márciusi számában olvashatók. ) Az elsős könyveknek csak a betűtanulás utáni részét vettem figyelembe. Alapegységnek az olvasmányokat tekintettem. Nem elemeztem az összes szöveget, így a közmondásokat, verseket, könyvismertetéseket. Szép, színes képek vannak a könyvekben, kár, hogy ezek néha nincsenek összhangban a szöveggel. Például a rajzoló A kis bice-bóca történetét polgári környezetbe helyezte: a rajzokon csokornyakkendős, mellényes fiúk láthatók.
könyv Ábécéskönyv I. Tantárgy:Anyanyelv és irodalom Évfolyam:1. A tankönyvjegyzéken szerepel. Az Ábécéskönyv a Tolnai Gyuláné által kifejlesztett heuriszti... Olvasókönyv 1. o. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2006 Az első osztályos Olvasókönyv az Ábécéskönyv közvetlen folyta... Nyelvtan-helyesírás munkalap 3. o. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2007 Évfolyam:3. A Nyelvtan--helyesírás munkalap a heurisztikus program nyelvt... Olvasókönyv 2. o. Évfolyam:2. Az Olvasókönyv a heurisztikus programozású olvasástanulási mó... Olvasókönyv 4. o. tantárgy:Anyanyelv és irodalom évfolyam:4. A negyedik osztályos Olvasókönyv zárja le a heurisztikus prog... Anyanyelvi munkafüzet 2. o. A tankönyvjegyzéken nem szerepel. Olvasókönyv 3. o. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2003 Tantárgy: Anyanyelv és irodalom Évfolyam: 3. A heurisztikus programozású tankönyvcsalád harmadik osztál... antikvár Feladatgyűjtemény 1-2. o. Pestszentlõrinci antikvárium jó állapotú antikvár könyv Nemzeti Tankönyvkiadó, 1991 Az első osztályos heurisztikus programú olvasás- és írástanít... Beszállítói készleten 31 pont 6 - 8 munkanap Virágvarázs olvasókönyv 1. o. Könyvbogár Antikvárium Apáczai Kiadó, 2002 Egyedi gyakorló olvasókönyvet mutatunk be, amely minden olvasástanításhoz csatlakoztatható.
Béla király uralkodásának idejéből, 1237-ből származik Yborfia formában, 1773-ban már mai írásmóddal, Iborfiaként találkozhatunk vele, 1851-ben Iborfia néven említik. Nevezetességei is vannak. A falu nyugati részén horgásztó található. Iborfia főutcáján helyezkedik el a település kettő haranglábja. Az egyik ezek közül a Magyar katolikus egyház filiája a másik a Magyarországi Református Egyház hívőinek lelki üdvét szolgálja. A községi köztemetőben három darab 150 év öreg kislevelű körüli hárs található, melyeket a 19. A magyar közoktatás margójára : hungary. század második felében ültettek. A falu felől álló matuzsálem törzsének átmérője 2015-ben 425 centiméter volt. A fák egészségi állapota igen rossz, (ha van ismerősöd vagy él a családodban olyan ember aki 90 évnél idősebb annak is kb ugyanolyan az állapota mint ezeknek a fáknak. ) megmentésükre egy esetben nem mutatkozott esély, a többi két fa esetében fiatalító metszést javasolt egy szakember. Hősök Iborfián. Szelestei Gyula, Verga Péter, és Segesdi Kálmán. Ők azok az emberek akik az I. Világháborúban elestek, és Iborfián temették el őket.
A magyar közoktatás, főleg a 2013-as "reformok" óta, ezer meg egy sebből vérzik, kis eufemizmussal túlzással élve. A 18 éves korig tartó tankötelezettség visszahozatalát üdvözlendőnek tartom, de önmagában lófaszt nem ér. 1) Magas óraszámok és hatalmas tananyag a) Mindennapos testnevelés: Papíron egy tök jó ötlet és ha fizikailag is meg lehetne valósítani, nem kifogásolnám annyira. Viszont az infrastruktúra hiánya azt eredményezte, hogy a tornatermek méretéhez képest másfélszeres vagy akár kétszeres az egy időben ott tartózkodó gyerekek száma. Szélsőséges esetekben van hogy a folyosón kell tesizni. Amíg nincs kiépítve az infrastruktúra, vissza kéne csökkenteni általános iskolákban heti 3-4, középiskolákban heti 3 órára a tesik számát. Sőt, később sem kéne visszanövelni, hanem délutáni sportfoglalkozásokat biztosítani, fakultatív jelleggel. Földes Ferenc Gimnázium Öregdiák Egyesület: Javaslat : foldes. b) Etika és hittan: Az alapfokú oktatás legsötétebb oldala a kötelező erkölcstan. A mindennapos tesi és ez az óra együttesen máris 3-4 órával megdobja a diákok heti óraszámát, ami nem hangzik elsőre soknak, de kétszeres üröm, mivel egyszerre növeli az iskolában töltött időt és csökkenti a szabadidőt.
Ez elég sok munkát igényel. Nagyon sok ország ebben már előttünk jár. Különösen az ázsiai országokban - ha nem is az egész országban, de nagyobb területen - összegyűjtik a tehetséges gyerekeket és foglalkoznak velük. Ez nincs nálunk megszervezve. " RI: "Vannak, akik a felkészítő szakköröket ellenzik. Azt mondják, egy matematikusnak nem versenyre kell felkészülnie. Klímagömb és klímafa – nagyszabású szemléletformáló programot szervez a Szent István Általános Iskola : hirok. Ebben tökéletesen igazuk van. De én azt hiszem, hogy amikor mi versenyekre készülünk, feladatokat oldunk meg, akkor nem olyan értelemben folyik verseny-előkészítés, ahogy például egy futóversenyre vagy súlyemelő-versenyre készülnek, hanem az egész matematikusi látókört, problémamegoldást fejlesztjük. Tehát nem speciálisan a versenyre felkészítés folyik. Kétségtelenül van ilyen része is, egy kicsit azzal is kell foglalkozni, hogy hogyan kell versenyezni, de ez a téma magának a szakkörnek csak kis részét foglalja le. A matematika nem verseny. Ebben is mindenkinek igaza van. De a versenyt úgy tekinthetjük, mint egy - nem szeretem az ilyen hangzatos idegen szavakat - motivációt.
És a pedagógia, tanári lét kurvára nem arról szól, hogy jól mutasson a statisztika. De ezt elfelejtették már rég.. Úgyhogy úgy jöttem haza, hogy vége, hétvégén még végiggondolom, de hétfőn felmondok. Nyilván egy másik suli megoldaná a konfliktusaimat, de ha váltok, akkor már az IT-ba megyek, hogy fizetést is kapjak a munkámért. Azonban ma bementem, és láttam jó pár osztályomat. Egyszerűen szarul érzem magamat, hogy itt hagynám őket a szarban. Főként a végzős faktosokat. Ha nem veszem át velük újra a programozást, nem tudom, hogy hogyan érettségiznek le. És nem az ő életükkel akarok kibaszni azért, mert mert nem bírom a légkört. De közben azt is tudom, hogy stresszes vagyok - és habár tény, hogy gyors és viszonylag fájdalommentes meghalni egy infarktusban vagy agyvérzésben, szeretnék 35-40 évnél többet is élni. Szóval dilemmában vagyok, hogy most menjek, menjek év végén (de akkor megint hetente egyszer kiborulva, sírva hazajönni megéri-e a gyerekeimért? ), vagy ne is menjek? Köszönöm, hogy végig olvastad ezt a kisregényt!
RI: "Dobos Sándort a '90-es évek elején kértem meg arra, hogy működjön közre, és fokozatosan vegye át a feladataimat. " RI: "A matematika iránt legjobban érdeklődő gyerekeket, Budapesten különösen, a matematika tagozatos osztályok tömörítik. Eleve már kisgyerekként oda mennek. És hát a tagozatokon belül is van egy bizonyos polarizálódás, főként a Fazekasba mennek. Úgyhogy az olimpiai szakkörnek minimálisan 50 százaléka, de általában több is a Fazekasból szokott kikerülni. Néha-néha feltűnik egy-egy gyerek vidéken, de ez egészen kivételes. Vannak iskolák, ahonnan általában szoktak jönni. Győrből mindig jön valaki. Az egyetemi városokból szoktak általában jönni, Debrecenből, Szegedről, Miskolcról. Nagyon sok múlik a tanárokon. Például a 60-as évek elején kitűnő iskola volt - mert volt egy nagyon kitűnő tanára, Melicher Miklós - a mosonmagyaróvári gimnázium. Onnan jött például Fritz Jóska. Egy másik jó példa Nagykanizsa, ahonnan, ha nem is ők a legjobbak, de a szakkörbe mindig jönnek. Ott van Pintér Ferenc, és nekik van egy matematikai tehetséggondozó alapítványuk is.
Akinek nincs kedve olvasni, annak néhány szövegrészletet kiemeltem, hogy a lényeg átjöjjön. Bár a legtöbb gyereket vagy hatodik osztálytól kezdik el basztatni, vagy középiskolában, az egész osztályt már az iskola első napjától basztatta egy tanár - az osztályfőnökünk. Amit kell róla tudni: egy feminista és szadista féreg, akinek ha nem fogadtunk szót, ordított, bezárt minket az osztályterembe, nem engedte, hogy megegyük az ebédünket, vagy a fülünknél fogva ráncigált - persze ezt csak a fiúkkal. Már akkor mondtam anyámnak, hogy utálom ezt a sulit, de mondta, hogy nem lenne jó ötlet ilyen korán sulit váltani, úgyhogy maradtam. Most menjünk előre, egészen harmadikba. Én harmadikban (8 évesen) háromszor kaptam sztrókot, amit senki sem vett komolyan - az osztályfőnököm se. A második esetnél, ami már iskolaidőben történt, a tanár megkérdezte, hogy hogy mertem én egy hetet hiányozni (ekkor még nem tudtuk, hogy sztrók), én pedig mondtam, hogy szédültem, nem éreztem a végtagjaimat stb. és megmutattam az igazolásomat.