A csernobili atomerőmű-baleset óta a sugárzásveszély valós fenyegetettségként van jelen életünkben. Természetesen az egészségünk szempontjából a legkedvezőbb az lenne, ha nem következne be újabb, ilyen jellegű katasztrófa, de amíg az emberek megélik ezt a fenyegetettséget, nem meglepő, hogy egyre nő a kereslet a jódtabletták iránt. És egy bizonyos "csodagomba" is feltűnt a láthatáron. A csernobili katasztrófa hatásai még ma is érződnek, és a jelenlegi háborús helyzetben újra van mitől félnünk. Az atomsugárzás olyan messzire elterjedhet, aminek hatásait szinte lehetetlen kivédeni, ám sokan mégis látnak reményt, hogy megvédhetik egészségüket egy újabb katasztrófa esetén. Mi történt Csernobilban? A csernobili atomerőmű négyes számú reaktora harminchat évvel ezelőtt, 1986. április 26-án hajnalban robbant fel. A csernobili baleset egészségügyi hatásai Európában és Magyarországon. A baleset végképp szertefoszlatta az atomerőművek biztonságának mítoszát. A katasztrófa következtében kiszabadult, hosszú életű radioaktív izotópok még ma is emberek millióinak életére vannak hatással, a felrobbant reaktorral pedig azóta sem tudnak mit kezdeni a szakemberek.
Évekkel később Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország leginkább szennyezett területeiről további 180 ezer embert telepítettek át kevésbé szennyezett területekre. A baleset egészségügyi következményei A baleset közvetlen következményeinek elhárításában részt vett tűzoltók, katonák és mások soraiból 31 ember halt meg röviddel a baleset után, ketten a robbanásban, egy ember szívrohamban, a többiek az elszenvedett sugárzás következtében. A baleset elhárításban részt vett likvidátorok közül 14-en haltak meg a következő 10 évben a sugárdózis következében. Ukrán forrásokra hivatkozva a sajtóban időnként több százezerre teszik a csernobili balesetnek tulajdonítható halálesetek számát. Valójában ezek a számok a sugárszennyezett területeken 10 év alatt bármely okból meghalt összes emberre vonatkoznak, ezek a halálozási adatok pedig nem térnek el más, nem szennyezett területek adataitól. Csernobili katasztrófa sugárzás színképei. A nemzetközi szakirodalomban elfogadott becslések szerint a likvidátorok körében mintegy 2200 daganatos halálozás várható, ezek nagy része valószínűleg még nem következett be.
A japán földrengés miatt megsérült fukusimai atomerőben zajló események miatt felelevenítjük azt a 2006-ban készült felmérést, amely azt vizsgálta, hogy az 1986-os csernobili balesetnek milyen egészségügyi hatásai voltak, illetve vannak Európában és Magyarországon. A jelenlegi hivatalos álláspont szerint a japán események nem hasonlíthatók össze Csernobillal, mert annyi radioktív anyag a legrosszabb forgatókönyv esetén sem kerülne a környezetbe, mint Csernobilban. A szovjet katasztrófánál az is súlyosbította a helyzetet, hogy a radioaktív szennyeződés nagyon magasra jutott a légkörben, így messzire tudott terjedni a szelekkel. Fontos különbség továbbá, hogy Japán hazánktól sokkabb távolabb van. Mi történt Csernobilban? 1986. április 26-án szombaton hajnalban gőz-, majd gázrobbanás történt a csernobili atomerőműben. Sugárfertőzéssel kezelik a Csernobilt elfoglaló orosz katonákat ukrán források szerint - Rakéta. A baleset közvetlen oka egy rosszul megtervezett és a biztonsági rendszabályok sorozatos megszegésével végrehajtott kísérlet volt. A kémiai robbanás által szétroncsolt reaktorból radioaktív anyagok kerültek a levegőbe, és az égő grafit füstjével magasra szálltak.
Egy Csernobil elleni támadás tehát gyakorlatban nem jelentene különösebb veszélyt – nem szabad azonban elhanyagolni a szimbolikus jelentését sem, hiszen a világ minden pontján ismerik a katasztrófa történetét, Csernobil említése mindenhol félelmet kelt. A többi atomerőmű miatt jobban kéne aggódni A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) is adott ki nyilatkozatot a témában, miszerint komoly aggodalommal figyelik az ukrajnai helyzetet, és maximális önmérsékletre szólítanak fel annak érdekében, hogy a felek elkerüljenek minden olyan intézkedést, amely veszélybe sodorhatja az ország nukleáris létesítményeit. Rafael Mariano Grossi főigazgató szerint az ügynökség szorosan figyelemmel kíséri az ukrajnai fejleményeket, különös tekintettel az atomerőművek és más nukleáris vonatkozású létesítmények biztonságára és védelmére. Csernobili katasztrófa sugárzás jele. Az Országos Atomenergia Hivatal a megerősítette, hogy Csernobilban nukleáris káresemény nem történt, a tároló nem sérült meg. Ukrajnában ugyanis még négy működő atomerőmű van, amelyek sérülése jóval nagyobb problémát jelentene, mint Csernobilé.
A radioaktív anyagok kiáramlását csak május 6-ára sikerült elfojtani, helikopterekről ledobott anyagokkal. A reaktor üzemanyagának körülbelül 3, 5 százaléka került ki és szóródott szét. Sokféle radioaktív izotóp került a környezetbe: urán-hasadóanyag, a működés során keletkezett plutónium és más ún. transzurán elemek, valamint a maghasadás során keletkezett izotópok, amelyek között voltak rövid és hosszabb felezési idejűek is. A rövid felezési idejűek azóta lebomlottak. Mára, 20 év elteltével "csak" a cézium-134, a cézium-137, a cézium-144, a stroncium-90 izotópok és a plutónium sugároz a környezetben. Egy érdekes adalék, hogy az atomipar legnagyobb balesetében szabadba került és szétszóródott radioaktivitás kb. Tények - Rendkívüli hír: hússzorosára nőtt a sugárzás Csernobilban. 1 század-1 ezred része annak a mennyiségnek, amely a légköri atomfegyver-kísérletek betiltásáig a nagyhatalmak tevékenysége során került a levegőbe. Május 4-ig a Csernobil körüli 30 kilométeres zónából közel 130 ezer embert telepítettek ki, ez a zóna ma is zárt terület. Később a zárt területet kibővítették.
"Az, hogy a jódtabletták mennyire lennének hasznosak az atombomba hatásai ellen, még kérdéses" – mondta dr. Hielke Freerk Boersma, a Groningeni Egyetem sugárvédelmi szakértője a Euronews Nextnek. "A nukleáris robbanások közvetlen hatásai katasztrofálisak lesznek. Csernobili katasztrófa sugárzás sejtkárosító hatása. Nagy távolságokban, ahol feltehetően a radioaktív csapadék fog dominálni, a radioaktív szennyezést biztosan nem csak a radioaktív jód fogja okozni. " "A jódtabletták szükségtelen használata – ami akkor történhet meg, ha az emberek pánikba esnek – szintén káros egészségügyi hatásokat okozhat" – figyelmeztetnek a szakértők, így nem árt óvatosan cselekedni ez ügyben, és alaposan utánanézni a hatásainak és mellékhatásainak is. Ha a helyzet nem indokolja, vagy ha túl nagy a bevitt mennyiség, allergiát és pajzsmirigyproblémákat okozhat a stabil jód szedése.
Az E. T. A. Hoffmann klasszikus regényén és Csajkovszkij balett művén alapuló fantasy az elmúlt évek legszebb és legigényesebb gyerekfilmje. Csütörtökön Magyarországon is mozikba kerül az elmúlt évek legjobb és legigényesebb gyerekfilmje. Hoffmann ikonikus regényén alapuló A Diótörő és a négy birodalom összeolvasztja a klasszikus mese, a balett darab és számtalan népszerű fantasy elemeit. A végeredmény azonban nem gyenge idézethalmaz, hanem egy ügyesen aktualizált mese, ami a fantasy-fanatikusok mellett minden gyerek- és ifjúsági mozit kedvelőnek kötelező darab. Mindenek előtt dicséret jár az alkotóknak, amiért nagyon népszerű, százszor lerágott sablonok tömkelegét alkalmazták úgy, hogy a film csak gazdagodott ezektől. A diótörő és a nagy birodalom teljes film magyarul. Hoffmann csodásan álomszerű meséjét is jelentősen átformálták, igaz, legalább a filmszerűség megteremtésének érdekében ezt mindenképpen meg is kellett tenniük. Az eredeti történet ugyanis kisgyerekekről szól, így stílusa a tíz év feletti korosztálynál már nem állja meg a helyét, elbeszélésszerűsége pedig a mozgóképes formátumhoz képest bántóan merev.
A kis aranyos, a rossz, meg a ripacs A film egyik nagy hibája, hogy a Mackenzie Foy által alakított Clara – bár rendkívül aranyos és szimpatikus – ugyanakkor annyira unalmas, sótlan és klisés karakter, hogy bár a fiatal Foy egyébként nem rossz színésznő, de képtelen érdekessé varázsolni a mesehősnőjét. Mivel alapvetően rá koncentrál a film, így elég nehéz ettől elvonatkoztatni. Rettenetesen irritáló még a magyar szinkron is, tele állandóan affektáló ( Keira Knightley szinkronhangja), sipítozó és ripacskodó karakterekkel. Biztosan ilyen volt az eredeti is, nem kárhoztatom a szinkronszínészeket, de ettől még nem kevésbé fárasztó ezt folyamatosan hallgatni. Nem tudom, Disney akar-e folytatást ennek a filmnek, de talán nem kellene erőltetni… -BadSector- Rendezés - 4. 6 Színészek - 4. A diótörő és a négy birodalom - kritika. 4 Történet - 2. 2 Látvány - 8. 2 Hangulat - 1. 5 4. 2 GYENGE Rettenetesen irritáló még a magyar szinkron is, tele állandóan affektáló (Keira Knightley szinkronhangja), sipítozó és ripacskodó karakterekkel. Nem tudom, Disney akar-e folytatást ennek a filmnek, de talán nem kellene erőltetni… User Rating: Be the first one!
A titok nyitja végül keresztapja házának titkos helyiségébe, onnan pedig egy mesés univerzumba vezet, ahol épp birodalmak csatája zajlik (vö. : Narnia). A vázolt alapszituáció egyébként jelentősen eltér Hoffman történetétől, sőt még a Csajkovszkij mű alapjául szolgáló Dumas és Petipa-féle átirattól is, a változtatás azonban elkerülhetetlen volt. A diótörő – Wikipédia. A forgatókönyvíró érdeme, hogy a szépen felépített karakterek mellett a történet átdolgozásába is belevetette magát. Nem pusztán a konfliktusok, hanem a nézői azonosulás szempontjából nézve is több éles fordulatot tartogat számunkra a cselekmény. További színt adnak a filmnek a szemet gyönyörködtető balett betétek (az előzetesben látható CGI-tenger ne ijesszen el senkit), egy Stan és Pant idéző burleszk páros beemelése a karakterek közé és a XIX. századi cirkuszi külsőségek felhasználása (ez könnyen lehet, hogy egy csöppet félelmetesnek hat majd a kisebbek számára). Megszámolhatatlanul sok jó érzékkel beszúrt mesei archetípus kerül elő a másfél óra során.