Lehet e nyaki érszükület jele a tarkótáji görcs vagy éles fájdalom? Fontos odafigyelni és rendszeresen orvosi ellenőrzésre járni! Az ottani orvos szerint a műtét után fellépő zsibbadó vagy fájó érzés kb fél év után múlni. Gyakran fáj és a lábaimba is kisugárzik a fájdalom, de elkezdtem magamtól. Sajnos régóta nem tudtam válaszolni, nem tudom, hogy aktuális-e még. Iszonyú tarkófájdalom oka:: 2008 előtti válaszok Az oldalon leadott kérdésekre szakorvosaink az oldalon válaszolnak. Számos beteg abroncsszerűen szorító fájdalomról számol be, bizonyos esetekben tarkótáji fájdalom is kísérheti. A tenziós fejfájás elsősorban a nőket sújtja: a. Orvos válaszol - Budapesti Fül-orr-gégeközpont. Legtöbbször akkor visznek orvoshoz, amikor már nemcsak a kiindulási. Korai tünetek közzé tartozik a nyak-, fül- és tarkótáji fájdalom, nyelési. Akkor kell kezelni, ha panaszt okoz, ez esetben a bő folyadék, testmozgás, rozmaring tea szokott segíteni, ha ezek sem segítenek, keresse fel a háziorvost!
Tisztelt Doktornő/Úr! A férjem aranyeres panaszokkal küzdött emelés következtében, sebészeti/proktológiai szakrendelésen manuális módszerrel visszahelyezték a kitüremkedett részt, valamint kinyomkodták és tamponálták. 1. 5hónap múlva a kontrollon csak manuális vizsgálat során mindent rendben találtak. Az aranyeres panaszok megszűntek (rendes széklet, nincs vérzés, nincs váladékozás, nincs fájdalom székeléskor) de a vizsgálat óta állandó fartáji, farokcsontból induló fájdalommal küzd, mely a lágyrészre is átterjed egészen a gátig. Emellett székelési ingerre emlékeztető nyomást érez, ülésnél fokozódik. A kérdésem arra irányul, hogy ezt okozhatja e egy esetlegesen észre nem vett proktológiai elvaltozás vagy mozgásszervi? Fejfájás - Mikor forduljunk orvoshoz? - fájdalomportál.hu. A vizsgálat során történhetett-e véletlenül valamilyen sérülés, mely ezt okozza? Köszönöm megtisztelő válaszát!
Tisztelt Doktornők/Doktor Urak! 4 napja szenvedek tarkófájdalomtól. Reggeli ébredésnél éreztem először, azóta hol jobb, hol rosszabb. Kenegetem Voltaren géllel, de nem igazán akar elmúlni. Igazából nem folytonos a fájdalom, nem is lüktető, inkább csak "érzem" néha... Először azt hittem, hogy magas a vérnyomásom, meg is mértem, 137/65 volt, de azóta lejjebb ment, tehát nem hinném, hogy attól volt. Lehetséges, hogy úgy elfeküdtem a nyakamat, hogy azóta is ezt érzem? Tarkótáji fájdalom. - Fejfájás, migrén. Válaszukat előre is nagyon köszönöm! Tisztelettel: Zs.
Neurológus adhat beutalót, il. - ez drága - térítéses vizsgálatként is kértheti MR labortól. De a leletet, képeket mindenképp neurológusnak kell látnia. Jobbulást kíván T. Mária Pécsről. Megválaszolta:
- Ma a szakma szabályai szerint az akut és bizonyos speciális esetek kivételével fejfájásos panasz esetében MR vizsgálatot kell végezni. Nem feltétlenül szükséges elvégeztetni a vizsgálatot, ha típusos migrénről van szó, mely hosszú ideje fennáll, jellegében, gyakoriságában nem változik, nem kapcsolódik mellé epilepsziás roham vagy fokális neurológiai tünet. Ezzel ellentétben CT vagy MR vizsgálat javasolt, ha atipusos fejfájásról van szó, ha megváltozott a gyakorisága, ha neurológiai tünetek jelentkeznek, ha görcsroham lép fel, ha szisztémás, tumoros vagy HIV betegség áll fenn, vagy neurofibromatosis szerepel az anamnézisben. Forrás: Budai Fájdalomközpont () Dr. Vida Zsuzsanna neurológus főorvos, fejfájás specialista Specialitások: Fejfájás Neurológiai okokból kialakult fájdalom csillapítása Stroke utáni állapotok Alvászavar Kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett) Tisztelt Szakértő! Migrénes fejfájásommal kapcsolatban szeretném kikérni a véleményét. Pár évvel ezelőtt elvétve volt erős fejfájásom, amely elmúlt egy időre és idén év elején sűrűbb lett (hányással, egész napos fekvéssel járt).
szívizomból épül fel, míg a legbelső réteg a szívbelhártya (endocardium), vékony kötőszövetes hártya. A szív üregrendszerét egy hosszanti sövény (septum cordis) két részre, a jobb és a bal szívfélre osztja. A két szívfelet a szívbelhártya kettőzeteiből kialakult billentyűk tagolják további két részre, így alakul ki a szív négy ürege. A felső üregeket pitvaroknak (atrium), az alsókat kamráknak (ventriculus) nevezzük. Előbbiek izomzata jóval vékonyabb, kétrétegű, így tágulásra képesek, fő feladatuk a beáramló vér fogadása. A kamraizomzat vastagabb, háromrétegű, fő funkciója az összehúzódás, ennek köszönhető, hogy a vér még az ujjunk hegyébe is eljut. A szívet felépítő szívizmok bonyolult, körbetekeredésekkel biztosítják a véráramlás szinte kimeríthetetlen folyamatosságát. A jobb pitvar (atrium dextrum) tojásdad üreg, amelynek belső falazata részben sima (sinus venosus), részben recézett (atrium primitivum). Ide torkollik testünk két legnagyobb vénája a felső (vena cava superior) és az alsó üres véna (vena cava inferior).
A szív a keringési rendszer központja, ritmusos összehúzódásai pumpálják a vért az erekben. Ökölnyi izmos szerv, amely a két tüdőfél között, nagyjából középen helyezkedik el a mellüregben. Falát jórészt szívizomszövet építi fel, melynek vérellátását saját érhálózat, a szívkoszorúerek biztosítják. Belsejében négy üreg van. A felül található két pitvar fala vékony, az alsó két kamra fala izmosabb. A vér a vénákon keresztül érkezik a pitvarokba, majd a pitvarok falának összehúzódása a vért továbbpumpálja a kamrába. A kamra összehúzódása pedig továbbjuttatja az artériákba. A véráramlás mindig állandó irányú, soha nem fordul meg, mert ezt a billentyűk megakadályozzák. A billentyűk, mint a szelepek, az egyik irányban szabad áramlást biztosítanak, de visszafelé becsukódva elzárják a vér útját. A szívpitvarok és kamrák közötti billentyűk gátolják, hogy a kamra összehúzódásakor a vér visszafolyjon a pitvarba. A szívből kivezető artériák elején található billentyűk a kamra elernyedésekor akadályozzák meg, hogy a vér az artériából visszajuthasson a kamrába.
Ezenkívül egy hártyás "zsák" veszi körül, amely a szívburok nevet viseli, és amely tartalmaz egy folyadékot is, amely kenje mozgása során. A szív üreges kamrái négy, két pitvar és két kamra. A pitvarok csatlakoznak a kamrákhoz, és szelepek választják el őket a kamráktól, ahogy a szelepek elválasztják a kamrákat azoktól az erektől, amelyekkel kapcsolódnak. A szívizom összehúzódása és ellazulása egy speciális sejtcsoporttól függ, amely felelős a pitvaroktól a kamrákig terjedő elektromos impulzusok generálásáért és vezetéséért. Ezek a sejtek csomópontoknak és fascikáknak nevezett szerkezetekben vannak. Az emberi szív részei A szív négy kamrából áll, amelyek két szivattyút (kamrát) alkotnak, egy bal és egy jobb oldalt, amelyek sorba vannak kapcsolva, mintha áramkör lenne. A négy szívkamra szívizomszövetből (szívizom) áll. - Atria A pitvarok a szív felső kamrái, van jobb és bal oldal, és többé-kevésbé vékony falú kamrák, amelyek kevés nyomást támogatnak. "Booster pumpáknak" számítanak, és mindegyikük alsó részében egy kamrával van összekapcsolva.
A szív a keringési rendszer központi szerve, munkájával (ritmikus összehúzódásaival) biztosítja a vérkeringést és a véráramláshoz szükséges vérnyomást. [1] [2] A szív beidegzés nélkül is képes működni (automácia) [1] emellett a szívizomzat élettani tulajdonságai lehetővé teszik, hogy - bizonyos határig - alkalmazkodjon a változó megterhelésekhez. [1] [3] (Ez a szócikk csak néhány fontosabb fogalmat tartalmaz. Távolról sem vállalkozhat arra, hogy a szív normál és kóros működéseit részletesen tárgyalja! ) A szív pumpafunkciója [ szerkesztés] A szív ritmusos összehúzódásaival pumpálja a verőerekbe a vért. (A bal kamra a nagy-, a jobb kamra pedig a kis vérkörbe). (A két kamra által továbbított vér mennyisége azonos, de a kisvérköri nyomás jóval alacsonyabb. ) Ennek hatásosságához szükség van az áramlást irányító szívbillentyűk hibátlan működésére is. Az egy összehúzódás (szisztole; systole) alatt kipumpált vér mennyisége a pulzustérfogat. A szív percenkénti összehúzódásainak száma a szívritmus.
(Sportszív, szívizomtúltengés (hypertrophia) majd szívizomelfajulás (cardiomyopathia), stb. ) Ennek rendkívül nagy hátránya, hogy a szívizom tömegének növekedésével - az esetek jelentős részében - az ellátó erek fejlődése nem tud lépést tartani. (Ennek sajnos tanúi voltunk a mindannyiunkat megrázó sportbaleseteknél. A klinikai gyakorlatban pedig sajnos mindennapiak az ilyen esetek. ) A szív ingerületképző és ingervezető rendszere [ szerkesztés] Pitvar-kamrai (Aschoff-Tavara) csomó és a belőle kiinduló ingervezető rostrendszer. A szív beidegzés nélkül, autonóm módon is képes működni, mert maga képes termelni a működéséhez szükséges ingerületeket. [2] [3] [4] Ezzel a tulajdonsággal a szív munkaizomzata is rendelkezik, de ennek frekvenciája alacsony, és csak kóros esetekben játszik szerepet. Vannak a szívizomzatnak olyan alacsonyabb differenciáltságú részei, amelyek nagyobb frekvenciát produkálnak, [5] [6] így normálisan ezek szerepe az uralkodó. Ilyen a jobb pitvar falában, a felső nagy véna beömlésénél (a crista terminalis állományában) található szinuszcsomó (nodus sinuatrialis; Keith-Flack féle csomó), amely a legmagasabb frekvenciával működik, így elnyomja az alacsonyabb frekvenciájú részeket.