A hozzátartozói nyugellátásra jogosultság szempontjából halálesetnek minősül az eltűnés is, amennyiben annak tényét bíróság jogerősen megállapította. Az, aki hozzátartozója halálát – a bíróság jogerős ítélete szerint – szándékosan okozta, hozzátartozói, baleseti hozzátartozói nyugellátásra nem jogosult. Özvegyi nyugdíjat a házastárs (ideértve a bejegyzett élettársat is, a továbbiakban együtt: házastárs), az elvált házastárs és az élettárs kaphat. Fontos tudni, hogy a felsorolás nem rangsor és nem feltétlenül egymást kizáró jogosultakról van szó, hiszen lehetőség van az özvegyi nyugdíj megosztására is. Az özvegyen maradt házastárs esetében nincs jelentősége annak, hogy a felek mennyi ideig éltek együtt. A jogosultsági feltétel ebben az esetben csupán az, hogy az özvegyi nyugdíjat igénylő személy a meghaltnak törvényes házastársa volt, és vele haláláig együtt élt. Más a helyzet akkor, ha az elhunyt a házasságkötéskor már betöltötte a nyugdíjkorhatárt, ilyenkor ugyanis megszakítás nélküli öt év házassági együttélés alapozza meg a jogosultságot vagy a házasságból, korábbi együttélésből gyermeknek kellett származnia.
törvény vonatkozó rendelkezéseinek teljesülése esetén. A házastárs abban az esetben jogosult özvegyi nyugdíjra, ha az elhunyt jogszerző saját jogú nyugdíjasként halt meg, vagy ha az elhunyt jogszerző a halála időpontjában betöltött életkorához előírt szolgálati időt megszerezte. Az elvált, továbbá a házastársától külön élő személy özvegyi nyugdíjra, a fent említett egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén is kizárólag abban az esetben lehet jogosult, ha házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg. Az élettárs, a házastársra előírt feltételek fennállása esetén, kizárólag abban az esetben lehet jogosult özvegyi nyugdíjra, ha élettársával annak haláláig egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, vagy megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt, feltéve, hogy az együttélésük – vagy annak akár csak egy része – alatt özvegyi nyugdíjban nem részesült. Több jogosult esetén az özvegyi nyugdíjat a jogosultak között egyenlő arányban meg kell osztani.
A házasságkötés miatt megszüntetett özvegyi nyugdíjra jogosultság a házasság megszűnése után abban az esetben éled fel, ha az özvegy a házasságkötéskor az 1998. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezések alapján végkielégítést nem vett fel és az igénylőt a házasság létrejötte nélkül az özvegyi nyugdíj egyébként megilletné. Az özvegyi nyugdíj iránti igényt, amennyiben a jogszerző nem saját jogú nyugdíjasként hunyt el, az igénylő lakóhelye szerint illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatóságánál kell előterjeszteni. Abban az esetben viszont, amennyiben a jogszerző saját jogú nyugdíjasként (ideértve a korhatár előtti ellátást, és a szolgálati járandóságot is) hunyt el, az özvegyi nyugdíj megállapítása iránti igényt a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál kell benyújtani. Az igény előterjesztésével egyidejűleg mellékelni kell, egyebek mellett, a házassági anyakönyvi kivonatot, a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló anyakönyvi kivonatot, a halotti anyakönyvi kivonatot, az élettársak együttéléséről szóló hatósági bizonyítványt, elvált vagy különálló házastárs esetén a tartásdíj megállapító bírósági ítéletét, közjegyzői végzést vagy a tartásdíj fizetését igazoló okmányokat.
1964-ben Európa bajnoki bronzérmes és olimpiai bajnok. * Lelépése után Varga neve szitokszónak számított a magyar labdarúgásban. Nevét elvétve említik, jellemzően negatív fennhanggal. Legközelebb tizenhárom év múlva láthattuk itthon … 1981 áprilisában újra itthon. Kőhalmi Zoltán elérhetősége - paThalia Magazin - paThalia. Szűcs, Varga és Novák. Mellettük Monostori. (fotó: Lakat T. Károly gyűjteményéből) A közben eltelt 13 esztendő csupa kaland, csupa vándorlás volt Varga Zoli számára – kevés sikerrel. Merthogy disszidálása után két évig nem léphetett pályára; a hetvenes évek nagy port kavaró Bundesliga-bundabotrányának egyik érintettjeként eltiltással és pénzbüntetéssel sújtották; az Ajaxban (eredetileg Johan Cruyff helyére igazolták) mindössze nyolc bajnokin szerepelt az 1973/74-es idényben; Otto Rehhagel edző gyakorlatilag elüldözte Dortmundból, és még sorolhatnánk. Másfél évtizedes külföldi pályafutása során csupán az 1970/71-es nyugat-berlini idénye, a Borussia Dortmundnál eltöltött második szezonja (1975/76), no meg rövidke, háromnegyed éves aberdeeni időszaka (1972/73) volt méltó zsenialitásához.
Vida Ferenc ( Csongrád, 1911. május 4. – Budapest, 1990. november 7. ) kommunista jogász, bíró. Az 1956-os forradalmat követő megtorlás pereinek egyik leghírhedtebb, legtöbb halálos ítéletet hozó bírója. A Nagy Imre-per vezető bírájaként vált leginkább ismertté. Élete [ szerkesztés] Egy jómódú ügyvéd apa fiaként született, aki a csongrádi zsidó hitközség elnöke volt, édesanyja ugyanitt az izraelita jótékonysági nőegylet elnöknője volt. 1932 – 33 -ban részt vett a cionista mozgalomban, 1934-ben elvégezte a szegedi jogi akadémiát, majd 1934 -ben Tel-Avivban a helyi Palesztinai Kommunista Párt megalapításában közreműködött. 1935 -től visszatért Magyarországra és ügyvédjelöltként dolgozott. Közben az illegális kommunista mozgalomban is részt vett. Ekkor vált ismertté " Tunisz " fedőnéven, mivel jellegzetesen arabos külseje volt. 1942 -ben az úgynevezett Schönherz -perben életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték illegális kommunista szervezkedésért és a Függetlenség Mozgalombeli tevékenységéért.
A közigazgatási tudós a piarista rendház épületében is gyakran megfordult, együttműködve a piarista atyákkal, akik részt vállaltak a városfejlesztés kidolgozásában. Tata rengeteget köszönhet Magyarynak, akinek a nevét viselő tatai tudásközpont létrehozása megkezdődött már az egykori tiszti klub helyén. A koszorúzást követően a piarista rendház épületében folytatódott a találkozó. Bencsik János országgyűlési képviselő köszöntőjében hangsúlyozta: Magyary Zoltán munkásságát a hagyomány és a megújulás gondolata vezérelte. Múltunk ismerete és hagyományaink ápolása adja közösségi életünk alapját, de az új lehetőségeket is meg kell látni és alkalmazni. Magyary szerint a közigazgatásnak az itt élők céljait kell szolgálnia, ehhez pedig meg kellett újítani a kor gondolkodásmódját, igazodva az igényekhez és a változásokhoz. Popovics György, a Megyei Közgyűlés elnöke úgy vélte: a Magyary Zoltán által felkarolt ügyek fontosak, hiszen a közigazgatás kiszolgálja az állampolgárokat, és ha jól működik, akkor az emberek is jobban élnek.