Csak kevés írástudó volt, főleg csak az egyházi rendben, és ezek nem tudtak kiálítani egy komoly értelmiségi réteget. Természetesen tudósok akkor is voltak, de nem soknak a neve maradt fenn ezekből a századokból. 09:13 Hasznos számodra ez a válasz? 10/35 Attila_the_hun válasza: 27% Az ókoriak már sejtették -nem tudták- hogy a Föld gömbölyű. A Bibliai tanok viszont éppen-hogy nem engedték elfogadni eme elméletet, mivelhogy a szentírás kerek és nem gömbölyű Földről beszél. Csak az elmúlt évszázad hívői próbálják a kerekbe belemagyarázni a gömbformát. Ez kínos magyarázkodás csupán semmi más. Szerencsétlen Keplert is eretneknek tartotta az egyház azon kijelentése miatt, hogy a Föld gömbölyű. 2012. ápr. 2. 11:13 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések:
és stb. Ugyanis Amerikában a Föld gömbölyű formája a lakosság 15% szerint nem bizonyított. Európában ennek a fele. Tehát elég sok ember mondja, hogy nem bizonyított. Nézz ki az ablakon és próbálj egy kétkedőt megvilágosítani.
video ÚJ TEÓRIA: A Föld mégsem gömbölyű?! Székely Sándor, a Magyar Lapos Föld Társaság vezetője kutató és feltaláló, korábban egy hűthető-fűthető öltözet kifejlesztéséért még állami kitüntetést is kapott. 2013 óta foglalkozik azzal, hogy kétségbe vonja a tényt, hogy a Föld gömbölyű. A teljes adást ITT nézheti meg! # fókusz # meglepő # lapos föld # rtl
Az emberiség jó része már hosszú ideje úgy véli, hogy a Föld gömbölyű, mégis mindig akadnak kételkedők. Ilyenek például a "laposföldesek", akik valóban azt gondolják, hogy eddigi ismereteinkkel ellentétesen, a Föld lapos. Lássunk néhány tudományos tényt, melyek jól jöhetnek ínséges időkben, például, amikor valaki megpróbál minket elbizonytalanítani. A Hold Ma már mindenki tudja, hogy a Hold nem egy darabka sajt és nem is valami megmagyarázhatatlan misztikum. Arisztotelész fedezte fel, hogy holdfogyatkozás során a Hold felületén megjelenő árnyék gömbölyű. És mivel ezt az árnyékot maga a Föld veti, így könnyedén következtethetünk annak alakjára is. A hajók és a horizont A vízparton szemlélődve könnyedén megfigyelheted a következő bizonyító erővel bíró jelenséget. Amikor megpillantasz egy hajót a horizonton, akkor nem csak odapottyan a semmiből, sokkal inkább előbukkan, előtűnik a hullámok közül, pontosan azért, mivel a Föld nem lapos. Változó csillagképek Szintén Arisztotelésznek köszönhetjük ezt az érvet, aki megfigyelte, hogy az Egyenlítőtől távolodva az ismert csillagképek elkezdenek a horizonthoz közelíteni, majd felváltják őket mások.
Szerbiában erre válaszul feléledt a nacionalizmus. 1987-ben Slobodan Milosevic ragadta magához a hatalmat, majd barnára festette át a kommunizmust. Egyik első lépéseként megvonta a Vajdaság és a már 1981 óta lázadozó, a kétmilliós albánság jogait követelő Koszovó autonómiáját. A tartományban szükségállapot uralkodott, bányászsztrájk követett bányászsztrájkot, erőszakos katonai fellépés erőszakos katonai fellépést. De ami ennél is fontosabb, a koszovói albánok egy emberként kivonultak a jugoszláv közéletből. A szövetségi választásokat bojkottálták, saját választásokat tartottak, kiépítették a párhuzamos közigazgatást és oktatási rendszert, 1990-ben pedig kikiáltották függetlenségüket. Attól a Szerbiától, ami időközben Horvátországban, majd Boszniában is háborúzni kezdett, és amit nemzetközi embargókkal sújtottak emiatt. A koszovói albánok már szombat éjszaka ünnepeltek - fotósunk kosszovói képriportja. A nemzetközileg elszigetelt, gazdasági gondokkal küzdő, két háborúban is vesztes Slobodan Milosevic 1999-ben ismét régi módszerével, a nacionalizmus gerjesztésével próbálta orvosolni gondjait.
A tárgyalások Koszovó végső státusáról 2006-ban kezdődtek. Mivel kész tényekről beszélhettek csak, a tárgyalások nagy meglepetéseket nem tartogattak. Eddigre már az is kikristályosodott, hogy a tárgyaló felek képtelenek megegyezni. A szerbek nem hajlandóak lemondani a nemzetük bölcsőjének tekintett tartományról, az albánok nem elégednek meg kevesebbel a föggetlenségnél. Oroszország, aminek Szerbia az utolsó balkáni hídfőállása, ráadásul Csecsenföld kapcsán nem érdekelt abban, hogy precedens teremtődjön, nem hajlandó elismerni Koszovó függetlenségét. Az Egyesült Államok, miután az albánok oldalán avatkozott be a háborúba, nem mondhat le a függetlenségről. Az EU? Hát, az EU szokás szerint képtelen volt egységes álláspontra jutni. A britek és a németek a kezdetektől pártolták Koszovó függetlenségét. A franciák nagyon igyekeztek eredeti és önálló álláspontot kialakítani. A magyarok igyekeztek alkalmazkodni a nem létező közös állásponthoz. A románok és a szlovákok a kezdetektől ellenezték, mert attól tartanak, hogy a koszovói példán felbuzdult magyarok kikiáltják autonómiájukat.
Másik fő céljaként pedig az ország egységének megőrzését. Erre a szerb alkotmány is kötelezi, amit két éve azzal egészítettek ki, hogy Koszovó Szerbia elválaszthatatlan része. Ennek ellenére nem valószínű, hogy bárkinek is kedve lenne háborúzni Koszovóért Szerbiában. A lakosságnak kilenc éve volt megbarátkoznia Koszovó elvesztésének gondolatával. Az elmúlt 15 évben az ország három háborút vesztett el, éppen kezd talpra állni. És ha a szerbek annyira háborúzni akarnának, januárban megválaszthatták volna a szélsőjobboldali Tomislav Nikolicot. Hosszú távon azonban kiszámíthatatlanok a következmények. Oroszország máris azzal fenyegetőzik, hogy növelni fogja a Grúziából kiszakadni akaró, az oroszokhoz húzó Dél-Oszétiába és Abháziába irányuló gazdasági segítséget. De mozgásterét szűkíti Csecsenföld, Ingusföld, Dagesztán kérdése, amik meg Oroszországból válnának ki szívesen. Koszovó, bár a nyugati hatalmak hangsúlyozottan nem hajlandóak precedensnek tekinteni sorsát, komoly kérdéseket vethet fel Európában is.
Az egész előválasztás többek között arról szól, hogy szűküljön a mezőny, és hogy kiválasszák a legalkalmasabb jelöltet (Orbán leváltására és kormányzásra legalkalmasabb jelölt). Az előválasztás második fordulója nem pusztán népszerűségi verseny és nem olyan, mint egy atlétikai viadal, ahol az a lényeg, hogy megmutassuk mit tudunk és ahol a bronzérem is szépen csillog. Az előválasztás pont azért előrelépés, mert kiszűri azokat, akiknek nincs esélyük a végső győzelemre. Előválasztás: a második forduló fontossága - VIP. Ezért fontos, hogy a második fordulóban csak két jelölt maradjon talpon. Egy harmadik induló pusztán az úgy nevezett spoiler effektust valósítaná meg, azaz miközben ő maga már nem nyerhetne, de a szavazatok megosztása által elérhetné, hogy a legesélyesebb jelölt se nyerjen. Márpedig ez pont az ellentéte annak az egész logikának, ami miatt az előválasztás eredetileg létrejött. Hogy az előválasztás egyáltalán megvalósulhatott, az már óriási eredmény a hazai demokrácia szempontjából. Ám, hogy a választók mennyire látják át az előválasztás belső logikáját, az még egy nagy kérdés – márpedig könnyen lehet, hogy ezen múlik a kormányváltás.
De hogyan lehet megtartani 106+1 előválasztást? Utánajártunk! NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali
13 10:06 Vélemény DK közeli forrásaink szerint Márki-Zay Péter és Dobrev Klára között sokkal szorosabb lehet a verseny, mint arra ők számítottak. Meglepő fordulat, hogy a II. fordulóban sorra dőlnek meg a részvételi rekordok. A meccs még nem lefutott, szombatig lehet szavazni. Tegnap, azaz kedden sátorban megjelent 77. 432 fő míg Interneten keresztül adta le… További cikkek