A numerus claususra támogatói, burkoltan vagy nyíltan az ekkortájt Európa-szerte egyre gyakrabban emlegetett zsidókérdés megoldásaként tekintettek. A városiasodott, Magyarországon pedig kiemelkedő mértékben asszimilálódott közösség a XX. század elején fokozatosan teret nyert az értelmiségi pályákon - sokak értelmezése szerint a keresztények "kárára". Prohászka Ottokár püspök, a kor egyik legbefolyásosabb vallási és politikai szereplője például "faji önvédelemnek" nevezte a numerus clausust, kiemelve azt, hogy a határozat nem a zsidóság ellen, hanem a kereszténység érdekében szükséges. A későbbi miniszterelnök Gömbös Gyula pedig azt hangsúlyozta, hogy a zsidóság világszerte összeesküvéseket szervez és világuralomra tör, a numerus clausus pedig a magyar fajt hivatott megvédeni ettől a veszélytől. Érdekesség, hogy Haller István nem hozott fel nyíltan zsidó összeesküvés-elméleteket: szerinte mindössze azért érinti a zsidóságot a törvény, mert arányaiban ők foglalták el a legtöbb helyet az egyetemeken a magyarság elől, és nem azért, mert kifejezetten őket akarnák kizárni.
Szerintük azt szociális céllal hozták meg az értelmiségi túlképzés megakadályozása végett. A törvény szövegből 1928-ban a népszövetségi kölcsönért folyamodó Bethlen István kivetette a faji kvótára vonatkozó passzust, de a benne maradt "nemzethűség" és "erkölcsi megbízhatóság" továbbra is lehetővé tette, hogy megvalósulhasson az eredeti szándék, miszerint a zsidó hallgatók aránya csökkenjen az egyetemeken. A numerus clausus a Horthy-rendszer egyik legdiszkriminatívabb intézkedése volt és előkészítette a két évtizeddel későbbi, a polgári jogegyenlőség maradványait sárba tipró zsidóellenes törvényeket. Borítókép: A numerus clausus (zárt szám) elnevezésű törvény szövege Horthy Miklós kormányzó és Teleki Pál miniszterelnök aláírásával a Számokba zárt sorsok - a numerus clausus 90 év távlatából című történeti kiállításon, a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban. MTI Fotó: Soós Lajos
A hírhedt törvény már azért sem volt "nulladik zsidótörvény, mert "kizárólag a zsidóság egy töredékére irányult" – állította a Kossuth rádió műsorában Újváry Gábor, a Veritas Intézet vezető történésze. Ha az állítás a magyar nyelv szabályai szerint önmagában helytálló is lenne, a történeti kontextus miatt mégis vállalhatatlan és a Hóman életút kapcsán felmerült vitát idézi. Az 1920-as numerus clausus törvénnyel foglalkozott a Kossuth rádió 100 éve történt című műsora. Abban az évben, szeptember 26-án fogadta el a magyar nemzetgyűlés a hírhedt 1920/XXV. törvénycikket, amely a nemzetiségi arányoknak megfelelően döntött a felsőoktatásba felvehető hallgatók számáról, valójában szinte kizárólag a zsidó fiatalok létszámát korlátozta a hazai egyetemeken, főiskolákon. Ezzel kapcsolatban a műsor 2021. március 11-ei adásában Újváry Gábor történész, a korszakról egyébiránt számos fontos és értékes előadást szervező Veritas Történetkutató Intézet Horthy-kori Kutatócsoportjának vezetője lényegében arról beszélt: ez a törvény szükséges volt, különben sem volt jogfosztó, csupán jogkorlátozó. "
Sokan, így Teleki vagy Klebelsberg, a későbbi közoktatásügyi miniszter be sem mentek a szavazásra. – 1920-ban egy újonnan megválasztott parlament volt egy átmeneti állapotban lévő országban. A szavazásra nagyon kevesen mentek el, 57-en szavaztak a törvény mellett, az országgyűlés összes tagjának egynegyede, pontosan 26 százaléka. Ellene heten szavaztak. – Könyvéből kiderül, hogy mind a politikai elit, mind az értelmiség komoly zavarban volt a törvényt illetőleg. A zsidó kvótának voltak ellenzői is, például Berzeviczy Albert, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, vagy Szentgyörgyi Albert egyetemi tanár. A Kolozsvárról áthelyezett egyetem rektora, Schneller István pedig tiltakozásból le is mondott 1921-ben. Még a közigazgatási apparátusban is voltak a törvénynek ellenzői. Milyen volt akkoriban az ország hangulata? – Egy évvel vagyunk a Kommün után, zsidóellenes atrocitások és pogromok zajlottak. A szociáldemokraták bojkottálták az 1920-as országgyűlési választást a különítményesek terrorakciói miatt.
Minden hónapra j... 1 688 Ft Bogyó és Babóca zenél - A Tücsök Hegedűje, A Hóember Az első történetben szegény Tücsöknek összetörik a hegedűje. Bogyó és Babóca gondoskodik róla, hogy ne maradjon sem a Tücsök, sem a többi állat hangszer és zene... Ajánló 3 374 Ft Athén, végállomás Fejős Éva Az Örökre Görögbe Athénban ér véget, és a történet tovább gördül, méghozzá olyan sebességgel, mint egy hurrikán. Egy szökésben lévő magyar férfi egy távoli szig... A nagy pénzrablás - Az Akadémia Ivan Tapia Spanyolország vezető lapjaiban megjelent egy különleges hirdetés. A közösségi hálókon milliónyi üzenet terjed. Mindenki erről beszél. Sergio Marquina... 3 938 Ft Vitaminipar - Egy vegyészmérnök bennfentes információi és tanácsai a jó termékválasztáshoz Dr. Bartos Erika: Jelmezbál - Gyerekmese.info. Bíró Szabolcs -"Ha valaha vásároltál bármilyen vitaminkészítményt gondoltál arra, hogy egy-egy vitamin elnevezése mögött többféle molekula is állhat? A B12-vitamin például né... 2 999 Ft Hogyan pusztítsuk el Amerikát három egyszerű lépésben? Ben Shapiro Élet-halál harccá fajult politikai küzdelem, erőszakos tüntetések, fegyveres összecsapások, a más véleményen lévők vérére szomjazó Twitter-csőcselék - a valaha... 3 443 Ft Dűne - Caladan hercege Brian Herbert, Kevin J. Anderson LETO ATREIDES a békés Caladan bolygó hercege, aki igyekszik távol maradni a politikai csatározásoktól.
A Budapest környéke című kötetből a fővárost körül... Pest fényei - Brúnó Budapesten 4. Tudod-e, hogy a Duna partja régen a mai Pozsonyi úton húzódott? Mit jelent a Sétáló Naprendszer, és kiknek a szobrát láthatjuk a Hősök terén? Ismered-e a Füvész... Őrangyal - Mesék az elfogadásról A fogyatékkal élők nem várnak mást a környezetüktől, mint őszinte kapcsolatokat, természetességet elfogadást. Méltóságot és helyet a közösségben. A mindennapok... Duna - Brúnó Budapesten 5. A hatkötetesre tervezett sorozat tematikusan és mesésen mutatja be Budapest gyerekek számára érdekes helyeit. A Duna című kötetből a folyó történetét, érdekessé... Hoppla meséi - Vendégségben Pécs városában Ha nem is elvarázsolt, de varázslatos városba hívogatja a gyermekeket Bartos Erika. Aki nem hiszi, járjon utána, azaz fogja ezt a könyvet, és utána járjon... 3 368 Ft Bogyó és Babóca - Hónapok meséi Kísérd végig az év hónapjait Bogyóval és Babócával! Bogyó és babóca - Jelmezbál. A könyvben tizenkét mese szerepel, a hónapok, évszakok jellegzetességeit követve.
Mind egyetértettek abban, hogy Szellőnek volt a legkülönlegesebb jelmeze, mert az a Napocska, ami este is világít, igazán különleges! Szellő megköszönte barátainak a szép napocskajelmezt. A bál után hazavitte magával, és ma is féltve őrzi a szekrényében.
könyv Igaz mese a húsvétról Lackfi János Hogyan élt, mivel foglalkozott Isten fia az emberek között - és mi történt vele húsvétkor? Lackfi János szívmelengető meséje a szeretet erejéről és a reményről szól. Horváth Ildi meghitten kedves... 15% 3 490 Ft 2 967 Ft Kosárba Beszállítói készleten 11 pont 10 - 14 munkanap