A kőből épített várak a tatárjárás előtt alig voltak. Kővár volt az esztergomi, melyet számszeríjjal felszerelt harcosok védtek meg a tatároktól. A várépítés fejlődésének következő fázisában lakótornyokat ( Léka, Németújvár, Esztergom, Visegrád) építettek. A lakótornyok után következtek a belső tornyos várak amelyek – a földrajzi adottságok függvényében – épülhettek szabályos alaprajzzal (pl. Várpalota, Diósgyőr, Tata, Gyula, Várgesztes), vagy szabálytalan alaprajzzal (pl. Csesznek, Csobánc, Simontornya, Sümeg). Magyar várak, kastélyok, templomok leírásai, galériái. A várépítés következő korszakát a külső tornyos várak jelentik. Ilyenek voltak: Buda, Sopron, Kőszeg, Pécs, Siklós, Nagyvázsony. A várépítésben a legnagyobb változást a tüzérség megjelenése okozta. Az ágyúk terjedése átalakították a várak védelmi rendszereit, az ostromlók taktikája is megváltozott. Az ágyúk elhelyezésére elkezdődik a bástyaépítés. Kerek, majd ötszög alakú bástyákat építettek a már korábban épült várakhoz (pl. Sümeg, Tapolca, Sirok, Eger). A 16. században épült várak már kifejlett bástyavédelemmel rendelkeztek.
Ezt azonban gyakran a kortársak sem tudták szétválasztani. Időnként a valós védelmi követelményeknél fontosabbak voltak a presztízsszempontok. A vár vagy akár az erődített templom tulajdonosának, utóbbi esetében kollektíven az adott település lakosainak dicsőségét hirdette. Az írott történeti forrásokban sem határolhatóak el élesen egymástól a különféle erődítménytípusok. Például ugyanazt az épületegyüttest hol várnak, hol kastélynak említik. Középkori várak magyarországon rajzok. A várfalakkal övezett templomokat és kolostorokat is gyakran várnak vagy kastélynak nevezték. Csak nagyon mesterkélten lehet különválasztani a lényegében azonos korban és hasonló igények kielégítése céljából emelt erődítményeket. Eme sokszínűség szemléltetésére szolgálnak alábbi példáink. Korai Regisztráljon és olvassa a teljes cikket! Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat a Rubicon Online-on.
A Cork Történelmi és Régészeti Társaság újsága, 2013, vol. 118, p. 60-70. JANSSEN, Hans L. A középkori vár Hollandiában. A jövőbeli kutatások eredményei és kilátásai Középkori Régészet Hollandiában, 1990, p. 219-264.
Bár Thackeray méltán híressé vált regénye, a Hiúság vására a viktoriánus korban játszódik, az író a társadalomban való érvényesülés ábrázolásával korokon átívelő problémát ragadott meg. Véleményed van a cikkről vagy a filmről? Írd meg nekünk kommentben! A történelmet alulnézetből szemlélő Charles Dickensszel szemben az arisztokrata pompában felnőtt William Thackeray a nagypolgárság perspektívájából láttatja a korabeli Angliát. Apja a Kelet-indiai Társaság magas rangú tisztviselője volt, így gyermekkorát egzotikus környezetben töltötte, távol hazájától, de tanulmányait már Cambridge-ben végezte, így már fiatalon széleskörű társadalmi tapasztalatra tett szert. Hiúság vására film sur imdb. Thackeray 1846-ban Anglia híres vicclapjában, a Punch-ban kezdte közölni Anglia sznobjai (The Snobs of England) címmel karakterrajzait – ezekből született meg aztán 1847-ben a Hiúság vására. Balzac és Stendhal "feltörekvő fiatalember" típusával szemben kitűnő ötletnek bizonyult Thackeray részéről egy alacsony származású hősnő középpontba állítása, hiszen egy szép, okos és ambiciózus nő izgalmasabb lehet bármelyik férfinél.
Gwineth Hughes feszesre szabott forgatókönyvében képes volt Thackeray 800 oldalas, grandiózus regényfolyamából a fő cselekményszálat úgy végigvezetni, hogy az eredeti történet megmaradjon hiteles korrajznak, de a film egyúttal a mának szóló üzenetet is hordozzon. Thackeray a 19. Hiúság vására film sur imdb imdb. századi angol társadalom szatirikus képét rajzolta meg illúziótlan, de roppant ironikus regényében, s a James Strong-Jonathan Entwistle rendezőpáros alkotásában ez az életérzés, komoly áthallásokkal a 21. században is átjön – talán ezért is annyira élvezetes a sorozat. E külsőségekre sokat adó világban a szépség, a kacérság, a gőgös tekintet mellett sokat nyom a latban a fényűző életre utaló ruházat, s a film szereplőinek pompás öltözékei igazán korhűvé varázsolják ezt a korszakot. Mindemellett a film atmoszférájához nagyban hozzájárul még Isobel Waller-Bridge zenéje, amely különösen a körhinta keringésekor elragadó. Végül külön érdekessége a sorozatnak, hogy egy részét Budapesten forgatták, így számunkra meglepetésekkel telített helyszínek bukkannak elő sorra.
A minisorozat idehaza az HBO GO műsorán látható.