Psota Irén 1929. március 28. -án született ülei Psota István és Dávid Ilona voltak. Édesanyja mosónőként dolgozott. Két bátyjával sokszor nézték őt. 1952 -ben a Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után a Madách Színház tagja lett. Pályája elején Dávid Irén néven játszott. Seregivel Lászlóval aki koreográfus lett szinte még gyerekként találkozott. Pályájuk még el sem kezdődött mégis egymás útját egyengették. Egymás mellett haladtak, aztán elváltak útjaik. Seregi mindig féltékenyen nézte, ki van Psota mellett. Makk Károly akkor szeretett bele, amikor még főiskolások voltak. A politika is beleszólt az életükbe. Makk Károlyt egy mára elveszett film miatt kizárták a főiskoláról. Psota Irén gyors egymásutánban többször is vállalta a kockázatos és tiltott abortuszt az 1950 -es évek elején, amikor Makk Károly filmrendező kedvese vezeti vissza gyermektelenségének okát. Szerelmek jöttek mentek amikor megismerte Molnár Jóskát alias Joe Molnárt, a belsőépítészt. A férfi ruhákat tervezett Irénnek, dalokat vásárolt neki, hogy legyen mit énekelnie.
Ezt a kérését mindenki tiszteletben tartotta. Kivéve Kiss Manyit, aki egy nevezetes estén, amikor Irén főszerepet játszott, azzal a mondattal nyitott be Irén öltözőjébe: Nyugalom, itt az egész kormány! – idézte fel a Blikknek a Madách Színház igazgatója. Így néz majd ki a Psota Irén emlékpark és az irodaház / Fotó: Noguchi Porter Novelli Komoly beruházás Zöld közösségi térrel bővül Józsefváros a Szigony utca és a Tömő utca találkozásánál a Corvin Innovation Campus irodafejlesztés keretében. Az irodaházat megvalósító Futureal a komplexum területén önerőből alakít ki egy nyilvános emlékparkot, amit a nemzet színésze, Psota Irén után neveznek el. A lombos fákkal, különleges vízjátékkal és közösségi funkciókkal ellátott zöldövezet várhatóan jövő ősszel nyílik meg. Az épület körül futó Apáthy István utca pedig árnyas fasorral, kiszélesített járdákkal, valamint új, modern lámpákkal frissíti fel a környék látványát. Psota Irén horrorház családi horror gyilkossági kísérlet dráma családi dráma pokol gyerekkor
Az biztos, hogy nem szerette a párját igazán, és két hónap után be is fuccsolt a nagy együttélés. Psota aztán meg is ismerkedett Molnár Joe-val. Psota kereste fel Molnárt Ahogy Psota könyvében elárulta: az első találkozás után hiába várták, hogy összefussanak megint, ezért a színésznő a kezébe vette a dolgot. Felkutatta Molnár irodáját, és váratlanul beállított. Psota Irén nem szerette a magányt / Fotó: MTI Illyés Tibor – Nem tudtam, hogy ilyen létezik. Semmi sem volt tökéletesebb, mint vele az együttlét. Tőle nem is gyereket akartam – nem jutott eszembe –, csak bele akartam halni. Királynő voltam, akit egy gyönyörű kéz tartott, s mindenki elhitte, hogy királynő vagyok. Az életem kettétört, amikor el kellett válnunk – írta Psota a mindent elsöprő szerelemről. A férfi valóban a tenyerén hordta a fiatal, de már akkor rendkívül sikeres színésznőt. Ruhákat tervezett neki, dalokat vásárolt, amiket elénekelhet, csüggött minden szaván. Tökéletes pár lettek volna, ha a politika közbe nem szól.
Vajon hány arca van egy színésznőnek? Ahány szerepet eljátszott pályáján? Ahányszor villant tekintete egy-egy fontos alakítása során? És amikor kilép a szerepből, egy pillanatra megáll a színfalak mögött, az még a szerephez tartozik, vagy már önmaga, valódi emberi tekintete? Netán amennyit megőriz az emlékezet, rögzít a kamera, az objektív? Ki tudná megmondani. A tetten ért pillanat valósága a fotó, amely megmutatja, mit és hogyan lát a színpadi művészből egy másik alkotó, a fényképezés mestere. Psota Irénre emlékezik fotóalbumával Keleti Éva. Irén, Te édes! – a nagysikerű musicalre feleltet címében Keleti Éva válogatása, amely címlapfotóján az Egyszer három éjszakája Melittáját idézi fel. Máris két különös, más és másfajta asszony. Az egyik, a könnyed, kis örömlány, akit lehet szeretni, elhagyni, társra lelni benne, a másik a Budapesttől, az édes, úri élettől, az álmoktól és vele egy örökre eltűnt világtól búcsúzó jómódú, elegáns asszony. Egy komoly, szerteágazó színészpálya két egymástól távoli állomása.
Mondják, a színház a pillanat művészete, egy jelenet az adott estén él, másnap másképp szól, másképp látszik. De a fotó megörökíti a pillanatot, kimerevítve megőrzi az arcot, a tekintetet, a gesztust, a mozdulatot. És Keleti Éva művészete éppen abban rejlik, hogy az ő fotóin a megállított pillanat élettel teli, szinte megmozdul, látjuk, érezzük benne a lendületet, a ritmust, a mozgást. És igaz ez akkor is, ha nem színpadi jelenet örökít meg, hanem remek portréiban a színésznő civil, hétköznapi arcát, tekintetét láttatja. A töprengő, merengő, gondolkodó, önfeledt, vidám, máskor borongó, riadt arcot, a mélyen ülő, sokatmondó tekintetet – kendőzetlenül, smink nélkül, az embert. A kötetbe válogatott fényképek jó része fekete–fehér, azaz a vakító fehértől a mélyfeketéig a szürkeskála minden árnyalatát használja. És a fekete–fehér nem csak azért fontos, mert egy korszakot idéz, amikor a színházi felvételek még nem igen készültek színesben, hanem azért, mert ezek a képek letisztultságukban, mélységükben, a fény és a forma együtthatásban rendkívül kifejezőek.
1974 - Ki van a tojásban? - Gézuka anyja 1973 - Csalódások - Luca 1973 - Gőzfürdő 1971 - Csárdáskirálynő - Fürstin Marie-Louise 1971 - Én vagyok Jeromos - Katona felesége 1970 - A nagy kék jelzés - Eurydike 1969 - Az oroszlán ugrani készül - Helga 1969 - A Hanákné ügy - Kávéfõzõnõ 1968 - Isten és ember előtt - Helene, Georgiosz felesége 1968 - Hideg napok - Betti 1968 - Ketrec - Irma 1968 - A völgy - Vezérasszony 1966 - És akkor a pasas... - Marika/Maud/nõ/Tekla 1965 - Iszony - Nelli barátnõje 1965 - Csiribiri - Erzsébet 1964 - Férjhez menni tilos! - Dóra 1964 - Mit csinált Felséged 3-tól 5-ig?
Az újabb kutatások kételkedőek a látogatás megvalósulásával kapcsolatban, "Sába királynője" több kutató szerint legfeljebb egy délarab kereskedelmi kolónia vezetője lehetett (ha létezett egyáltalán). A bibliai hagyomány azonban meggyökeresedett a köztudatban. A királynő – neve Bilkisz – látogatása a Koránban is szerepel, a Kebra Nagasztban megőrzött etióp eredetmítosz szerint pedig Bilkisz gyermeket szült Salamonnak, aki később az első négus lett I. Salamon és Sába királynője - Wikiwand. Menelik néven.
Salamon Zsidó király Uralkodási ideje i. e. 971 – i. 932 Elődje Dávid Utódja Jeroboám és Roboám Életrajzi adatok Uralkodóház Dávid háza Született i. 1011 Jeruzsálem Elhunyt i. 932 Jeruzsálem Nyughelye Jeruzsálem Édesapja Dávid zsidó király Édesanyja Betsabé Testvérei Nathan Adónija Amnon Abimelech Házastársa Naáma Gyermekei Roboám A Wikimédia Commons tartalmaz Salamon témájú médiaállományokat. Salamon ( Jeruzsálem, i. 1000 körül – Jeruzsálem, i. Salamon és sába királynője 1995. 928 körül) Izrael harmadik és legismertebb királya, kb. i. 970-től haláláig uralkodott. Származása, neve [ szerkesztés] Dávidnak, Izrael második királyának tizenhatodik fia. Édesanyja, Betsabé eredetileg a hettita Uriás felesége volt; Salamon Dávid királynak tőle született második gyermeke. Neve vagy a héber salom 'jólét, boldogulás, egészség, béke' szóból származik, vagy a Jeruzsálem nevében is szereplő Sálem személynévvel (istenségnév? ) hozható kapcsolatba. Sámuel második könyvében (2Sám 12. 24 - 12. 25) Jedidja néven is említik, ami héberül azt jelenti: ' Jahve kedveltje'.
Rohl, David M. Fáraók és királyok: a Biblia – a mítosztól a történelemig. Gold Book (2001. november 12. ). ISBN 963-9248-96-7 Szépirodalom [ szerkesztés] Stefan Heym: Dávid király krónikája (ford. Görög Lívia), Budapest, Európa Könyvkiadó, 1987 Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Salamoni döntés m v sz Zsidó királyok Az egyesült királyság Saul · Isbóset · Dávid · Salamon · Izrael királyai I. Salamon és Sába királynője - Filmhét 2.0 - Magyar Filmhét. Jeroboám · Nádáb · Baása · Éla · Zimri · Tibni · Omri · Akháb · Akházjáhu · Jórám · Jéhu · Jóáház · Jóás · II.
Sába királynőjével a Biblián és a Koránon kívül más forrásokban is találkozhatunk. A Biblia szerint Sába királynője Izrael akkori királyának, Salamonnak bölcsességéről hallva felkerekedett meglátogatni őt. A királynő gyógynövényekkel, fűszerekkel és arannyal megrakodva érkezett Salamon udvarába, ahol rengeteg időt töltött találós kérdéseket téve fel az uralkodónak. A király minden kérdésre jól válaszolt, így Sába királynője előtt bebizonyosodott Salamon híres bölcsessége. Salamon gazdagsága is nagy benyomást tett Sába királynőjére. Távoztakor ő is ajándékokkal megrakottan tért vissza hazájába. Salamon és Sába királynője – Wikipédia. Az Újszövetség Sába királynőjét, mint Dél királynője említi. A Korán leírása nagyjából hasonlít a bibliai történetre, kiegészítve azzal, hogy a Korán szerint Sába királynője elhagyta pogány hitét és egyistenhívővé lett. Az etióp történetek szerint Etiópia királyai Salamonnak és Sába királynőjének közös leszármazottjai. Az akszúmi kutatások 1999-ben kezdődtek, és azok legfőbb célja az etióp államiság és egyház gyökereinek tudományos vizsgálata és dokumentálása.
Az országban Bilkis Balmaka, Sába királynője uralkodik. Tudja, hogy egyetlen férfi van, aki méltó szerelmére: Salamon király. Karavánnal útra kel hát, hogy élete boldogságát megkeresse… Siegfried Obermeier ennek a rendkívül különös szerelemnek a történetét meséli el, amelynek a Biblia Énekek éneke állít örök emléket. Hiteles történelmi kutatások elevenítik meg Salamon király életét: a jeruzsálemi templomépítést, a királyi udvar véres ármánykodásait, a tömjénkereskedést és elsősorban Sába királynőjének legendákkal övezett életét, aki mind a mai napig a határozott és okos nőiesség utolérhetetlen példájának számít.
Ki volt minden idők legrejtélyesebb uralkodónője, akinek még a valódi nevét sem tudjuk? Miért mondják a héber hagyományok szőrös, majomszerű lénynek, más források viszont az ókor híres szépségének, akibe Bölcs Salamon király is beleszeretett? Cikk a Nők Lapja Ezotéria 2021/6. számából. Sába királynőjének titka Dél-Arábiába, egy fejlett városcivilizációba vezet, ahol a Kr. e. 1. évezredben virágzott a karavánkereskedelem, a datolyapálma-termesztés és az ezotéria. Lássuk először a konkrétumokat a Bibliából! A királynőt itt egy diplomáciai találkozó kapcsán említik, amelyre közte és az izraeli Salamon király között került sor valamikor a Kr. 950–960-as években. Eszerint "Sába királynője hallotta a hírét Salamonnak és az Úr nevének, ezért eljött, hogy próbára tegye őt találós kérdésekkel. Megérkezett Jeruzsálembe igen tekintélyes kísérettel és tevékkel, amelyek balzsamot, igen sok aranyat és drágakövet hoztak. Elment Salamonhoz, és beszélt vele mindenről, amit kigondolt. De Salamon megfelelt minden szavára; nem volt egyetlen olyan rejtvény sem, amelyikre a király ne tudott volna megfelelni. "