Tartalomjegyzék: Klíma és időjárás Mi az éghajlat? Mi az Időjárás? Mi a különbség az éghajlat és az időjárás között? Klíma és időjárás Mivel az éghajlat és az időjárás egymással összefüggő, de nem felcserélhető meteorológiai szavak, fontos az éghajlat és az időjárás közötti különbség ismerete. Az időjárás a légkör napi állapotát jelenti, míg az éghajlatot egy adott helyen az átlagos időjárási viszonyok hosszú időn keresztül építik. Az időjárás a légkör állapota egy meghatározott helyen egy bizonyos idő alatt, amelyet változó feltételek, például hőmérséklet, páratartalom, szélsebesség, csapadék és barometrikus nyomás jellemez. Az éghajlat az időjárástól függ. Ha az időjárás változik, az éghajlat is változik. Ezt határozza meg a térség földrajzi elhelyezkedése, például a szélesség, az óceánok vagy a kontinensekhez viszonyított helyzet, magasság, a Föld szélének mozgása, topográfia stb. Mi az éghajlat? Az éghajlat olyan különböző légköri viszonyok, mint pl. Csapadék, hőmérséklet, szél, páratartalom és egyéb meteorológiai elemek stb.
Klíma vs időjárás Mivel az éghajlat és az időjárás meteorológiai szavak, amelyek összefüggenek egymással, de nem cserélhetők fel egymással, az éghajlat és az időjárás közötti különbség ismerete fontossá válik. Az időjárás a légkör mindennapi állapota, míg az éghajlatot az átlagos időjárási viszonyok alakítják ki egy adott helyen hosszú ideig. Az időjárás a légkör állapota egy adott helyen, egy adott időpontban, amelyet változó körülmények között írnak le, például hőmérséklet, páratartalom, szélsebesség, csapadék és légnyomás. Az éghajlat az időjárástól függ. Ha változik az időjárás, akkor automatikusan változik az éghajlat is. Meghatározza a régió földi elhelyezkedése, például szélesség, az óceánokhoz vagy kontinensekhez viszonyított helyzet, magasság, a Föld szélsávjának mozgása, domborzata stb. Mi az éghajlat? Az éghajlat a különböző légköri viszonyok, amelyek hosszú időn keresztül tartalmazzák a csapadékot, a hőmérsékletet, a szélt, a páratartalmat és más meteorológiai elemeket stb.
Uniós célok Az EU elkötelezett az ambiciózus éghajlatpolitika mellett. Az európai zöld megállapodás értelmében a klímasemlegesség a célja, ami azt jelenti, hogy 2050-re megvalósul az egyensúly a kibocsátott szén-dioxid, illetve a légkörből kivont és szénelnyelőkben tárolt szén-dioxid mennyisége között. A Parlament október 7-én támogatta az éghajlat-semlegesség megvalósítását 2050-ig, és 60%-os kibocsátás-csökkentési célt 2030-ig (az 1990-es szinthez képest). Ez ambiciózusabb, mint a Bizottság 55%-os javaslata. A képviselők felszólították a Bizottságot, hogy határozzon meg egy újabb átmeneti célt 2040-re, amely segíti a végső cél elérését. Emellett a képviselők hangsúlyozták, hogy a tagállamoknak külön-külön is klímasemlegessé kell válniuk, és ragaszkodtak ahhoz, hogy 2050 után több széndioxidot kell eltávolítaniuk a légkörből, mint amennyit kibocsátanak. A fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos minden közvetlen vagy közvetett támogatást pedig legkésőbb 2025-ig fokozatosan meg kell szüntetni.
Négydimenziós mátrixként értelmezhető klimatológiai leírásuk alapján olyan éghajlatok is modellálhatók, amire jelenleg nincs példa a Földön, de elgondolhatók, a Föld más földtörténeti korában jelen lehettek, vagy napjaink éghajlatváltozásának következtében létrejöhetnek. Elméletük szerint az éghajlat a következő négy erő eredményeképpen jön létre: Napsugara beesési szöge. E szempontból megkülönböztetnek egyenlítői, szubtrópusi, meleg mérsékelt övi, hideg mérsékelt övi és sarkköri beesési szöget. Távolság az óceántól. E szempontból megkülönböztetnek óceáni, kontinentális és szélsőségesen kontinentális területeket. Csapadékellátás. E szempontból megkülönböztetnek száraz, félszáraz, félnedves és nedves területeket. Tengerszint feletti magasság. A Lauer-Frankenberg modellt a gyakorlatban gyakran egyszerűsítve használják, így például a tengerszint feletti magasságot csak az Egyenlítő közelében veszik figyelembe. Az egyszerűsített változat alapján ma a Földön 40 éghajlati típust különböztetnek meg az állandóan fagyos éghajlaton kívül.
Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Ökológiai Kutatóközpont kutatói mostani tanulmányukban az aszály hatásait szimuláló terepkísérletek megbízhatóságát vizsgálták. Azért ezt elemezték, mert az utóbbi időben egyre elterjedtebb ez a vizsgálati módszer, és az emberi élet és az élővilág szempontjából az aszályos időszakok gyakoribbá válása jelenti az egyik legnagyobb veszélyt a következő évtizedekben. Arra jutottak, hogy a kísérletek jelentősen alulbecsülik az aszályok hatásait, és kedvezőbbnek tűnő jövőképet mutathatnak. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a terepkísérletek mérete kicsi, valamint hogy a kísérletek csak a csapadék hiányát szimulálják, míg a valódi aszályok során melegebb is van, több a napsütés, és a levegő is szárazabb. A kutatók érvelése szerint a természetes aszályok hatása mutatja jobban a jövőbeni szárazságok várható következményeit. "Az aszály mezőgazdasági és ökológiai jelentősége is rendkívül nagy. Ha nincs elég csapadék nyáron, akkor kisebb a termés, és a természetes növényzet szénmegkötő képessége is csökken.
Az előrejelzések szerint Magyarország területén a csapadék összmennyisége várhatóan nem csökken, de a nyarak szárazabbak lesznek, és a csapadék egyenetlenebbül fog eloszlani az év folyamán. Vagyis ugyanannyi csapadék kevesebb, de intenzívebb esőzések formájában esik le" – mondta Kröel-Dulay György, az ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet Kísérletes vegetációökológiai kutatócsoportjának vezetője, a tanulmány első szerzője. "Dél-Európa szárazabbá, Észak-Európa pedig nedvesebbé válik. Magyarország a két térség határán helyezkedik el, így az itteni éghajlat jövőjét illetően nagyobb a bizonytalanság. Ahogyan ezt a tanulmányban is hangsúlyozzuk, szó sincs arról, hogy a terepkísérletek összességében rosszak, és nem érdemes foglalkozni velük. Én is kísérletező ember vagyok, és jól tudom, hogy ennek a módszernek rengeteg előnye is van. Nagyon fontos ugyanakkor, hogy párhuzamosan többféle módszerrel közelítsünk egy problémához, és ezek eredményeit együtt értékeljük, ahelyett, hogy leszűkítjük a kutatásainkat egy jobbnak tartott megközelítésre.
A magyar csodafegyver a szellemi tőke, csak ez sajnos egyúttal az egyik legvonzóbb exporttermékünk is egyben - mondta a helyettes államtitkár. Ahhoz, hogy itthon tartsuk a tehetséges fiatalokat és fejlesztéseiket, szükségünk van egy jól működő kiterjesztett ökoszisztémára: ambiciózus felsőoktatásra, kormányzati támogatásra, illetve tőkére. Ez termelheti ki a világszínvonalú magyar szabadalmakat és piacképes termékeket, szolgáltatásokat - zárta beszédét Bencsik Dávid. Ambiciózus felsőoktatásra, kormányzati támogatásra, illetve tőkére van szükség — fotó: Agrárminisztérium Kerekasztal beszélgetés zajlott a támogatásokról és a versenyképességről Az esemény kerekasztal beszélgetésén - amely az ágazati támogatásokról és a versenyképességről szólt - Viski József, az Agrárminisztérium vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára is részt vett. A kormány a Vidékfejlesztési Program nemzeti társfinanszírozását megemelte az Európai Unióban adható maximális, nyolcvan százalékra a 2021-2027-es időszakra.
Valtteri Bottas, a Mercedes finn versenyzője nyerte a Forma-1-es Portugál Nagydíj szombati időmérő edzését, így a vasárnapi futamon ő indulhat az élről. A 31 éves Bottas az idén először, pályafutása során pedig immár 17. alkalommal startolhat az első rajtkockából. A finn versenyző mellől hétszeres világbajnok csapattársa, a címvédő és az összetett pontversenyben vezető brit Lewis Hamilton kezdheti majd meg a futamot, míg a harmadik rajtkockát Max Verstappen, a Red Bull holland pilótája foglalhatja el. A négyszeres vb-győztes német Sebastian Vettel időmérőn az idén először végzett az első tíz között az Aston Martinnal, a Ferrarinál pedig ez volt az első alkalom, hogy a spanyol Carlos Sainz előrébb zárt a kvalifikáción, mint csapattársa, a monacói Charles Leclerc. A kétszeres világbajnok spanyol Fernando Alonso csak 13. lett az időmérőn, míg a másik Alpine-t vezető Esteban Ocon a hatodik rajtkockát szerezte meg. Index - Sport - Formula–1-es Portugál Nagydíj – körről körre - Percről percre. A 66 körös Portugál Nagydíj vasárnap 16 órakor kezdődik.
A futamot végül viszonylag könnyen nyerte Hamilton, aki győzelmével 8 pontra növelte előnyét az összetettben Verstappennel szemben. A dobogó legalsó fokára Bottas állhatott fel, aki az utolsó körökben kiállt friss gumikért, hogy esélye legyen a leggyorsabb körre, és az azért járó extra pontra. Így azonban Verstappen előtt is megnyílt a lehetőség egy újabb bokszkiállásra, a holland pedig érkezett is a bokszba. Verstappen végül megfutotta a leggyorsabb kört, ám mivel az egyik kanyarban túl szélesen fordult, törölték idejét, így Bottasé lett a bónuszpont. A további pontszerzők: 5. Norris, 6. Leclerc, 7. Ocon, 8. Portugál Nagydíj. Alonso, 9. Sainz, 10. Ricciardo. A Portugál Nagydíj eredménye: A Formula 1-es világbajnokság jövő hétvégén folytatódik a Spanyol Nagydíjjal. Fotó: Red Bull Racing Forrás: Formula 1, FIA, f1vilá