Az április 18-i vasárnapon nyugodtan aludjon sokáig az egész család, hiszen reggel és délelőtt a világon semmi sem várja a gyerekeket – legalábbis a tévében. Délután és este azonban felpörögnek az események, és főleg a kutyás kalandok rajongói örülhetnek! HBO 2 – április 18., 13. 00 6 éven aluliaknak nem ajánlott! A fiatal Willy elszakad a szüleitől, amikor űrhajójuk megsemmisül a világűrben. Mentőkapszulájával egy ismeretlen, vad bolygón landol. A McDonald’s nem vette túl komolyan a járványt, kutyapelenkákat adott dolgozóinak maszk helyett. Túlélő robotja, Buck segítségével ki kell tartania a mentőcsapat érkezéséig. Ő és a robot addig is nekivágnak felfedezni a titokzatos világot. Hamarosan találkoznak egy idegen lénnyel. Willy és Buck összebarátkoznak Flash-sel, és együtt fedezik fel a bolygót, annak állat- és növényvilágát. De útjuk számos veszélyt és izgalmat is tartogat a számukra. TV2 – április 18., 13. 30 6 éven aluliaknak nem ajánlott! Drakula, a világ legismertebb vámpírja nem csak egyszerű szörny. A távoli erdélyi havasok rejtekében, egy ősi kastélyban szállodát üzemeltet, ahol a rémisztgetésbe belefáradt szellemlények megpihenhetnek, és végre az emberektől távol lehetnek.
Az elektroncsövet 1904-ben találták fel. Felfedezték hogy kapcsolóként is alkalmazható. Az elején azonban a csövek drágák, megbízhatatlanok és rövid életűek voltak, csak az 1940-es évektől használták őket számítógépek készítésére. Az elektroncsövek sokkal gyorsabb gépek építését tették lehetővé, mint a relék. Ennek az eszköznek a felhasználásával készült az első számítógép-generáció. Az első számítógép-generáció ideje nagyjából az 1946-1954 közötti évekre tehető. Általános jellemzők Ebben a korban a gép szolgáltatásait egyszerre egy programozó használta. Így a lassú perifériákra való várakozás és a programozók egymás közti váltása alatt a processzor igen sokat tétlenkedett. ELSŐ generációs elektronikus számítógépek by Ádám Paréj. Az első generációs gépek megbízhatóságára jellemző, hogy amikor az ENIAC üzembiztos működését bejelentették egy sajtóértekezleten, nagy büszkeséggel közölték, hogy volt már olyan 12 órás műszak, amelyben több órán keresztül működött hibamentesen a gép. Később is állandó műszaki felügyelet kellett e gépek működtetéséhez.
Minden számítógépnek különféle bináris kód programja van. Ez a bináris kód program " gépi nyelv ". A számítógéppel történő eredmény korlátozásokkal rendelkezik a programban és a sebességben. Az első generációs számítógépeknek van vákuumcső amit nagyon sok feldolgozni vagy menteni kellutasítások vagy parancsok (tehát az első generációs számítógép mérete nagyon nagy), rendelkezik egy mágneses hengerrel (mint adat tárolási hely), sok energiát vesz igénybe. Az első generációs számítógép használata meglehetősen nehéz, amellett, hogy a számítási teljesítmény is lassú. Általános emberek, akik szakemberek, akik tudják használni. 1942-1959-ben volt a korszak a nagyméretű számítógépek első generációjának. Számítógépek fejlődése – Györe Mihály. Példák a Colossus, Z3, ENIAC, EDSAC, EDVAC, UNIVAC I. 2. Az első generációs számítógépek jellemzői Az első generációs számítógépek jellemzői a következők: Az ilyen típusú számítógép sok hőt bocsát ki A vákuumcső funkciója az elektronikus alkatrészek beszerelése. A számítógép működtetéséhez nagy áram szükséges.
7. A fő orientáció az üzleti élet Az első generációs számítógép funkciója többaz üzleti világhoz vezet. És nem lehet felhasználni személyes haszonszerzésre, mint ma. Manapság a számítógépes funkciók multifunkcionálisak, és sokkal fejlettebbek, mint az első generációs számítógépek. 8. Anyag- és eszközismeret | Sulinet Tudásbázis. A tulajdonos korlátozott Az első generációs számítógépek nagyon ritkán vannak tulajdonábansok ember, ellentétben manapság, ahol a számítógépek néhány ember számára szükségessé váltak. Általában azok, akik rendelkeznek ezzel a számítógéppel, a gazdag emberek körében vannak, és azok a cégek, amelyek ezt az eszközt az üzleti életben használják. Ezenkívül egyéb okok, amelyek miatt a tulajdonjog korlátozott, a nagy költségek, a nehéz működés miatt vannak, és nagy helyiséggel kell rendelkezniük.
az elektroncsöveket jóval kisebb méretű és energiaigényű tranzisztorokkal helyettesítették, helyigényük szekrény méretűre zsugorodott, üzembiztonságuk ugrásszerűen megnőtt, kialakultak a programozási nyelvek, melyek segítségével a számítógép felépítésének részletes ismerete nélkül is lehetőség nyílt programok készítésére, tárolókapacitásuk és műveleti sebességük jelentősen megnőtt. Harmadik generáció (1964-1975) Az ötvenes évek végén a technika fejlődésével lehetővé vált a tranzisztorok sokaságát egy lapon tömöríteni, így megszületett az integrált áramkör, más néven IC (Integrated Circuit). A hetvenes évek számítógépei már az IC-k felhasználásával készültek. jelentősen csökkent az alkatrészek mérete és száma, így a gépek nagysága már csak asztal méretű volt, megjelentek az operációs rendszerek, a programnyelvek használata általánossá vált, megjelentek a magas szintű programnyelvek (FORTRAN, COBOL), műveleti sebességük megközelítette az egymillió elemi műveletet másodpercenként, csökkenő áruk miatt egyre elterjedtebbé váltak, megindult a sorozatgyártás.
Vagyis más processzor esetén az utasításkódok is mások. Nemcsak számkódjukban különböznek, hanem esetleg kevesebb vagy több utasítás van, illetve más-más a paraméterezése a hasonló feladatú utasításoknak. Ha egy gépi kódban programozó számára egy másik processzorra kellett programot írni, először még el kellett sajátítania a különbségeket. Nyilván az alapelvek maradtak, de az utasítások különbözősége sok nehézséget okozott. A programozó szemszögéből a gépi kódban történő programozás nagyon lassú folyamat. Aprólékosan lehet csak a programot felépíteni. Az utasítások nagyon alacsony szintűek voltak, egy egyszerű összeadás művelet is - mint láttuk a fenti példán – három utasításból állt. Egy nagyobb rendszer elkészítése olyan időigényes feladat lenne, hogy inkább csak rövidebb, egyszerű programokat készítettek benne a programozók. Előnyei persze akadnak ennek a nyelvnek is: a gépi kódú utasítások segítségével maximalizálhatjuk a programunk futási sebességét, vagy memória- kihasználtságát (vagy mindkettőt egyszerre), hiszen megkötések nélkül felhasználhatjuk a mikroprocesszor minden lehetőségét, és szabadon használhatjuk a memóriát is.
Ebből a gépből összesen 48 darabot gyártottak. A korszak egyéb eredményei A nyomtatott áramköröket (NYÁK) a második világháború alatt fejlesztette ki az USA-ban a National Institute of Standards and Technology, eredetileg tüzérségi lövedékek gyújtószerkezetében való felhasználásra. Később azonban széles körben elterjedtek, és szinte minden elektronikus eszközben – így a számítógépekben is – ilyen lapra szerelték az alkatrészeket. 1950-ben jelennek meg először képernyőn a számítógépes műveletek eredményei az amerikai légiellenőrzési szolgálat egyik félautomata földi állomásán. 1952-ben készül el Moszkvában a MESM és BESZM, az első két szovjet számítógép. [A BESZM (БЭСМ) az első sorozatban gyártott orosz nagy számítógépek (mainframe) típusa. Az elnevezés a Nagy Elektronikus Számítógép (oroszul: Большая Электронно-Счётная Машинa / Bolsaja Elektronno-Szcsotnaja Masina) kezdőbetűiből képzett betűszó. ] 1954-ben alkalmaznak először elektronikus számítógépeket üzleti célra (IBM). Ugyanebben az évben jelenik meg az első nagy sorozatban gyártott számítógép, az IBM 650.
Negyedik generációs számítógépek (1972-1990) Jellemző áramköri eleme a CHIP, vagyis az egy szilárd testben megvalósított teljes működési egység. Az 1971-ben feltalált első, Intel 4004 jelzésű mikroprocesszor indította el a mai tömegméretekben gyártott számítógépek (PC -k) fejlesztését. Első személyi számítógép az Altair8800 Lásd kép! Megjelent egy új magas szintű programozási nyelv a PASCAL 1997-ben megjelenik az Apple 1980-ban megjelenik az első személyi számítógép(ZX-81) 1982 IBM XT, 1984 IBM AT Kifejlesztik az első, számítógépekből álló hálózatokat. Hajlékony mágneslemezes tárolók, PC az irodákban 1989 Számítógépvírusok megjelenése Az 1980-as években a számítógépek rohamléptekkel váltak egyre kisebbé, jobbá és olcsóbbá. A nagyobb teljesítményű hardver összetettebb, könnyebben kezelhető programok készítését tette lehetőé. Ezért a számítógépek egyre gyorsabb processzorokkal, egyre nagyobb háttértárakkal és egyre nagyobb memóriával készültek.