1976-ot írunk, a helyszín az Andok-hegység délkeleti része Ecuadorban. Több tucat ember vett részt egy rendkívüli expedícióban egy lenyűg... 1976-ot írunk, a helyszín az Andok-hegység délkeleti része Ecuadorban. Több tucat ember vett részt egy rendkívüli expedícióban egy lenyűgöző geológiai formáció, a Tayos barlang felfedezésében. A shuarok már évszázadok óta ismerik ezt a barlangot, amelynek egy 70 méteres, függőleges bejárata van. Ezt az utat tette meg a mélybe a magyar származású, argentin állampolgárságot kapott Móricz János felfedező és kutató, aki olyan nagy érdeklődést keltett, hogy Ecuador és az Egyesült Királyság kormánya végül 1976-ban egy nagy expedíció finanszírozásáról döntött. Közösség: A Tayos-barlang kutatásának dokumentált története. Móricz azt állította, hogy a Tayos barlang mélyén talált egy üreget, amelyben fémtáblák voltak, amelyek úgy tűnt, mintha az emberiség történetét mutatnák be. Armstrong leereszkedett a barlang mélyére más felfedezőkkel együtt, akiket az a gondolat vonzott, hogy ez a barlang egy ősi és ismeretlen civilizáció, vagy akár földönkívüli lények otthona lehet.
1969-ben ad hírt a nemzetközi média arról, hogy a magyar származású Móricz János egy ősi civilizáció eddig ismeretlen és feltáratlan földalatti birodalmára bukkant Ecuadorban. Az ott élő őslakos shuarok vezették el a magyar kutatót ősi szent helyükre egy titkos barlangbejáraton. A hatalmas Andok-hegység alatt, az amazonasi esőerdő kapujában, ezer kilométereken át húzódó, sok helyütt emberkéz által épített barlangrendszer egyik csarnokában Móricznak ismeretlen eredetű tárgyakat, kincseket mutattak a shuarok. Móricz János dokumentációs utunk. Móricz János a Vas megyei Horvátnádalján született 1923. február 20-án, majd ismeretlen körülmények között, egy hotelszoba zuhanyzójában vesztette életét 1991- ben, Guayaquil- ben (Ecuador). A II. világháború után érkezett Argentínába, ekkor már tudomása volt az amerikai földalatti világról. Egy hatalmas ezoterikus, néprajzi és nyelvészeti tudásanyagot hozott magával, amely e témák iránti érdeklődésének volt gyümölcse, mely érdeklődés az évek múltával csak fokozódott. Ezek között volt Paál Zoltán, aki felfedte a misztikus Arvisurát, amely története Ataiszban kezdődik, más leírások ezt Muként, Lemuriaként, Ilamuridesanként, illetve Austerríaként ("nagyon délen") is említik, ahonnan a magyarok 24 törzse szóródott szét a világ különböző tájaira Koszko és Béla (mint a "bélák", a földalatti világ lakói, akikről Móricz is beszélt) királyok vezetéseivel, Észak-Amerika felé pedig András vette útját.
Mi van akkor, ha Móricz múltunk egy eddig ismeretlen részére nyitott kaput? Tanulhatnánk belőle, ha igaza volt? Igen. Már csak egy kérdése maradt: kiknek és miért van félnivalója, ha esetleg feltárul az eddig titkolt igazság? Erre a kérdésre nem vár szavakban választ, szerinte a hozzáállásukkal vallanak színt az érintettek. [ 2015. 02. 13. ] A hozzászólás végén látható egy új gomb, mellyel a fórum önmoderálását szeretnénk segíteni. A moderálandó hozzászólás betűszíne pirosra vált a gombra kattintás előtt. A törlés gomb segítségével bárki sértőnek jelölhet egy hozzászólást. A sértőnek jelölt hozzászólások kisebb betűvel látszanak, és halvány piros a hátterük. Ha egy hozzászólásra 4 törlési igény érkezik eltérő IP címekről, az automatikusan lekerül az oldalról, azaz moderálásra kerül. A gomb után látható számok az eddigi törlési igények számát mutatják a moderálási limithez képest.
Toulkeridis, mint tudós ember rámutat arra, hogy ha meg is találták az ókori civilizációk maradványait az időszámításunk előtti 1500 és 500 közötti időkből, nem fogadja el azt a elméletet, hogy ezt a barlangot mesterségesen hozták létre. Garzón azt mondja, hogy nem találták semmilyen nyomát ezeknek a relikviáknak, bár a filmjében néhány olyan eseményt mutat be, amelyekre nem találtak magyarázatot. Filmjében elsősorban arra törekszik, hogy bemutassa, milyen érzés ott lenni ezekben a barlangokban, amelyek felkeltették annak az embernek az érdeklődését is, aki először lépett a Holdra.
Az ő 600 oldalas dokumentumgyűjteményét "A Tayos-barlang kutatásának dokumentált története" címmel magyar nyelven is kiadtuk azóta. A magyar kezdeményezés hírére rendelte el Rafael Correa úr, Ecuador államelnöke az új expedíciósorozatot, amelyre megfigyelőként kaptam meghívást. Mivel a Külügyminisztérium ingerküszöbét nem érték el a tájékoztató leveleim, így magánerőből kellett végrehajtanom ezt a feladatot, de a megnyíló lehetőségek tükrében mindenképpen megérte ez a befektetés. Mivel újra nyílik külképviseleti szervünk Ecuadorban, kívánatos lenne, ha a hazai szervek legalább gesztusszinten tájékozódnának a témában, mivel a témára rárakódott alaptalan mende-mondák sajnos nem jó színben tüntetik fel a történetet. Rafael Correát lebilincseli Móricz János története, így kínos lehet majd az a kérdése, hogy az ügy milyen mértékű támogatást kap hazánkban. Varga Zoltán nem száll el a misztikum világa felé. Véleménye szerint a Tayos-barlanggal kapcsolatos és valóban fantasztikusabbnál-fantasztikusabb tudósítások, feltételezések 80 százaléka a legendák világába tartozik és nagyjából 20 százalékuk alkothatja a valóságot.
Ennek alapján Jack London "s 1906 újszerű White Fang, azt mondja a történet a barátság között egy fiatal Klondike arany aranyásó és wolfdog. Fehér Agyart egy farkaskutya, Jed alakítja, aki olyan filmekben is feltűnt, mint a The Thing (1982) és a The Journey of Natty Gann (1985). [3] A film folytatása, A White Fang 2: Myth of the White Wolf 1994-ben jelent meg. 1 Telek 2 Öntött 3 Fogadás 3. 1 Kritikus vétel 3. 2 Kassza 4 Otthoni média 5 Díj 6 Hivatkozások 7 Külső hivatkozások 1896-ban, a Klondike-i aranyláz idején egy Jack Conroy nevű fiatal felfedező San Franciscóból érkezik Alaszkába, hogy megkeresse elhunyt apja bányászati keresletét. Conroy találkozik két musherrel, Clarence "Skunker" Thurstonnal és Alex Larsonnal, Conroy apja haverjával, akik vonakodva beleegyeznek, hogy elvezessék Jacket apja követeléséhez Yukonban.. Útjuk során egy nagy farkasfalka üldözi őket. Egyik este tábortűznél pihenve egy Kiche nevű nőstény farkasnak sikerül elcsábítania az egyik szánhúzó kutyát (Digger) a csoportból, és megjelenik egy másik farkas, aki az erdőbe kergeti a kutyát.
[4] Ethan Hawke mint Jack Conroy, egy fiatal férfi, aki megpróbálja teljesíteni apja haldokló vágyát, hogy aranyat találjon az áruló Yukon-völgyben Jed, a farkaskutya fehér agyarként, egy sarkvidéki farkas-szibériai husky hibrid, amely a vadonban kezdi életét, és az indiántáborba kerülése után inkább kutyává válik.
színes, magyarul beszélő, amerikai kalandfilm, 107 perc Jacket, 1898-ban az aranyláz űzi Alaszkába. Itt találkozik Fehér Agyarral. A farkas-kutya keverékkölyköt először békés indiánok nevelik, ám új gazdája, Beauty Smith cseppet sem kesztyűs kézzel bánik vele. A kegyetlen bánásmód hatására a kedves, szelíd állat szinte vérszomjas fenevaddá válik. Egy brutális kutyaviadal után a fiatal Jack Fehér Agyar segítségére siet, s nemcsak megmenti, hanem lassan, lépésről-lépésre, megpróbálja visszaszerezni az állat emberekbe vetett hitét, megnyerni a bizalmát. Smith azonban továbbra is igényt tart Fehér Agyarra. rendező: Randal Kleiser író: Jack London forgatókönyvíró: David Fallon, Jeanne Rosenberg, Nick Thiel operatőr: Tony Pierce-Roberts díszlettervező: Brian Kasch jelmeztervező: Jenny Beavan, John Bright zene: Basil Poledouris, Shirley Walker producer: Marykay Powell látványtervező: Michael S. Bolton vágó: Lisa Day szereplő(k): Klaus Maria Brandauer (Alex) Ethan Hawke (Jack) Susan Hogan (Belinda Casey) James Remar (Beauty Smith) Seymour Cassel (Skunker) Bill Moseley (Luke) Pius Savage (Grey Beaver)