Táplálkozás A fajjal kapcsolatos konfliktusok leginkább a táplálkozásával kapcsolatosak. Étrendjében legnagyobb részt repülő rovarok találhatóak, melyben a darazsak, lepkék, szitakötők mellett, a házi méh is szerepel. Sajnos a méhészek az 1980-90-es évekig komoly kártevőnek tekintették a gyurgyalagokat. Azonban tudományos vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a házi méh csak kis részét teszi ki a gyurgyalag táplálékának és rátája elsősorban hűvös időszakokban növekszik meg. Aránya meg sem közelíti a közhiedelem szerinti mértéket. A táplálékpreferencia vizsgálatok eredményeinek közzététele és az azokon alapuló felvilágosító tevékenység hatásaként szerencsére ma már egyre kevésbé jellemző, hogy a méhészek pusztítják a gyurgyalagokat. 2012 év madara. A konfliktus hatékony kezeléséhez azonban a gyurgyalag táplálkozási szokásainak további vizsgálataira volna szükség és mindezek mellett fejleszteni kell a természetvédő és méhésztársadalom közötti párbeszédet a madarak, illetve a méhek védelme érdekében. A mezőgazdaságban használt vegyszerek és módszerek különösen az ún.
Posted on 2013. 04. 01 at 09:54. 2013. 01 Magyarország madárfaunájának egyik legszínpompásabb madara, a gyurgyalag (Merops apiaster) a 2013-as év madara egy tavaly májusban zárult szavazás eredményként – emlékeztet az internetes voksolást szervező Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). Az év madara 2013 a gyurgyalag - Európa madarai - Gyurgyalag. E madárfaj hosszú távú vonulóként a telet Afrikában tölti, csak a legmelegebb hónapokra jön költeni Magyarországra. Májusban érkezik és szeptember végére már el is hagyja a Kárpát-medencét. Partfalakban, telepesen (gyakran a partifecskékkel együtt) fészkelő faj. Főleg nagyobb termetű repülő rovarokkal táplálkozik. Speciális étrendje és fészkelési viselkedése miatt állományát számos veszély fenyegeti, így a partfalak természetes eróziója és benövényesedése, illegális homokbányászat, illetve a méhészetek közelében működő telepek megrongálása, mivel hűvös időben előfordul, hogy a madarak méhet zsákmányolnak. A hazai gyurgyalagállomány az 1998 óta végzett célzott felmérések adatai alapján 20-30 ezer párra tehető, és mérsékelten csökkenő tendenciát mutat.
Költ Északnyugat-Afrikában és előfordul Dél-Afrikában is. Európába májusban érkezik, augusztus végén, … Olvass tovább Jegyei A fekete sas (Clanga clanga), korábban (Aquila clanga) a madarak (Aves) osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj. Szárnyfesztávolsága 160 cm, néha még több. Közepes nagyságú, általában egységesen barnán színezett sasfaj. A fiatalok barnásfeketék, világos foltokkal, faroktövüknél fehéres folt van. A fekete sas röpte gyors, fordulékony, néha vitorlázik, … Olvass tovább Jegyei A császármadár (Tetrastes bonasia) a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj. Testhossza 35-39 centiméter, szárnyafesztávolsága 48-60 centiméter, súlya 300-500 gramm. Fokozottan védett madarak - Európa madarai. A kakas torka fekete, fehér szegéllyel. A tojó torka fehér, szélein sötét mintázattal. Elterjedése A császármadár Közép-, Kelet- és Észak-Európában, továbbá Ázsiában az Amurig fészkel.
Lezárult a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ( MME) internetes szavazása a 2013-as év madaráról. A legtöbb szavazat a gyurgyalagra érkezett, így jövőre ennek a madárnak a védelmével foglakozik kiemelten a szakmai szervezet. Egy hónap alatt 7460 szavazat érkezett, ebből 3247 a gyurgyalagra, 2827 az erdei fülesbagolyra és 1386 a fürjre - közölte a MME. Az MME kampánya kitér majd a gyurgyalag-fészektelepek felmérésrée, az elöregedett, benövényesedett telepek felújítására, újak létesítésére, a telepek ökoturisztikai hasznosíthatóságának bemutatására. 2015 év madara. Kezelni kívánják a méhészetekkel és szakmai szervezeteikkel fennálló konfliktusokat és lakossági bemutató gyűrűzési akciókat szerveznek majd országszerte. Gyurgyalagok (fotó: Halpern Bálint/MME) A gyurgyalag az egyik legszínpompásabb madár Magyarországon. Hossza 25-29 cm, szárnyfesztávolsága 36-40 cm. A melegebb éghajlatú, nyílt tájakat kedveli. Művelt területeken, legelőkkel, bokrokkal, facsoportokkal tarkított élőhelyeken fordul elő.
A rendelkezéshez szükséges adószámot és tájékoztatást is tartalmazó nyilatkozatot letöltheti itt >> Köszönjük! Orbán Zoltán A felső kis fotomontázsban erdei fülesbagoly (Fotó:Molnár Zoltán), fürj (Fotó: ifj. Oláh János) és gyurgyalag (Fotó: Motkó Béla) látható
A költőkamra egy 100-200 cm hosszú folyosó végén található kiszélesedés. A fészekalj 6-7 tojásból áll. Tojásait 1-5 naponként rakja le, kotlását már a fészekalj teljessé válása előtt megkezdi, ezért a fiókák eltérő fejlettségűek és ennek megfelelően nem egyszerre repülnek ki. A kotlási idő 20-22 nap, míg a fiókák kb. 2013 év madara. 30 nap alatt érik el röpképességüket. A kotlásban és a fiókák táplálásában mindkét szülő részt vesz. A fajt veszélyeztető tényezők legtöbbje a költéshez kapcsolódik: Fészkelőhely és a fészektelep megsemmisítése Annak ellenére, hogy a gyurgyalag fokozottan védett madár, fészektelepeit vagy egyes fészkeit gyakran barbár módon szándékosan megsemmisítik. Ennek leggyakoribb módja a bejárati nyílások eltömése, gyakran akkor, amikor a szülő madarak is bent vannak. Az eltömést legtöbbször ronggyal végzik, de előfordul, hogy szájával a lyuk felé nyíló üveget helyeznek a bejáratba, vagy hosszabb karót dugnak az alagútba. Ilyen esetekben a fiókák mindig, esetenként pedig a szülők is elpusztulnak.
Miben más a tartásuk? növényekkel szemben az örökzöldek dézsás tartásához képest van egy-két alapvető különbség. Egyik hogy e növényeknek télen is kell nedvesség. Nem sok, de az a kevés mindenképpen. Ezért télen a dézsában tartott növényt tartsuk olyan helyen, ahol a nap hamar felmelegítheti az edényt, hogy kiolvadjon benne a föld. Dézsában lévő kismennyiségű föld hamarabb átfagy, mintha természetes talajban lenne a gyökér, ezért lényeges, hamarabb ki is olvadhasson. Káprázatos virágok távoli országokból. Ehető termést hozó növények - Persea americana (Avokádó) : egzotikus. Gyakori probléma a téli relatív kiszáradás, ami abból adódik, hogy a földje nedves ugyan a növénynek, de ha az hetekig át van fagyva, a jégből, vagyis szilárd halmazállapotú vízből a növény nem tud felvenni. Tehát van víz körülötte, csak nem megfelelő formában így kiszárad. Télen havazáskor az örökzöldek lombján több hó akad fenn, mint lombhullató társaikén, hiszen azokon nincs levél ilyenkor. A havat vagy frissen rázzuk le, vagy sehogy. Az a legrosszabb, ha már kicsit megolvadt a hó, majd ráfagyott a levelekre, és ekkor akarjuk lerázni, leseperni.
Rengeteg árnyalatot találhatunk a kék, sárga, zöld színen belül. Fontos még, hogy míg lombhullatót vehetünk szabad gyökérrel is, és elültetve minden probléma nélkül megmarad, ez az örökzöldeknél kicsit másképp működik. Nincsenek gyökérszőreik, amin vizet és tápanyagokat vegyenek fel, ezért speciális gombákkal élnek együtt, szimbiózisban, melyek segítik e vízben oldott tápanyag-felvételüket, cserébe kész (fotoszintézis során keletkezett) tápanyagokat kapnak. Tehát ha örökzöldet veszünk, ezeket a gombákat is meg kell vegyük hozzá, ami szabadgyökérrel kérdéses. Tehát mindig földlabdás, vagy cserépben nevelt örökzöldet válasszunk! Rossz betegek Ha az örökzöldek emberek lennének, a legrosszabb betegek közé sorolnák őket az orvosok. Míg egy lágyszárún egyből látjuk, hogy baja van, például hervad, gyorsan be tudunk avatkozni – mondjuk megöntözzük. Ha nem gyógyul meg ettől, akkor valami fertőzés lehet a háttérben, jöhetnek a baktérium és gombaölő permetszerek. A lombhullató fák-cserjék is viszonylag gyorsan jelzik, ha baj van.
Évelő virágok, kerti virágok, évelő növények Sziklakerti évelők, Talajtakaró évelő növények, Díszfüvek, Fűszernövények, Tavi növények Díszítse kertjét színes, kevés karbantartást igénylő évelő növényekkel. Regeteg évről évre virágzó évelő virág közül válogathat, melyek gazdag színválasztékot, növénymagasságot, virágformát és virágzási időt kínálnak. Néhány évelő növény örökzöld, áttelelő levelű, a legtöbb ősszel visszahúzódik és tavasszal ismét visszatér. Évelő növények rendelése, évelő kerti virágok, talajtakaró évelő növények, tavaszi virágok, nyári virágok. Virágzó sziklakerti növények, magas évelők Évelő kerti virágok az évelőágy, sziklakert, balkonládák és a fűszerkertek növényei. Az évelő virágok hajlamosak télen lombjukat veszíteni és tavasszal hajtanak ki újra. Az évelő virágok egyszerűbben gondozhatók az egynyári virágoknál, egyszerű ápolási munkkat, karbantartást igényelnek. Az évelő virágok átlagosan 3-4 hétig virágoznak, vonzó lombozatuk fokozza a látványt. Az évelő növények lehetnek alacsony méretűek, sziklakerti évelők, a talajon kúszók, szőnyeget alkotók, talajtakaró évelő, magas növekedésűek, évelőágyi évelők, díszfüvek, lomjukkal és virágokkal díszítők pl.