A mérések szerint 1870 és 2004 között az óceánok szintje közel húsz centiméterrel emelkedett, a kutatók pedig úgy vélik, a 21. században további 18 és 59 centiméter közötti szintemelkedés várható, ami a partmenti városok teljes víz alá kerülésével fenyeget. A jelenségben szerepe játszik a víz hő hatására történő kitágulása, valamint a sarki jégsapkák olvadása. Földcsuszamlás, éhínség A globális felmelegedés nyomán megolvad az "örök fagy birodalma". Így a víz egy része elpárolog vagy elfolyik, csökken a talaj térfogata, a földfelszín pedig megsüllyed. Lejtős felszíneken, az olvadás rétegeiben a talaj felső rétege megcsúszik. Az emelkedő átlaghőmérséklet miatt az olvadás intenzívebb, így a folyamat jóval gyorsabban játszódik le. Egyre gyakrabban tapasztalható, hogy az örökké fagyott talajra épült városok épületeinek alapja megroggyan, az utak és hidak beszakadnak, a csővezetékek és a vasúti sínek eltöredeznek. Ma már a kevésbé meredek lejtőket is veszélyeztetik az olvadásból eredő talajmozgások és kőomlások.
Fotó: Profimedia Az év első hat hónapjában szintén rekordhőmérsékleteket mértek, ami a globális felmelegedés folytatódásáról tanúskodik. 2014 volt a valaha mért legmelegebb esztendő, ekkor a szárazföld és az óceánok felszínén júniusban mért átlaghőmérséklet 0, 88 Celsius-fokkal haladta meg a 20. századi átlagot – olvasható a NOAA közleményében. A korábbi, júniusi rekordhőmérsékletet 2014-ben mérték, az év első hat hónapjáét pedig 2010-ben. A 2015 első félévének átlaghőmérséklete 0, 85 Celsius-fokkal haladta meg a 20. századi átlaghőmérsékletet. Az északi-sarki jégfelület júniusban 906 495 négyzetkilométer volt, 7, 7 százalékkal kevesebb, mint az 1981-2015 közötti időszak átlaga. 1979 júniusa, a műholdas megfigyelések kezdete, óta most mérték a harmadik legkisebb jégfelületet. A Déli-sarkvidéken a jégfelszín 984 195 négyzetkilométer volt, 7, 2 százalékkal kisebb, mint az 1981-2010 közötti időszak átlaga. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC), amely 2014-ben tette közzé a nemzetközi kutatások alapján készült legutóbbi jelentését, kimutatta, hogy "a szárazföld és az óceánok felszínének hőmérséklete világszerte mintegy 1Celsius-fokkal nőtt (a 20. század kezdete óta), és Afrika, Ázsia, Észak- és Dél-Amerika egyes részein a növekedés eléri a 2, 5 Celsius-fokot is.
az a globális felmelegedés okai és főbb következményei a szén-dioxid (CO2) és a légkörben lévő egyéb üvegházhatású gázok feleslegéhez kapcsolódnak. Ez a vegyület olyan rétegként működik, amely megragadja a bolygón belüli hőt és ennek eredményeként a Föld túlmelegedett. A szén-dioxid és az üvegházhatást okozó gázok mellett vannak olyan intézkedések, amelyek súlyosbítják ezt a helyzetet, mint például a fosszilis tüzelőanyagok energia- és bizonyos mezőgazdasági gyakorlatok (például fakitermelés és a föld és az erdők égetése).. Általánosságban elmondható, hogy ennek a jelenségnek az oka az emberi befolyás. A globális felmelegedés következményei nyilvánvalóak. A tanulmányok azt mutatják, hogy a 2000-2009-es évtized volt az az év, amikor az elmúlt 200 év legmagasabb hőmérsékleteit rögzítették. Ezenkívül a múlt században a hőmérséklet évente 1 ° C-kal emelkedett. A hőmérséklet drasztikus emelkedése más éghajlati problémákat vált ki: megváltoztatja az esőmintákat és a hófúvókat, növeli az aszályos időszakokat, erős viharokat generál, megolvasztja a pólusok gleccsereit, növeli a tengerek és az óceánok szintjét, megváltoztatja a tengerek és az óceánok szintjét, és megváltoztatja a magatartást állatok és növények.
Tanulmányok azt mutatják, hogy a 2000 és 2009 közötti évtized volt a legmagasabb hőmérséklet az elmúlt 200 évben. Ezenkívül az elmúlt évszázadban a hőmérséklet évente 1 ° C-kal emelkedett. A hőmérséklet drasztikus emelkedése felszabadítja az egyéb éghajlati problémákat: megváltoztatja az eső és a havazás mintázatát, növeli az aszályos időszakokat, erős viharokat idéz elő, megolvasztja a gleccsereket a pólusokon, emeli a tengerek és az óceánok viselkedését, és megváltoztatja a állatok és növények. A globális felmelegedés fő okainak felsorolása Számos emberi tevékenység hozzájárul az üvegházhatást okozó gázok légkörbe történő kibocsátásához. Az ilyen típusú gázok súlyosbítják a globális felmelegedés néven ismert problémát. 1- Üvegházhatás Az üvegházhatás az a jelenség, amely miatt a Föld olyan hőmérsékleten marad, amely lehetővé teszi az élet létezését a bolygón. E jelenség nélkül a Föld túl hideg lenne ahhoz, hogy lakják. Ez a következőképpen működik: a napsugarak behatolnak a légkörbe, majd a Föld felszíne elnyeli őket, vagy az üvegházhatású gázoknak köszönhetően visszasugárzik az űrbe.
Tehát ha egy korábban hűvös terület meleggé válik, néhány állat megpróbál hidegebb területekre költözni, és ennek következtében nagyobb harc fog folyni az élőhelyért és a táplálékért az érintett területeken. Néhány növény örökre eltűnhet és kihalhat, ami az azokon élő állatok kihalását is okozhatja. Előfordulhat, hogy lehetetlenné válik bizonyos gabonafélék és haszonnövények termelése, ami a gazdákat is arra kényszeríti, hogy új helyre költözzenek. Szinte lehetetlen felsorolni egyetlen kis változás összes következményét, mivel a természetben minden mindennel összefügg. Mivel a hideg területek felmelegszenek, a sarkkörökön található jég olvadni kezd. Sok tudós úgy gondolja, hogy ennek következtében a tengerszint megemelkedik. Néhányan azt jósolják, hogy az elkövetkező 100 év alatt a Föld hőmérséklete 1. 4-5. 8 °C-kal növekszik, és a tengerszint emelkedése 9 és 88 cm között lesz. Sok sziget és partmenti övezet víz alá kerül, ha mindez megtörténik. Hova menekülnek az állatok és az emberek, akik ezeken a területeken élnek?
A kutya Adolf Hitler háziállataként számtalan fényképen és propagandafelvételen szerepel. Egy nappal gazdája halála előtt, a Führerbunkerben pusztult el a ciánkapszulák tesztelése során. Forrás: Wikipédia) Post Views: 126
76 évvel ezelőtt, 1945. április 30-án Adolf Hitler, a Harmadik Birodalom Führere, a 20. század egyik legvéreskezűbb diktátora öngyilkosságot követett el berlini bunkerében. Hitler halálát az eltelt 76 évben számos rejtély övezte, és számos hajmeresztő elmélet látott napvilágot ennek kapcsán. Az Európát leigázó Wehrmacht csapatai a sztálingrádi ütközet óta egyre inkább visszaszorultak, és 1945 tavaszán már a birodalom fővárosát, Berlint is bekerítették. 1945. április 16-án kezdődött a Berlinért vívott csata, mint a Németország által már rég elveszített második világháború utolsó fázisa. Eva braun halála röviden. Ennek a küzdelemnek a végéig, 1945. május 2-áig a náci vezetés kapitulációt elutasító politikája további 200 000 háborús áldozatot, köztük civilek tízezreinek életét követelte. Az április 22-i helyzetértékelő eligazítás során Adolf Hitler közölte, Berlinben marad, és agyon fogja lőni magát, ha a várost nem sikerül felszabadítania a német hadseregnek. Április 24-én, éjszaka a birodalmi kancellária (Reichskanzlei) a Führer-bunker fölött súlyosan megsérült egy bombatámadás során.
És ez még akkor sem változott, amikor Gábor ország-világ előtt megmutatta, mit is jelent neki Vass Éva. Latinovits féltékeny volt rá Vass Éva Gábor Miklós