A magyar sportolók közül mégsem zúgolódik senki, egyetértenek azzal, hogy a NOB döntése szükségszerű. Hosszú Katinka például egy megható fotót posztolt, amelyen a nagypapájával látható, aki az úszónő érmeit viseli a nyakában. Négyéves korában ő tanította meg úszni. "Nélküle sosem lettem volna az, aki ma vagyok. A sport és az Olimpia sokkal több, mint érmek és eredmények. Ez életforma! " - írta. Jakabos Zsuzsanna úszónő is egyetért az olimpia elhalasztásával, szerinte "önző és értelmetlen lenne ezen keseregni". Az olimpiai ezüst- és bronzérmes Cseh László az Origo Sportnak azt nyilatkozta, bár a bejelentés előtt úgy gondolta, az olimpiáig nem lett volna vége a járványnak, és ha az illetékesek úgy ítélték meg, hogy a legjobb döntés az ötkarikás játékok elhalasztása, akkor ez így van jól. Ami a felkészülését érinti, ő egyelőre annak is örülne, ha medencébe tudna ugrani. - Szerintem kérdéses, hogy ebben az évben lesz-e egyáltalán nagy verseny. Én most elsősorban azt szeretném, hogy ez a világjárvány lecsengjen, mindenki rendben legyen, aztán ha ez megtörténik, akkor ráérünk majd foglalkozni a versenynaptárral - mondta a 34 éves sportoló.
De én így megyek ki most. " A helyzet valóban nem egyszerű, pláne, hogy két héttel az ötkarikás játékok előtt Tokióban rendkívüli állapotot hirdettek. Sportolóink igyekeznek a nehezebb körülményekhez is alkalmazkodni. "Alapvetően nagyon szigorú COVID-szabályok szerint fogjuk élni a kis életünket a faluban, teljesen el leszünk különítve. Így ebből a szempontból nem kell aggódnunk" - vélekedik Hosszú Katinka. Az úszóversenyek július 24-én kezdődnek majd, addig pedig az akklimatizálódás, és az utazás fáradalmainak a kiheverése a legfontosabb. Lesz egy 24 órás út, mire kiérünk Tokió előtt még Kórijamába, ahová edzőtáborba megyünk. Itt tesztelni fognak minket, aztán a szobában kell maradni, nem is hagyhatjuk el a hotelt, csak amikor edzésre megyünk. A szervezők jelezték, hogy az uszodától 20 méterre van a konditerem, de még oda is busszal fognak minket elvinni. A japánok nagyon komolyan veszik a korlátozásokat, és mindent be is fognak tartatni" - fogalmazott a világbajnoki bronzérmes Bohus Richárd.
Katinka címmel, május 12-én kerül a magyar mozikba a háromszoros olimpiai bajnok, huszonhatszoros világ- és harmincnégyszeres Európa-bajnok úszónőről, Hosszú Katinkáról készült dokumentumfilm. A 32 éves sportolónő karrierjét bemutató életrajzi film több mint két évig forgott. A látványos mozi Hosszú Katinka portréja mellett betekintést enged a tokiói olimpiára való felkészülésébe, az olimpiai szereplésébe és a világversenyt követő időszakba is. A néző megismerheti Hosszú Katinka gyermekkorát, felnőtté válását, magánéletének és sportkarrierjének meghatározó alakjait, állomásait, helyszíneit. Kiderül, hogyan lett a bajai úszó kislányból a világ ünnepelt Iron Ladyje. "A stáb szárazon és vízen, hullámhegyeken és hullámvölgyeken keresztül követte kamerájával a magyar úszófenomént" – olvasható a sajtóközleményben. "A koronavírus-járvány, a karantén, a lezárások, az olimpia elhalasztása és rendhagyó megrendezése mind-mind óriási erőfeszítést követeltek, de az alkotók ezekben az embert próbáló időszakokban is folyamatosan rögzítették Katinka életének minden lényeges eseményét. "
A Hosszú Katinkáról szóló hivatalos életrajzi dokumentumfilm, Katinka címmel 2022. május 12-től látható a magyar mozikban. A Katinka dokumentumfilmnek elkészült a legújabb előzetese is, amely felidézi a forgatás legemlékezetesebb pillanatait, a trailerből a nézők ízelítőt kaphatnak a nagyszabású filmből. A Hosszú Katinkáról szóló életrajzi dokumentumfilm 2020 eleje óta, több mint két évig forgott. A látványos film Hosszú Katinka portréja mellett bemutatja a tokiói olimpiára való felkészülését, az olimpiai szereplését, és az azt követő időszakba is enged bepillantást. A dokumentumfilmből megismerhetjük Katinka gyermekkorát, felnőtté válását, magánéletének és sportkarrierjének meghatározó személyiségeit, állomásait, helyszíneit. Hogyan lett a bajai úszókislányból a világ ünnepelt Iron Lady-je? A stáb szárazon és vízen, hullámhegyeken és hullámvölgyeken keresztül követte a magyar úszófenomént. A forgatás két éve alatt Katinkának és az alkotóknak rendkívüli kihívásokkal kellett megküzdeniük.
"Nagyon örülök, ha valaki ezt így elmondja nekem az olimpia előtt, azt mondom neki, hogy nem normális, mert lehetetlen. És mégsem! Már az olimpiai döntőbe jutással megvalósult az álmom, ráadásul egyéni csúccsal, és azt kell, hogy mondjam, hogy a fináléban is jól úsztam" – értékelt Mihályvári-Farkas Viktória. TOKIÓ 2020 ÚSZÁS Női 400 m vegyes, végeredmény: 1. Ohasi Jui (Japán) 4:32. 08 2. Emma Weyant (Egyesült Államok) 4:32. 76 3. Hali Flickinger (Egyesült Államok) 4:34. 90 4. Mireia Belmonte (Spanyolország) 4:35. 13 5. HOSSZÚ KATINKA (MAGYARORSZÁG) 4:35. 98 6. MIHÁLYVÁRI-FARKAS VIKTÓRIA (MAGYARORSZÁG) 4:37. 75 7. Aimee Willmott (Nagy-Britannia) 4:38. 30 8. Ilaria Cusinato (Olaszország) 4:40. 65 A Nemzeti Sportot a helyszínről tudósítja: Kovács Erika, Mirkó István, Nedelykov Tamás, Szűcs András, Tumbász Hédi
Hozzátette: adott azért esélyt annak is, hogy mégsem így történik majd, ezért is nem mondta azt, hogy hat-nyolc érmet vár. "Azért azt gondoltam, hogy ennél jobb lesz. " A kapitány mindezek ellenére úgy fogalmazott: Hosszú a világ egyik legnagyobb úszónője, és az is marad, akármit csinál. "A vége ez. Erre kevesen tudnak felkészülni, és akik igen, azok sem szeretik. A végén Mike Tysont is kiütötték. A sportban ma már sok pénzt lehet keresni, ezért kitolódik az az időpont, amikor visszavonulnak. Majd egyszer elmesélem, hogy a mi időnkben miért nem volt értelme elhúzni, miért választottuk inkább a tanulást komoly egyetemeken. De nemcsak a pénzről van szó: nyerni élvezetes dolog, és aki egyszer megcsinálta, persze, hogy szeretné átélni még egyszer. " Ami itt történt, nyilvánvalóan nem kisiklás. Lehetne olyan is. De az előzmények ismeretében, az életkor és az egyebek miatt azt gondolom, hogy sajnos vége van annak a sikersorozatnak, ami őt jellemezte" – mondta Sós. Sós Csaba © MTI / Bruzák Noémi "Nem tudom így abbahagyni" Hosszú humorral próbálta meg oldani a feszültséget, amikor a vegyes zónában az úszása után meglátta a magyar sajtó képviselőit.
A dokumentumfilm készítői megpróbáltak "fizikailag és lelkileg minél közelebb kerülni Katinkához, hogy minél összetettebben és mélyebben tudják megmutatni a nézőknek mindazt, amit egy kívülálló soha nem láthat". A film a Szupermodern Stúdió gyártásában, a Nemzeti Filmintézet támogatásával készült. Producere Lajos Tamás, rendezője Pálinkás Norbert, forgatókönyvírója és kreatív producere Köbli Norbert, társproducere Bederna László, gyártásvezetője Závotszky Melinda, vezető operatőre Nagy András, operatőre Tóth Zsolt. A dokumentumfilm zeneszerzője Tövisházi Ambrus, vágója Gotthárdi Balázs.
S mily örömmel nézte Bence, a hű szolga! Jobban esett, mintha maga falta volna; Mintha ő is ennék, úgy mozgott a szája, Néha szinte könnybe lábadt ősz pillája. 12 Mikor aztán Miklós az éhét elverte, Bence a kulacsnak nyakát kitekerte: A kulacs sikoltott és kibuggyant vére Az öreg szolgának a keze fejére. Ez meg a vörösbort urára köszönte, Néhány kortyot előbb nyelve mellé önte, S míg azt a fiúnak nyujtá jobb kezével, Megtörülte száját inge elejével. 13 S a bor az öreget jókedvre tüzelve, Hogy' kinyilt a szíve! Toldi negyedik enekia. hogy' megoldott nyelve! Kezdte a beszédet Miklósnak nagyapján, (Ostoros gyerek volt annál néhanapján); Azután fordítá apjára, anyjára, Györgyre a bátyjára, végre önmagára, S tán a szó belőle, míg a világ, folyna, Ha Miklós szomorún így nem kezdte volna: 14 "Haj! be zokon esik most hallgatnom téged! Hagyd el, kérlek, hagyd el e fájós beszédet. Máskor, a tűzhelynél tengerit morzsolva, Ítéletnapig is elhallgattam volna. Hányszor elbeszélted apám vitézségét! Majd éjfél vetette minden este végét; Aztán mily sokára tudtam elalunni!
Csak nézett mosolygva, hol ide, hol oda: Bal kezével mente-gombjain kapkodva, Jobbja meg a nép közt kézről-kézre járván - Kifogott az öröm, kifogott az árván. Nem tágít a népség, egymást töri, tolja; Még jobban gyülekszik, nemhogy eloszolna; Aki hozzá nem fér, hogy vele beszéljen: "Éljen Bence! " kiált, "a jó Bence éljen! " "Megvan a vén Bence? lássuk a vén csontot! " - "Ezt hajigálták meg valamely bolondok? " - "Ki bántotta Bencét, a pokolra termett? Akasztófa kéne annak az embernek. " - "Hol az öreg Bence, Toldi vén dárdása? Fel kell őt emelni, hogy mindenki lássa! -" "Emeljük, emeljük! hisz' vagyunk elegen: Így la, mindenestül, hogy hamarább legyen! " Azzal nekidőlnek, ahogy tőlük telik, És Bencét lovastul vállukra cepelik; Fészkelődött elébb egy kissé az állat, De majd belenyugszik, mivel úgyis fáradt. Csakhogy a hideg nem rázta szegény szolgát; Látva, hogy' felvitte Isten az ő dolgát; Két fejjel nagyobb most, annyival kilátszik: Egyik a lováé, magáé a másik. TOLDI ESTÉJE - Negyedik ének - Arany János - Érettségi.com. Nézett jobbra, balra, hátra és előre: "Istenem, Istenem! "
Itt elhagyta kissé, vagy épen elakadt - Érzé, hogy ha még szól, mindjárt sírva fakad; Így sem óhatá, hogy titkon el ne lepje Szeme ősz pilláit könnyjének egy cseppje. Nem sok idő kellett, csak amíg az ember Kettőt avagy hármat pillantana szemmel, Hogy megint erőt vett szívén az ősz Toldi S folytatván beszédét, ígyen kezde szólni: "Időnek előtte krónikába tesznek, Még szemökkel látnak s ihol már se hisznek; Tán sokallják ami vén karomtól telik: Mennydörgős nyila! hát kinek keveselik? "Büszke Lajos király, ravasz vén ember te! Jobb szemed volt másszor; karomat ismerte, Ismeréd a testőrt, aki hajdanában Testével takart el sok nehéz csatában. Most nem ismersz, ugy-e, bár erőmet látod? Hm! hogy' ismerhetnél minden vén barátot? Hidegen vonítasz a dologra vállat - Vén király! a róka nem rókább tenálad. Toldi negyedik eneko. "Vagy talán azt várta, hogy mint földi féreg, Lábaihoz csúszok és kegyelmet kérek? Mért kérjek kegyelmet? amiért a gyermek, Kit goromba szülék ok nélkül megvernek? Én kérjek kegyelmet? én, holott ő vétett?
be zokon esik most hallgatnom téged! Hagyd el, kérlek, hagyd el e fájós beszédet. Máskor, a tűzhelynél tengerit morzsolva, Ítéletnapig is elhallgattam volna. Hányszor elbeszélted apám vitézségét! Majd éjfél vetette minden este végét; Aztán mily sokára tudtam elalunni! Hajnalig se birtam a szemem lehunyni. Arany János: NEGYEDIK ÉNEK | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár. 15 "Ami volt, az nincs már: ami jó volt, elmult; Más pennával írnak; sorsom balra fordult; Gyilkosságba estem, lettem bujdosóvá, Hej, ki tudja, mikor leszek bele jóvá? De hiszem az Istent, az árvát sem hagyja, Mert azért az árvák gondviselő atyja; Tán veszett nevemet is lemossa vérem, Mit fejemre költe drága jó testvérem. 16 "Nem születtem arra, érzem ezt magamban, Hogy itt békamódra káka között lakjam; Nem is teremtőztem béresnek, villásnak, Hogy petrencét hordjak akárki fiának. Már csak arra várok, hogy bealkonyodjék, A világ mezőrül haza takarodjék, És akkor nyakamba veszem az országot, Szél sem hoz felétek énrólam ujságot. " 17 Nagyon elbusúla Bence a beszéden, Szánta kis gazdáját, hogy bujdosni mégyen, Hallgatott sokáig s majd elfakadt sírva, Bocskorán körmével kereszteket írva.
Értékelés: 29 szavazatból Az aktuális rész ismertetője: Miklós egy közeli kiszáradt nádasba vette magát. Testi szenvedéseinél nagyobb a bánata, lelkifurdalása. Gyötrődései közben akad rá a család hűséges öreg szolgája, Bence, akit az aggódó anya küldött utána étellel-itallal. Miklós szerencsétlenül alakult sorsán gondolkodik: gyilkosságba esett, el kell bujdosnia a környékről, már csak az alkonyatot várja. Az öreg szolga marasztalná, ám Miklósra csak anyja említése van hatással, az özvegynek szíve szakadhat meg bánatában. Arany János - Toldi - Olvasónapló - Oldal 4 a 12-ből - Olvasónaplopó. Édesanyjának szóló üzenettel és vigasztaló szavaival bocsátja haza Bencét. Egyéb epizódok: Stáblista: M5 12:00 12:05 12:15 12:25 12:35 12:45 12:10 12:20 12:40 12:50 13:00 13:10
22 "De azért nem hal meg, csak olyaténképen, Mint midőn az ember elrejtezik mélyen, És mikor fölébred bizonyos időre, Csodálatos dolgot hallani felőle. Rólam is hall még hírt, hogy mikor meghallja, Még a csecsszopó is álmélkodik rajta: Akkor anyám lelke repes a beszéden, Csak meg ne szakadjon szíve örömében. " 23 Ezt izente Miklós. Akkor a hű szolga Az üres kulacsot tarsolyába tolta; Megtörülte szépen csillagos bicskáját, Összehajtogatta szalonnás ruháját. [6] Aztán a tarisznyát félvállára vette, Búcsut vévén, lábát útnak egyengette: Ment is volna, nem is; gyakran visszanézett, Végre a töretlen nád közt elenyészett. * [1] »Toportyán«: réti farkas. A. J. [2] »Zsombok«: zsombék. Mint fazok – fazék stb. A »zsombik« zsombéknak hibás kiejtése. J. [3] »Szolgám«: kedveskedő megszólítás ifjabbhoz, nem tekintve az egymás közti úr- vagy szolgai viszonyt. J. [4] »Kisebbik gazda«: a gazda fia vagy öccse. Így a nőnek a férje öccse: »kisebbik ura«. J. [5] »Bimbó, Lombár": ökrök nevei. J. [6] »Szalonnás ruha«: darabka vászon a tarisznyában, melybe szalonnát vagy más zsiradékot takarnak.
Itt elhagyta kissé, vagy épen elakadt – Érzé, hogy ha még szól, mindjárt sírva fakad; Így sem óhatá, hogy titkon el ne lepje Szeme ősz pilláit könnyjének egy cseppje. 5 Nem sok idő kellett, csak amíg az ember Kettőt avagy hármat pillantana szemmel, Hogy megint erőt vett szívén az ősz Toldi S folytatván beszédét, ígyen kezde szólni: "Időnek előtte krónikába tesznek, Még szemökkel látnak s ihol már se hisznek; Tán sokallják ami vén karomtól telik: Mennydörgős nyila! hát kinek keveselik? 6 "Büszke Lajos király, ravasz vén ember te! Jobb szemed volt másszor; karomat ismerte, Ismeréd a testőrt, aki hajdanában Testével takart el sok nehéz csatában. Most nem ismersz, ugy-e, bár erőmet látod? Hm! hogy' ismerhetnél minden vén barátot? Hidegen vonítasz a dologra vállat – Vén király! a róka nem rókább tenálad. 7 "Vagy talán azt várta, hogy mint földi féreg, Lábaihoz csúszok és kegyelmet kérek? Mért kérjek kegyelmet? amiért a gyermek, Kit goromba szülék ok nélkül megvernek? Én kérjek kegyelmet? én, holott ő vétett?