2010-ben a műtárgyak száma 12 ezerre tehető. [1] Szervezete A pécsi Janus Pannonius Múzeum kiállítóhelye. Jegyzetek Források Magyarország múzeumai: múzeumlátogatók kézikönyve. Budapest: Vince Kiadó, 1998. Modern Magyar Képtár lásd 69. o. ISBN 963906999X További információk Modern Magyar Képtár a oldaláról. [ halott link] Modern Magyar Képtár az oldaláról. Ötvenéves a pécsi Modern Magyar Képtár Gerner András cikke a Pécsi Napilapban. Hárs Éva: Modern Magyar Képtár (Corvina Könyvkiadó, 1981) - antikvarium.hu. 2007. november 8. Kapcsolódó szócikkek Pécs kulturális élete Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 151949682 LCCN: n82057458 ISNI: 0000 0001 0196 8425 This page is based on a Wikipedia article written by contributors ( read / edit). Text is available under the CC BY-SA 4. 0 license; additional terms may apply. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
A Papnövelde utcai egykori Vármegyeháza barokk épületében tekinthető meg a Janus Pannonius Múzeumhoz tartozó Modern Magyar Képtá r állandó tárlata, amely a tág értelemben vett 20. századi magyar képzőművészettel ismerteti meg a látogatót. A minden jelentős stílusirányzatot bemutató anyag a nagybányai festészet képviselői (Hollósy, Ferenczy), a századforduló nagy egyéniségei (Rippl-Rónai, Gulácsy) és a Nyolcak alkotásai mellett a húszas évek avantgárdját, valamint a Római Iskola (Aba-Novák) és a szentendrei művészek (Vajda, Ámos, Barcsay, Kmetty) harmincas évekbeli munkáit is felvonultatja. Modern Magyar Képtár - Wikiwand. Az Európai Iskola Korniss, Gyarmathy, Anna Margit és Martyn Ferenc 1940-es évekbeli alkotásai révén van jelen. A 20. század második felének új fejleményeit az ötvenes, hatvanas években még alkotó "klasszikus" művészek (Ország Lili, Korniss Dezső) és a velük párhuzamosan jelentkező neoavantgárd első generációjának tagjai (Bak Imre, Fajó János, Nádler István) képviselik. A Modern Magyar Képtár Nemzetközi Gyűjteménye külföldön élő magyar származású művészek képeit tartalmazza, többek között olyan jeles alkotókét, mint Victor Vasarely, Bán Béla és Zlatko Prica.
A Nemzetközi Gyűjtemény részét képezi a Káptalan utca 4. alatt található Amerigo Tot Múzeum, Martyn Ferenc Múzeum és Nemes Endre Emlékszoba is. Az épület földszintjén található Amerigo Tot Múzeumban a szobrász (eredeti nevén: Tóth Imre, 1909–1984) változatos stílusban készült, Pécs városa számára ajándékozott alkotásait tekinthetjük meg. A fiatalon Itáliába költözött mester itt elhelyezett művei a teljes életpályát átfogják. A Martyn Ferenc (1899–1986) festő, szobrász, grafikus és illusztrátor életművét bemutató kiállítás 2011-ben nyílt meg. A művész a modern magyar képzőművészet meghatározó alakja, aki nyugat-európai útjai során behatóan megismerkedett az avantgárddal, a háború után pedig a nonfiguratív irányzatok egyik vezető egyéniségévé vált. Modern Magyar Képtár II.Déli kapu kapuzatdísz – Köztérkép. A pécsváradi születésű Nemes Endre (1909–1985), a Prágában, majd Svédországban élt szürrealista művész munkásságának különböző stílusú, időszakosan cserélődő gyűjteménye is itt tekinthető meg. Festményeit gépies, hideg világ, szokatlan figurák, bábok jellemzik.
A lapélek enyhén foltosak.
Vő. Nm 13, 23-24), bár valószínű, hogy a Baranya-szerte ismert heveng (rúdra akasztott fürtökből összeállított "óriásfürt") is szerepet játszott a kép megkomponálásában. " A főnix alatt a felirat: "felix temporum reparatio": "A Phönix-ről a régi korban Egyiptomban és Arabországban szentül igaznak hitt mese élt, mellyet Herodot következőleg ir le. Az egyiptomi papok szerint, minden ötszázadik évben, keletről Arabországból jött egy mdár Héliopolis városba Phra templomába, mellyet karvalyalakunak rajzoltak s a napistent ábrázolá. Csak akkor jött, midőn atyja kimult, mellynek hulláját myrrhával bebalzsamozott tojásban magával hozta, hogy a templomban eltemesse, vagy mások szerint, hogy magát a templomban illatos tömjénben elégesse. E végre Phra templomában külön szentélylyel birt, mellyből elégése után harmadnapra megifjodva kelt ki szárnyra és visszatért keletre. Az egyiptomi emlékeken ibiczalakban ábrázolák, fején egy tollpamattal. Megérkezését a papok ünnepélyesen kihirdették, mire az egész országban szent ünnepeket ültek.
Az új magyar művészetnek korszakonként változó, de mindig új hajtásait. Azt az utat, amelyet képzőművészetünk megtett a szecessziótól a hatvanas évek művészetéig, Rippl-Rónai Józseftől Kondor Béláig.
A Phönix madár önmagától megifjul, uj életre kél ismét, vagyis önmagát szüli, mint egyik időszak a másikat. Az első keresztyén irók is átvették a Phönixet az idő és feltámadás jelképéül, sőt a byzanti császárság korában czimer-állat volt. Földtekén avagy lobogó máglyán állva ábrázolák e fölirással: Örökkévalóság (aeternitas); vagy: az idő szerencsés megujulása (felix temporum reparatio). A későbbi keresztyén korszakban megszünt a feltámadást a madár jelképezni, s helyette a tojás birt ollyféle jelentéssel, melly husvétkor ma is jelentőséggel bir. – Ezért temetésnél, mint a feltámadás jelképét, egykor tojást szoktak a halott-vivők kezébe adni, mellyet később a czitrom váltott fel. A Phönix hitregéjének alapul Közép-Ázsia aranyfáczána szolgálhatott, melly alakra s szinre sokban egyez a Phönix leirt s festett alakjával. " Források:
Szerencsére van választék hashajtó gyógyvizekből. Enyhébb és komolyabb székrekedésre is ajánlható gyógyvíz, ráadásul ezek országszerte kaphatók, s nem is túl drágák. Az élelmi rostokban szegény és elégtelen folyadékfogyasztással járó táplálkozás, a mozgásszegény életmód együtt felelős azért, hogy sokan székrekedéssel küszködnek. A kellemetlen panasz miatt kelendőek a különféle hashajtó hatású gyógyszerek, holott szóba jöhet egyes gyógyvizek alkalmazása is. Ezeknek a nagy előnye, hogy mellékhatás és a hozzászokás veszélye nélkül alkalmazhatók. Ráadásul néhány patinás, nagy múltra visszatekintő hazai gyógyvízmárka országszerte elérhető a kis abc-ktől kezdve a drogériákon át a nagy hipermarketekig bezárólag. Konkrétan, a hashajtó hatású gyógyvíz márkákra rátérve, több választás is van. Az igmándi keserűvíz. A legerősebb hatásúnak a glaubersós-keserűsós Hunyadi János gyógyvizet tartják, ehhez nagyon hasonló a Ferenc József víz, aminek szintén jelentős a glaubersó és a keserűsó tartalma. Ezeknél valamivel enyhébb hatású, de szintén alkalmas hashajtásra a Mira glaubersós gyógyvíz.
A komáromi patikus ismerte fel a mezőn lévő víz gyógyító hatását. A gyomorbántalmakra és egyéb emésztőszervi bajok gyógyírként használható vizet az 1980-as évek végéig palackozták. Az első üzemet Schmidthauer a ma nyomda- és banképületként szolgáló, a komáromi híd lábánál lévő épületben rendezte be, majd a múlt században már a fővárosban palackozták. Igmandi keseru viz berlin. A víz összetétele alapján Európa legtöményebb természetes keserűvize volt. A gyógyvíz nemcsak a monarchiában, vagy Magyarországon lett ismert, hanem a tengerentúlra is forgalmazták nagy mennyiségben, ahogy azt az egyik ránk maradt címke képe is mutatja. A kutak a Nagyigmándot Koccsal összekötő út melletti földeken voltak. Aki a kocsi úton jár, a mai napig láthatja az oldalparkolót az egyik nagy kanyar után jobb oldalon, amely a vízszállító kocsiknak lett kialakítva, ugyanis a keserűvizet a kutakból csőrendszeren keresztül vezették ki az útig. A kutak a kocsi határban már nincsenek meg, a nyolcvanas évek végén véglegesen felszámolták őket. A hozamuk a '70-es évektől visszaesett és a mezőgazdasági termelés okozta környezetszennyezés elnitrátosította azokat, és mivel nem fúrt, hanem ásott talajvízkutak voltak, így nem lehetett megmenteni az utókornak.
Mivel pedig nem fúrt, hanem ásott talajvízkutakról volt szó, megmenteni sem lehetett őket az utókor számára. [2] Az utolsó keserűvizes palackok 1989 novemberében kerültek le a futószalagról, nem sokkal korábban a kutakat is lezárták, felszámolták. A hivatalos indoklás a csökkenő vízhozamra és az emiatt gazdaságtalan kitermelésre hivatkozott. [5] Összetétele [ szerkesztés] Hankó Vilmos elemzéseinek eredménye a Budapesti Orvosi Ujság 1906. évi szeptember 27-i, 39. Igmandi keseru vie en rose. számában jelent meg. [8] Forrássó neve Mennyiség 1000 g vízben (g) Magnézium-szulfát 55, 1838 Nátrium-szulfát 14, 9194 Nátrium-klorid 2, 1257 Kalcium-szulfát 1, 5436 Kalcium-hidrokarbonát 0, 5706 Nátrium-hidrokarbonát 0, 5514 Kalcium-klorid 0, 0303 Kálium-klorid 0, 0086 Vas-hidrokarbonát 0, 0098 Mangán-hidrokarbonát 0, 0022 Szilícium-dioxid 0, 0480 Összesen 74, 9934 Anomália a név körül [ szerkesztés] Az Igmándi keserűvíz forrásai nem csupán Nagyigmánd, hanem a szomszédos Kocs településen is megtalálhatóak voltak. A Borovszky Samu által szerkesztett Komárom vármegye és Komárom szabad királyi város a következőket írja Kocs kapcsán (76. oldal): "E község határában láthatók az »Igmándi Keserűvíz« néven forgalomban levő ásványvíz dús forrásai [... ]".