Negyedéves bevallásra kell áttérni akkor is, ha az éves bevalló közösségi adószámot kért (és azt meg is kapta), ilyenkor az értékhatárra tekintet nélkül át kell térnie negyedéves bevallásra. A havi áfa bevallások benyújtási határideje mindig a tárgyhónapot követő hó 20. napja, ha ez a nap hétvégére vagy egyéb munkaszüneti napra esik, az azt követő első munkanap. A negyedéves áfa bevallások benyújtási határideje mindig a tárgy negyedévet követő hó 20. napja, ha ez a nap hétvégére vagy egyéb munkaszüneti napra esik, az azt követő első munkanap. Az éves áfa bevallás benyújtási határideje a tárgyévet követő február 25. Jegyzett tőke befizetés az új Ptk szerint - BSPL Könyvelőiroda. napja, ha ez a nap hétvégére vagy egyéb munkaszüneti napra esik, az azt követő első munkanap. Ha az éves bevallásra kötelezett adózó az utolsó negyedévben válik havi vagy negyedéves áfa bevallóvá, akkor a teljes évről éves bevallásban kell elszámolnia, de éves bevallását a tárgyévet követő év január 20-ig kell benyújtania, az egyébként rá vonatozó február 25. helyett! Jegyezzük meg, hogy havi bevallásra csak akkor kell áttérni, ha a fizetendő áfa éri el az 1 millió forintot, negyedéves bevallásra viszont akkor is át kell térni, ha akár a fizetendő, akár a levonható áfa éri el a 250 ezer forintot.
Példán bemutatjuk a szabály működését Amennyiben a felek időszaki, heti elszámolásban állapodtak meg és a fizetési határidő a számla kiállítását követő 30. nap, úgy ha a szolgáltatásnyújtó a számlát az április 6–12. hétről állítja ki, amennyiben a) esetben a számla kibocsátásának időpontja április 13. (azaz a fizetési határidő május 13. és az időszakot követő 60. nap június 11. ). Éves, negyedéves, havi ÁFA bevallás...Mitől függ? - Információk és érdekességek kezdő könyvelőknek. Ez esetben a számla teljesítési időpontja május 13., azaz a számla a májusi adóbevallásban szerepeltetendő. b) esetben számla kibocsátásának időpontja május 15. (azaz a fizetési határidő június 14. Ez esetben a számla teljesítési időpontja június 11., azaz a számla a júniusi adóbevallásban szerepeltetendő. További korlátot jelent, hogy ♦ amennyiben az elszámolási időszak 1 évnél hosszabb, úgy a 12. hónap utolsó napján időarányos részteljesítés történik; ♦ adómentes közösségi termékértékesítés esetében, ha az időszak hosszabb, mint egy hónap, a hónap utolsó napján időarányos részteljesítés történik; ♦ amennyiben az áfatörvény 140.
A késedelmi pótlék mértéke minden nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A megállapított késedelmi pótlék után újabb késedelmi pótlékot már nem lehet felszámítani. A késedelmi pótlék alapja az az adó, amelyet az esedékesség napjáig nem fizettek meg. Adóbevallás: drága a késés - Adó Online. A pótlék megállapítása során az adóhatóság összehasonlítja az adózó bevallását, igénylését, illetve a határozattal előírt kötelezettségét a befizetett, a visszaigényelt adóval, adóelőleggel, és ennek alapján állapítja meg a késedelmi pótlékot. Mind a késedelmes bevallásnál, mind pedig a késedelmes fizetésnél lehet élni igazolási kérelemmel, ha az adó bevallása vagy befizetése elháríthatatlan akadályba ütközik (például hosszadalmas kórházi kezelés). Hat hónapon túl azonban nem lehet igazolni a mulasztást. Hibás bevallás: önellenőrzési pótlék Amikor az adózó önellenőrzéssel maga helyesbíti adóbevallását, akkor önellenőrzési pótlékot köteles fizetni, a helyesbített összeggel együtt. Az önellenőrzési pótlék a késedelmi pótlék 50 százaléka, aki viszont ugyanazt a bevallást ismételten önellenőrzi, már a késedelmi pótlék 75 százalékát köteles befizetni önellenőrzési pótlékként.
2014. március 15-től jelentős változásokat érkeztek a Kft-k alapításának terén. Bemutatjuk, hogy mik a jegyzett tőke legfontosabb szabályai, és mikor kell rendelkezésre bocsátani a jegyzett tőkét. Jegyzett tőke szabályok az új Ptk. szerint 1. Pénzbeli hozzájárulás 2014. március 15-től rendelkezhet úgy a társasági szerződés, hogy: a tagok nem kötelesek a pénzbeli hozzájárulás legalább felét befizetni a cégbejegyzési kérelem benyújtásáig. [3:162. § (1) bek. ] a korábbi egy éves határidővel ellentétben egy évnél hosszabb határidőt állapíthat meg a társasági szerződés a pénzbeli hozzájárulás teljesítésére [3:162. § (2) bek. ] egyszemélyes kft alapításakor sem szabály, hogy a törzstőkéből legalább 100 ezer forintot rendelkezésre kell bocsátani 2. Nem pénzbeli hozzájárulás Az új Ptk. szerint ha a nem pénzbeli hozzájárulás eléri legalább a törzstőke felét, akkor a bejegyzési kérelem beadásáig kell azt rendelkezésre bocsátani. [3:163. ] Tehát nem kell azonnal alapításkor rendelkezésre bocsátani az apportot, ha az értéke ennél kevesebb.
chevron_right Időszaki elszámolás: mikor van az áfafizetés határideje? hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt // Bartha László adójogi szakjogász 2020. 04. 27., 06:15 Frissítve: 2020. 28., 20:12 Időszaki elszámolásnál – az áfaszabályok szerinti feltételek teljesülése esetében – az általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettség a fizetési határidőtől függ. Cikkünkben ennek feltételeit, illetve a fizetési esedékesség fogalmát járjuk körbe. Bevallási kötelezettség legkésőbb az időszak utolsó napját követő 60. nappal Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény ( áfatörvény) 58. §. alapján időszaki elszámolás esetében amennyiben a fizetési esedékesség későbbi, mint a teljesítési időszak utolsó napja, úgy a bevallási kötelezettség abban az időszakban keletkezik, ahova az ügylet fizetési esedékessége esik, de nem később, mint az az időszak utolsó napját követő 60. nap.
Amennyiben az önellenőrzés nem keletkeztet pótlólagos adófizetési kötelezettséget, mert az adózó az eredeti esedékességkor vagy korábbi önellenőrzése során hiánytalanul megfizette adóját, akkor a fentiek szerint kiszámított önellenőrzési pótlékból nem kell bevallani és megfizetni az 5000 forintot, magánszemélynek pedig az 1000 forintot meghaladó összeget. A személyi jövedelemadó bevallás önellenőrzésekor nem kell önellenőrzési pótlékot fizetni, ha a munkáltató vagy a kifizető hibás igazolást ad, de a hibát csak a bevallás benyújtása után fedezi fel az adózó, illetve a munkáltató vagy a kifizető olyan későn állítja ki az adózó jövedelemigazolását, hogy az a határidőben benyújtott adóbevallásban nem tudja feltüntetni a pontos adatokat. Tehát a munkáltató vagy a kifizető mulasztása nem jogosítja fel a magánszemélyt arra, hogy a késedelmes igazolás miatt ő maga is bevallási késedelembe essen, viszont az önellenőrzést pótlékmentesen végezheti el. Fontos, hogy az önellenőrzéssel megállapított helyesbített adóalap, adó bevallásával mentesülünk az adóbírság, mulasztási bírság alól.
A helyesbített meg nem fizetett adó és az önellenőrzési pótlék megfizetésével pedig mentesülünk az önellenőrzés időpontjáig esedékes késedelmi pótlék alól. Adóhiány: adóbírság Akinél adóhiányt állapít meg a NAV, annak adóbírságot kell fizetnie. Adóhiánynak minősül az adózó terhére megállapított adókülönbözet, önadózásnál viszont csak akkor, ha azt az adókülönbözetet az esedékessége időpontjáig nem fizette meg az adózó. Az adóbírság mértéke az adóhiány 50 százaléka. Nem állapíthat meg az adóhatóság adóbírságot az adóhiánynak olyan része után, amely a munkáltató vagy a kifizető valótlan adóigazolása miatt keletkezett. Amennyiben a munkáltató állapította meg az adót, az adóhatóság az adóhiány utáni adóbírságot, illetve a késedelmi pótlékot a munkáltató terhére állapítja meg, kivéve, ha az adóhiány az adózó jogszerűtlen nyilatkozatának következménye. A szankciók könnyen össze is adódhatnak, például egy olyan bevallásnál, amit késve adunk be és késve is fizetjük be az adót, sőt kevesebbet is fizetünk, mint kellene.
Szalma Csaba, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója 2019. december 17. A hazai piac legnagyobb abszolút hozamú alapja, az OTP Supra Alap kezelt vagyona november elején átlépte a 250 milliárd forintot, az indulásától számított éves átlagos hozama pedig november végén 14, 9 százalék volt. A Supra neve összefonódott Szalma Csabáéval, aki a kezdetektől kezeli az alap vagyonát, és megötszörözte a befektetési jegyek árfolyamát. Cikksorozatunkban az OTP Alapkezelő 25 évét mutatjuk be. A legnagyobb hazai alapkezelő, az OTP Alapkezelő 2008. május 15-én 200 millió forinttal indította el az OTP Supra Alapot, amely Magyarország legnagyobb abszolút hozamú alapjává vált. A kezelt vagyon november elején átlépte a 250 milliárd forintot, a hónap végére pedig már 260 milliárd forint fölé emelkedett. Az OTP Supra Alap sikerének titka a hosszú távú teljesítmény: az alap 10 éves átlagos évi hozama 2019. november végén 12, 93 százalék volt, az indulástól pedig az átlagos éves hozam 14, 95 százalékot ért el.
Célja a hosszú távú, legalább 3-5 éves értékteremtés, a befektetők számára is elfogadható mértékű kockázat mellett. Ugyanakkor nem cél, hogy mindig, minden időtávon pozitív legyen a hozam, hiszen kiemelkedő teljesítményt csak kockázatvállalás mellett lehet elérni. 10 év alatt a 120 hónapból 38 esetben negatív volt a havi hozam, de összességében az éves átlagos hozam mégis meghaladta a 16 százalékot. Bár a 10 évből mindössze a 2015-ös év zárult negatív eredménnyel, az utóbbi években mégis csökkentette a szórást, vagyis az árfolyam-ingadozást. Emiatt a megcélzott hozam is alacsonyabb, évi 5-8 százalékos tartományban van, de úgy gondolja, hogy a tartósan alacsony kamatkörnyezetben ez jó eredmény. Legjobb dobások és legrosszabb döntések Az OTP Supra Alap az elmúlt 10 évben jobb teljesítményt ért el, mint a hazai állampapírpiac, illetve a hazai és nemzetközi részvénypiacok. A befektetési jegyek árfolyama 1-ről 4, 47-re nőtt, vagyis az alapba 10 éve befektetett 1 forint ma már 4, 47 forintot ér.
Ezt a 10 éves teljesítményt csak az OTP Alapkezelő egy másik terméke, az OTP EMDA Alap tudta megközelíteni. Az Azénpé kérdésére, hogy mi volt a legjobb dobása és a legrosszabb befektetési döntése, Szalma Csaba azt válaszolta: amikor 2009 elején mindenki "temette az országot", már itt volt az IMF, ők kitartottak a hazai kötvények mellett, ez pedig a második negyedévtől már szép hozamot termelt. A 2011. év végi európai szuverén adósságválság után devizás és forint állampapírokat vettek, amelyek szintén szépen hoztak az alapnak. A devizabefektetéseket jellemzően jól játszottuk meg – tette hozzá. Jó lépés volt a Mol részvények vásárlása is 11800 forinton (ez most 22-23 ezer forint körüli árfolyamon forog, a részvényfelosztást figyelembe véve). Az olajipari cég papírjainak súlya a teljes portfólió közel 4 százalékát teszi ki. A múlt hónapban pedig sikerült 50 dolláros ár körül kiszállni a chipgyártó Micron Technology részvényeiből, amiket még 9, 5 dolláros árfolyamon vettek két évvel ezelőtt.
A veszteséges negyedévek közül 2009. első negyedéve volt a legrosszabb, amikor a kötvények globálisan a mélybe repültek, valamint 2011. első negyedévében, a szuverén válság tetőzésekor a devizapozíciók nem voltak jók. A svájci jegybank döntése a frank árfolyamának elengedésére pedig egyszeri, jelentős veszteséget okozott. Átalakított termékszerkezet Az OTP Supra Alap sikere az OTP Alapkezelő hosszú távú stratégiájának helyességét igazolja – mondta Köves Benedek vezérigazgató. Hozzátette: több mint 10 éve kezdtek el abszolút hozamú alapokkal foglalkozni, mert számítottak arra, hogy a piacokon megnő az árfolyam-ingadozás, lesznek veszteséges időszakok, amit a befektetők nehezen viselnek el. A jól kezelt abszolút hozamú alapok pedig hosszú távon ilyenkor is tudnak pozitív teljesítményt elérni. A várakozások beigazolódtak, hiszen a 2008-2009. évi globális válság utáni kisebb krízisek és az alacsony, akár negatív kamatok újabb és újabb kihívások elé állítják az alapkezelőket. Az OTP Alapkezelő fokozatosan átalakította a termékszerkezetét, és egyre nagyobb súlyt kapnak az abszolút hozamú illetve a magasabb kockázatú alapok, amelyek hosszú távon képesek reálhozamot termelni a befektetőknek.
A befektetők döntő többsége kitartott a pozíciója mellett, ami kifizetődött, hiszen a következő 2 évben megközelítőleg évente 10%-os hozamot ért el a Supra. Az aktuális befektetésekről is elmondott néhány szót Szalma Csaba. A legnagyobb egyedi kitettsége az alapnak a Mol, ezen felül a régióban számos kötvény- és részvény érdekeltsége van a Suprának, különösen szeretik a lengyel és a román piacot. A meglátása szerint a forint gyengülésre van ítélve, ezért jelenleg is nagyobb, a forint gyengülésre játszó pozíciót tart fent. Kérdésünkre Szalma Csaba elmondta, hogy a jövőben is az a célja, hogy 1 felett legyen az alap Sharpe mutatója, vagyis a kockázatmentes hozam feletti extrahozam meghaladja az alap kockázatosságát (szórását). Ha utánaszámolunk, és csak az utóbbi 1-3 évre fókuszálunk, akkor az alap szórása 5, 2-5, 5% között volt, és ha azt vesszük, hogy a kockázatmentes hozam nulla közelében található, akkor 5% feletti hozam lehet most a cél. Persze, ahogy nő a kockázatmentes hozam vagy a szórás, annál inkább nő a mutató alapján a hozamcél.
A tavaly kifejezetten attraktív, 23, 6 százalékos hozamot teljesítő alap idei éve nagyon csehül indul: 28, 7 százalékos mínuszban van eddig a Supra idén, az árfolyamuk 2015-ös szintekre esett vissza. A Suprát elsősorban vélhetően az olaj közel 30 százalékos leértékelődése viselte meg, az alap legfrissebb, februári befektetési tájékoztatójában leírja az alapkezelő, hogy a hónapban keletkező vesztesség mintegy felét az olaj leértékelődése, 40 százalékát pedig a részvénypiacok visszaesése okozta - ezek a tényezők most együtt, nagyobb intenzitással jelentkeztek. Legutoljára hasonló, jelentős esést 2015-ben szenvedett el a Supra a svájci árfolyamgát fölengedésekor, akkor egy nap alatt 18, 8%-ot értékelődtek le az alap befektetési jegyei. Az elszenvedetett veszteséget durván két év alatt dolgozta le a befektetési alap. A Suprán kívül a legnagyobb magyar alapok komolyabb árfolyamváltozás nélkül átvészelték a tőzsdei összeomlást, de fontos megjegyezni, hogy ezek mind sokkal alacsonyabb kockázatú, rövid lejáratú pénzpiaci eszközökbe vagy piacsemleges ingatlanokba fektetnek.