komolyzene, opera, színház 2021. május 7. péntek 19:30 — 22:00 Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem 20. század, mégsem avantgárd. Bernsteint zeneszerzőként rendszeresen bélyegzik könnyűzenésznek, Corigliano hegedűversenye egy filmzenének köszönheti létét, Dohnányit pedig Brahms kései követőjeként szokták emlegetni. Az elhangzó művek tehát semmiképpen sem illeszkednek a modern zene "mainstream" irányvonalába. De vajon tényleg kevésbé előremutatók? Vagy egyszerűen csak más eszközökkel mondanak újat, mint ahogyan azt a kortársaiktól megszokhattuk? Ezek a művek máshogyan különlegesek: visszatekintve mutatnak a jövőbe. Bernstein Candide-ját a 18. századi Voltaire Candide-ja ihlette, zenéje viszont egyértelműen amerikai és 20. századi. Candide kérdése átível a századokon és kontinenseken: létezhet-e jobb világ? "A vörös hegedű" elnevezésű hegedűverseny azon ritkaságok közé tartozik, amikor egy filmzene ihlet klasszikus versenyművet, hiszen a mű zenei anyaga "A vörös hegedű" című film zenéjéből táplálkozik.
A Vörös hegedű ( franciául: Le Violon Rouge) egy 1998 -as drámafilm, amelyet François Girard rendezett, Samuel L. Jackson, Carlo Cecchi és Sylvia Chang főszereplésével. Négy évszázadot és öt országot ölel fel, miközben egy titokzatos vörös színű hegedű és számos tulajdonosának történetét meséli el. Az 1681-ben Cremonában készült hangszer a tarotkártyák jövőbeli előrejelzésével 1997-ben Montrealba kerül, ahol egy értékbecslő azonosítja és aukcióra kerül. A film nemzetközi koprodukcióban készült Kanadában, Olaszországban és az Egyesült Királyságban. A forgatókönyvet a szintén színész Don McKellar és Girard írta, akit egy történelmi, 1720- as Stradivarius-hegedű, a "Vörös Mendelssohn" becenév ihletett. A filmet Ausztriában, Kanadában, Kínában, Angliában és Olaszországban forgatták, és John Corigliano zenéjét tartalmazza, a szólókat pedig Joshua Bell hegedűművész ad elő. A Velencei Filmfesztiválon bemutatott bemutató után pozitív kritikákat kapott a kritikusoktól, és 10 millió dollár bevételt hozott az Egyesült Államokban.
(1998) Rhombus Media | Channel Four Films | New Line Cinema | Dráma | Thriller | Rejtély | Zenei | Romantikus | 7. 4 IMDb A film tartalma A vörös hegedű (1998) 131 perc hosszú, 10/7. 4 értékelésű Dráma film, Carlo Cecchi főszereplésével, Nicolo Bussotti (Cremona) szerepében a filmet rendezte Don McKellar, az oldalunkon megtalálhatod a film szereplőit, előzeteseit, posztereit és letölthetsz nagy felbontású háttérképeket és leírhatod saját véleményedet a filmről. A világ történelme egy csodás hangszer történetén keresztül... Montrealban árverésre bocsátják a tizenhetedik században élt Nicolo Bussotti (Carlo Cecchi) cremonai hangszerész-mester által készített hegedűt. A vörös hegedű megindítja az emberek képzeletét. A készítőtől a hegedű először egy ausztriai kolostorba kerül, onnan Oxfordba. Kínába kerül a kulturális forradalom idején, majd onnan kanadai tulajdonosához, aki fel akarja térképezni a kalandos utat és a hangszer titkát.
Klasszikus zenei hangversenynaptár - határokon innen és túl Leonard Bernstein: Candide – Nyitány John Corigliano: "The Red Violin" Hegedűverseny Dohnányi Ernő: fisz-moll szvit, Op. 19 Elina Vähälä – hegedű Vezényel: Bogányi Tibor A Pannon Filharmonikusok koncertje az új esztendő elején igazi 20. századi muzsikát kínál, amely mégsem avantgárd. A hangverseny címét is adó hegedűverseny A vörös hegedű ("The Red Violin") című film Oscar-díjas filmzenéjéből merít. Corigliano műve méltán kedvelt, most a pécsi közönség is találkozhat vele élőben Elina Vähälä finn hegedűművész előadásában. Bernstein Candide-ját ugyan a 18. századi francia filozófus, Voltaire regénye ihlette, zenéje egyértelműen amerikai és 20. századi. A könnyed opera, sőt műfaji megjelölése szerint operett népszerű nyitányát tehát John Corigliano hegedűversenye követi. A vörös hegedű című film egy Stradivari hegedű többszáz éves történetének viszontagságait jeleníti meg. Furcsa módon, a hosszú és kalandos történet mintha rávetült volna a koncert műsorára.
2014. 03. 27. MEGTALÁLTÁK ATTILA A HUN SÍRJÁT? - Érdekes Világ. KÖVESS MINKET FACEBOOKON Követés Már a 19. századi magyar történetírás sem adott hitelt az Attila temetéséről szóló legendának, a 20. századi történészek pedig azt is felismerték, hogy a hármas koporsó és a szolgák legyilkolása Jordanes osztrogót történetíró VI. századi munkájából származik. Jordanes nem koporsóról, hanem arany, ezüst és vas szemfedőről írt. hirdetes Előző oldal Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide: MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS
A két kutató csütörtökön helikopterre szállt, és a levegőből mintegy ezerötszáz hőképet készített. Falakat, sírhelyeket különítettek el, áprilisban pedig barlangászokkal kezdik meg a terület feltárását. Azt mondják, már megkapták a szakhatóságtól a szükséges engedélyeket. Attla sírja...? | KerekEgészEmber. Ha igazolódnak a feltételezések, Attila sírját egy körülbelül száz köbméteres üreg rejti, amelynek falai két és fél méter vastagok. Ha a két kutató sikerrel jár, az igazi tudományos szenzációt és egy ókori titok megfejtését jelenti. Hunhir
A középkori leírások és metszetek alapján is jól azonosítható a várfal. Ráadásul nemrég Törökországban előkerült Mátyás király egyik eltűnt krónikájának törökre lefordított változata, a Tarih-i Üngürüsz, amely a magyarok történetével foglalkozik. A krónika olyan támpontokat adott, amelyeket korábban nem ismertünk, értekezik Attila temetésének körülményeiről és a helyszínről is. Lánszki azután megtalálta az Attila temetkezési helyéül szolgáló barlangrendszert, közelebbről pedig az egyik szikla kiszélesedő bejáratát, amit fedőlappal zártak el. Lánszki már bejutott ide, amikor kutatásához csatlakozott dr. Kováts László Dezső professzor is, aki a fizika módszereivel segítette a titok feltárását. – Amikor Lánszki segítséget kért, hőkamerával a talajból kivezető hőnyomokat elemezve azonosítottuk azokat a pontokat, ahol várhatóan eredményesen be lehet jutni a leírások szerint is létező föld alatti járatokba. Attila | reposzt.hu. A vár ivóvízrendszerét is pontosan azonosítottuk, a vizet vezető folyosókkal, ciszternákkal együtt, amelyekben ma is jó minőségű, iható víz található – magyarázta a professzor.
Magyarországi népszokások Réső Ensel Sándor. Törzsvásárlóként: pont. Sapiens Yuval Noah Harari. Az Árpád-ház nyomában B. Szabó János - Sudár Balázs. Hiányos fénykép Bart van Es. Csernobili ima Szvetlana Alekszijevics. Mengele boncolóorvosa voltam az auschwitzi krematóriumban Dr. Nyiszli Miklós. Teljes lista. A főpapi ruhák története nyugaton Braun József. Siralmas magyar krónikája Szalárdi János. Szent László és Imre királyok végnapjai és II. Endre életévei, fogsága és temetése Mátyás Flórián. A kaukázusi népek őstörténetéhez Galgóczy János. Hun és magyar mondák Gaál Mózes. Ötven historikus Erdélyi László. Kívánságlistához adom. Események Gyorshír: megtalálták Atilla nagykirályunk és Árpád apánk sírját a Pilisben? Hatalmas felfedezés kapujában áll dr. Lánszki Imre ökológus és dr. Kováts László Dezső, a Műszaki Egyetem egykori professzora. A két tudós a Pilis keleti vonulataiban hőkamerával sírhelyeket azonosított, elméletük szerint Attila hun király és Árpád fejedelem nyughelyét rejti a hegy.
A magyarságot évszázadok óta foglalkoztató rejtély most megoldódhat: ha beigazolódik Lánszki Imre feltételezése, akkor a Budakalász közelében fekvő hegyek rejtik Attila és Árpád fejedelem sírját. Lánszki tizenkét évvel ezelőtt a lányával gombászott a Nagy-Kevély-hegy keleti oldalán. A tudós ekkor fedezett fel szabályos formájú, emberi kéz nyomát őrző épületmaradványokat. Arra következtetett, hogy valaha itt egy vár állhatott, s kutatásai alapján arra jutott: itt állhatott a hunok birodalmi központja, Sicambria, ahol később ős Buda vára szerveződött. Néhány évvel ezelőtt műholdas felvételek készültek, amelyeken kirajzolódnak az U alakú udvar és a várfal maradványai. A középkori konyv: Attila sirja és metszetek alapján is jól azonosítható a várfal. Ráadásul nemrég Törökországban előkerült Mátyás király egyik eltűnt krónikájának törökre lefordított változata, a Tarih-i Üngürüsz, amely a magyarok történetével foglalkozik. A krónika olyan támpontokat adott, amelyeket korábban nem ismertünk, értekezik Attila temetésének körülményeiről és a helyszínről is.