Eszem-iszom Ha eddig nem tudtad mi hiányzott: az Unikornis könnyei bor… Ugye??? Goodstuff 2019-02-01 Csajok! Meg vagyunk mentve… Ugyan mi más hiányozhatna ha rossz a kedvünk, ha mozis napot tartunk, vagy csak úgy áthívnánk a barátnőinket egy italra? Természetesen unikornis rajongóknak is kötelező! Ez egyébként egy szuper marketinggel piacra... chat_bubble 0 Comment visibility 336 Views
S hogy Sashegyi vörös ére különösen büszke volt, amelyet Kadarkából és Rácfekete, más néven Csóka szőlőből készített. Csakhogy Kerkápoly nem sahegyi, hanem gellérthegyi vöröset termelt. Kerkápolyt, a jogtudós filozófust és államférfiút kortársai az ország legokosabb emberének, a kor legnagyobb elméjének tartották. Móra Ferenc is többször megemlékezik róla, mint puritán kálvinista professzorról, aki a nemzetgazdaságtan nehéz tudományát tanította a ESZTER VILLÁNYI BORJEGYZETE – Jekl Béla Unikornis 2015 Szerző: Gallai Eszter | 2020/05/17 | bor, borász, Gallai Eszter borjegyzete UNIKORNIS 2015 – Bevallom, elfogult vagyok Jekl Béla Unicornis borával szemben. Már csak azért is, mert nekem a Merlot az egyik kedvencem. Az Unicornis pedig a nagykönyvben megírtak szerint hozza a szőlőfajtára leginkább jellemző jegyeket; a piros bogyós gyümölcsök dominanciáját, valamint a kellemes, lágy tanninokat. Elöljáróban néhány szót a borvidékről. A Villányi (korábban Villány-Siklósi) borvidék hazánk legdélebben fekvő és egyúttal a legmelegebb borvidéke.
Majd holnap a laptopról, mert a tabletről nem lehet... Hát bevettem, mert szőke vagyok;-) Jó, akkor újabb próbálkozás: telefonszámcsere. Ennek mi a buktatója? Te megadod a számod, ő meg felhív szám nélkül.... Na erre nem gondoltam, bíztam benne, hogy egy ötvenes pasi nem erre hajt. Megadta a számát, rácsörögtem. Visszahívott. Majdnem egy órát beszélgettünk, amikor valami elkezdett motoszkálni bennem... De miért akar egy ötvenes pasi gyereket? Na ráfeküdtem erre a témára és próbáltam kideríteni... Meghalt a gyerek- mondta elcsukló hangon.... Én meg csak hallgattam... Kiderült, hogy egyszer elvetélt a felesége. Valamiért még itt is úgy vettem, mintha egyedülálló pasival beszélgetnék; gondoltam nem tavaly történt, hanem vagy húsz éve, csak túltette már magát rajta. Miközben beszélgetünk, mesélünk magunkról, kérdezgetünk.... Még mindig ott motoszkált a fejemben valami... És megkérdeztem. És mi van a feleségeddel? ŐŐŐŐ, nagy csönd, ő arról nem akar beszélni. De én erősködtem.... Hát, izé, beteg.
Lehet egy kicsit specifikus helyet keresek, de vidékiként elég rosszul élem meg, hogy Pesten nem lehet úgy elmenni egy hosszút futni (vagy még nem sikerült), hogy a táv 90%-a ne aszfalt legyen. Schönherz koliban lakom (kb Petőfi híd budai hídfő) és olyan futohelyet keresek, ahol viszonylag nagyobb távot lehet megtenni nem aszfalton, lehetőleg terepen. Futopályákat, rekortán sávokat nagyon gyorsan meg lehet unni. Széchenyi hegy kilátó sopron. Az nem baj ha egy kicsit tömegközlekedni kell hozzá. De Gellért hegyen szinte minden aszfaltozott, szintúgy a rakpartokon... Amit eddig találtam, az egy busz ami elvisz a Széchenyi hegy lábához, csak hát az is 20+ perc, ami télen, izzadtam, futocuccban nem túl kellemes. Népligetet néztem még, ott mintha lenne értelmes hosszúságú kör, de arra még nem jártam.
A Bölcső-hegy tetején álló, tornyot az Ybl-díjas Koller József tervezte, akinek a Prédikálószék kilátóját, a Guckler Károly-kilátót, vagy éppen a Dévényi Antal-kilátót köszönheti a túrázó közönség. A szűkös helyen álló, mindössze 2, 4 x 2, 4 méteres alapterületű fenyőgerenda torony elemeit természetvédelmi okokból kézi erővel cipelték a csúcsra az utolsó szakaszon. Széchenyi hegy kilátó angolul. A kilátó Lajos-forrás felől már két körtúrával is megközelíthető: a meglévő zöld háromszög mellett északról a frissen elkészült sárga háromszög jelzés is a kilátóhoz vezet. Nem ez az első torony a Bölcső-hegyen: 1934 tavaszán a Magyar Kárpát Egyesület emelt kilátót a helyszínen, az ékes épület aljában pedig menedéket is kialakítottak. A szervezet alapító tagjáról, a tátrai turizmus jeles alakjáról, Döller Antalról nevezték el a tornyot, mely magánterületre esett ugyan, ám az erdőbirtokos engedélyt adott felépítésére és az ösvény létesítésére. 1936-ban azonban a Dreher-család tett szert az erdőrészre, ők pedig lebontatták az építményt és lezárták a turistautat.