A liberalizmus lényege viszont a szólás és gyülekezés szabadságának, a magántulajdon tiszteletének és az ezekhez hasonló emberi jogoknak az érvényesülése. "A választásokon győztes többség megtagadhatja a kisebbségben maradtak jogainak érvényesülését, mellyel létrehozza az »illiberális demokráciát«. És az is lehetséges, hogy létezzék demokráciamentes liberalizmus, amit egyébként »liberális autokráciának« neveznek. " Hogy e megállapításoknak mily komoly a valóságtartalmuk, azt az "illiberális demokrácia" vonatkozásában a KDNP-s Rubovszky György bizonyította nemrég, midőn kijelentette: "a demokrácia nem más, mint a többség diktatúrája", és a magyar ellenzék jobban teszi, ha ehhez tartja magát. Orbán Viktor megírta a néppárti bölcseknek, mit jelent az illiberális demokrácia | 168.hu. A "liberális autokráciára" meg a néhai chilei diktátor, Augusto Pinochet rendszere volt az iskolapélda. A mai magyar valóság viszont több szempontból is szembesíthet minket Zakaria "gondolatkísérletének" következményeivel. Még akkor is, ha a Nemzeti Együttműködés Rendszerében nyilvánvalóan nem az zajlik, mint amiről a szerző könyvében értekezett.
A legidősebb fiamat nagyon érdekli a politika, és nemrégiben egy angol nyelvű politikai diagramot tett elém, amely szerint csak kétféle politikai rendszer létezik: az autokrácia és a liberális demokrácia. Az ábra szerint mindkettőnek lehet jobb és baloldali vetülete, de ezen kívül nem létezik más politikai valóság. Illiberális demokrácia fogalma ptk. Az ábra készítői mindent megtesznek azért, hogy ezt az elképzelést elfogadottá tegyék, és bizony a neten sokat és célirányosan kellett keresnem ahhoz, hogy ne csak a szóban forgó felosztást találjam. Valamikor régen olvastam Timothy Garton Ash brit történész állításait, aki szerint ha egy demokrácia nem liberális, akkor az nem is demokrácia; de arra nem gondoltam, hogy ez a gondolat már a politológia szinte teljes spektrumát elfoglalta. Az úriember egyébként azóta a The Guardian nevű baloldali angol lap egyik szerzője lett. Amikor Orbán Viktor Tusványoson megemlítette az illiberális elképzelését, azóta sokan mondjuk, hogy talán szerencsésebb lett volna "poszt-neoliberálisnak" nevezni azt az elsősorban magyar sajátosságokból kiinduló politikai rendszert, amelyet a miniszterelnök a 2017. április 26-i parlamenti felszólalásában így definiált: "Az illiberális demokrácia az, amikor nem a liberálisok nyernek".
Ennek a tapasztalatnak az egyetemes felismerése az evangéliumi aranyszabály: "Amit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is tegyétek velük" (Mt 7, 12, Lk 6, 31). Ugyanakkor az aranyszabály, amely egyben az igazságos társadalom alapszabálya is, éppúgy következik a természeti törvényből, mint az evangéliumból, és az idők során különböző módon nyert megfogalmazást. Az evangélium megjelenése előtt például így: "amit te nem szeretsz, azt másnak se tedd" (Tób 4, 15), a 18. századtól kezdve pedig gyakran ehhez hasonlóan: "az én szabadságom határa a másik szabadsága". Az aranyszabály különböző megfogalmazásai nem állíthatók szembe egymással a természettörvény és a keresztény tanítás torzulása nélkül. Mi az oka az illiberális demokráciák felemelkedésének? | Türkinfo. 5) A kereszténységtől idegen az a gondolat, hogy a nemzeti politika célja egy sikeres nemzetállam megteremtése a nemzetek közötti versenyben. A keresztény tanítás szerint minden egyes ember és minden egyes nép egyenlő. A különböző népek és nemzetek az isteni gondviselés ajándékai, sajátos kultúrájuk segíti az emberi méltóság kiteljesedését.
A halhatatlan gárda (Charlize Theron) - magyar előzetes - YouTube
Értékelés: 6/10 1 hozzászólás Dombi_Petra 2022. február 8., 14:08 Ez nem az én filmem volt. Számomra unalmas, vontatott, érdektelen volt. 3szor ültem neki, mire vegigbirtam szenvedni. Tetszett a halhatatlan szál, de kíváncsi lennék arra, mitől lettek azok, és mitől múlik el. Andy karaktere nem volt rossz, kíváncsi lennék rá, mi történik vele a továbbiakban spoiler. eszter_m 2021. január 3., 18:16 Lehet, hogy az a gyengém, ha nők vernek/lőnek/kaszabolnak szét brutálisan férfiakat, de a Villainess/Bérgyilkosnő óta nem néztem ilyen szerelmes tekintettel akciójeleneteket. 1 hozzászólás FélszipókásŐsmoly 2020. július 25., 07:19 Bevallom, én egy katonás akciófilmre számítottam, a magyar címen valahogy elsiklott a figyelmem, így meglepett a feltámadós fordulat. :) Az is újonnan hatott, hogy ez egy képregényből készült film. Viszont utána még jobban kezdett érdekelni, hogy kik is ezek a halhatatlanok. A harcok kivitelezése és a háttértörténet hatásosan sikerült, a történet kicsit bicegett, de a cselekmény kellően lendületes lett.
Jelenetek a filmből Minden kultúrában szerepel a halhatatlanok mítosza, s bár ez a tulajdonság jobbára az istenek (vagy félistenek) kiváltsága, azért a profán mozivásznon is jól mutat. És bizony már elég régen volt, hogy erre a tulajdonságra egy egész univerzum épült volna fel (lásd A hegylakó filmjeit és tévésorozatát). A gárda négy (majd öt) tagja különböző korokon át járja a halhatatlanság rögös és néha (lelkileg is) fárasztó útjait. A legidősebb közülük Andromakhé (Charlize Theron): ő találta meg és verbuválta maga köré a világ minden táján különféle akciókat végrehajtó igazságosztó gárdát. Az alkotóknak már csak egy kérdést kellett megoldaniuk, amely minden halhatatlan lényről szóló film alapproblémája: hogyan adjunk tétet a küzdelemnek, ha ez egyik fél sosem esik el. Hiszen akkor ez így csak unalmas aprítások hosszú sora. Más kérdés, hogy a legtöbb halandóra építő akciófilm is néha ezt a hatást kelti – kezdve az elpusztíthatatlan Rambótól a még elpusztíthatatlanabb John McClane-ig vagy John Wickig –, ám itt kissé felületes (könnyen lehet, hogy ezt csak később bontják majd ki) megoldás született: egyszer csak elmúlik.
Jegyzetek [ szerkesztés] További információk [ szerkesztés]
Csak egy kis örökkévalóság kell hozzá, meg kétórányi képzelet.
A végletekig polkorrekt, de a rabszállítóban előadott, romantikus shakespeare-i monológ kifejezetten zavarba ejtő. Válaszadás helyett csak közhelyeket puffogtatnak, aminek sokkal súlyosabb hozadéka is van. Mégpedig a film mítoszépítő törekvése. Elülteti az időkön átívelő őrzők történetét, de az eredetükkel vajmi keveset törődik. Nem válaszol meg egyetlen származásbeli, működésbeli kérdést, vagyis a szüzséből nem lehet a főszereplők fabuláját rekonstruálni, mert nincs mit. A gárda van, tevékenykednek, de effektíve nem léteznek, és senki nem tud semmit a létrejöttük eredetéről vagy okairól. Mindent a véletlenre bíznak, és elintézik a témát egy "senki sem tudja", "nem értem", "nagyon rég volt", "nem fontos" jellegű válasszal, ami nagyban hátráltatja a karakterleírás komplexitását. Összességében egyhangú, tucat és hosszú, amit még a nívós szereplőgárda sem ment meg. A cliffhanger pedig szánalmasan egyértelmű, de az esetleges második részre engem nem tartanak meg. Jöhet még több film, sorozat, könyv, képregény?
Egy titokzatos képességű zsoldosokból álló titkos, összetartó csapat évszázadok óta védelmezi a halandó világot egy Andy nevű harcos (Charlize Theron) vezetésével. Azonban amikor a csapat elvállal egy sürgős küldetést, és különleges képességeik napvilágra kerülnek, Andy és az újonc Nile (Kiki Layne) feladata lesz kiiktatni azokat, akik a pénz érdekében mindenáron le akarják másolni a képességeiket.