Szívós Győző Dobó Istvánként az egri vár 1552-es ostromát felelevenítő hadijátékon. Mindezzel a vár kapitánya, Dobó István is tisztában volt, ezért számos – hatástalan – segélykérő levelet intézett az udvarhoz, és már hetekkel a törökök érkezése előtt felkészült a várható támadásra: munkára fogta a falak mögé menekült környékbelieket, besorozta a parasztokat, de így is alig több mint kétezer katonával rendelkezett. Egri vár - Hetedhétország . Dobó nehéz helyzetével valószínűleg a pasák is tisztában voltak, ugyanis szeptember 9-én, a vár körülzárása után azonnal levelet küldtek számára, amelyben a kapituláció fejében biztonságos elvonulást, a helyiek számára pedig bántatlanságot ígértek. A kapitány "válaszát" az Egri csillagokból ismerhetjük: Dobó a pasák üzenetének kézhez vétele után azonnal vasra verette a hírhozót, majd megeskette a védőket, hogy a megadás szót ezentúl még csak ki sem ejtik, és akár életük árán is megakadályozzák Eger elfoglalását. Az oszmánok ezután még hét napot vártak, majd – szeptember 16-ától kezdve – két héten át 12 ostromágyú és több száz kisebb löveg a pokol tüzét szabadította rá az egriekre.
Fazola-Kapu A megyeháza legfőbb ékessége, egyben a magyarországi kovácsoltvas-művesség kiemelkedően gazdag, igényes és egyben reprezentatív darabja. Gárdonyi-ház Gárdonyi 1897-ben vásárolta meg ezt a házat végleges letelepedési szándékkal Egerben, a Sánc-negyed Hóhérdomján. Dobó tér A Dobó István tér (Dobó tér) Eger történelmi belvárosának főtere. A trapéz alakú, hosszúkás tér hossztengelye északkelet–délnyugati tájolású. Minorita templom Az egri minorita templom vagy Szent Antal-templom a város főterének, a Dobó István térnek meghatározó épülete. Rác templom A Széchenyi utca északi végén egy kis dombon áll a különleges atmoszférával rendelkező Görögkeleti vagy Szerb templom. Ciszterciek temploma Az egri ciszterci templom (teljes nevén: Szent Bernát Ciszterci Borgia Szent Ferenc templom) a Művészetek Házával szemben, a Széchenyi István u. 15-ben áll. Szépasszony-völgy A Szépasszony-völgy Eger legnagyobb kiterjedésű, összefüggő borpincés területe. Egri vár - Magyarország a zsebedben. A ma közel 200 pincét számláló Szépasszony-völgy az elmúlt évszázadokban szorosan összekapcsolódott az egri borok hírnevével.
Egri vár Egerben a várdombon épült fel a Szent István alapította egri püspökség temploma, amelyet később többször átépítettek először román majd gótikus stílusban. A tatárjárás után a püspöki várat megerősítették, és egészen a XVIII. századig építették. Az egri vár Eger nagy történelmi múltú vára. A hozzá fűződő leghíresebb történelmi esemény az 1552-es ostrom, amikor a várvédők Dobó István kapitány parancsnoksága alatt visszaverték az Oszmán Birodalom túlerőben lévő seregét. Már az első magyar király, Szent István püspökséget alapított itt 1001-1009 között, melynek védelmére 1248-tól kezdődően kővár épült. 5 dolog, amit nem hagyhatsz ki, ha Egerben jársz: 5 kötelező egri látnivaló 2021 őszére. Az elpusztult román stílusú templom helyére a várdombon gótikus majd későgótikus stílusban építettek katedrálist. A várban kiépült püspöki székhely fénykorát a XV. században a reneszánsz korban élte. Ekkor az ország egyik meghatározó kulturális központjaként tartották számon. A XVI. században a török hódítások Magyarországot is elérték, melynek az ország fővárosa is áldozatul esett.
Miután a sokadik roham is eredménytelenül zárult, a török táborban akkora lett az elégedetlenség, hogy az addig egymással rivalizáló pasák megegyeztek a visszavonulásban, és október 17-én feladták az ostromot. Dobó kapitány vára neve. A maroknyi egri védősereg hősies ellenállása tehát győzelmet hozott, ezt azonban a magyarok közül mintegy háromszázan nem érhették meg, és több százan sebesültek meg. Mint a Rubicon írja, a győzelem komoly fegyvertény volt, hiszen – először a török háborúk során – bebizonyosodott, hogy Szulejmán hadai sem legyőzhetetlenek, vagyis az ostrom még nem jelent szükségszerűen vereséget. Eger helytállása komoly szerepet játszott abban, hogy Szulejmán szultán seregei néhány évig csak kisebb erősségeket próbáltak megvívni, de például ahhoz is hozzájárult, hogy 1556-ban Szigetvár védői ellen mertek – és tudtak – állni a törököknek. (Fotók: Komka Péter / MTI)
Az ország különleges várai és közeli fürdők Aktuális akciók Főoldal / Útitárs / Az ország különleges várai és közeli fürdők 2021. 11. 03. 08:00 Forrás: Útitárs Novemberben is érdemes ellátogatnunk legszebb váraink állandó kiállításaira, a kulturális élmények után pedig igazán jól esik egy kis fürdőzés vagy szaunázás a várakhoz legközelebb eső fürdőkben. Gyulai vár Gyula belvárosában áll az egykori Magyar Királyság alföldi vidékeinek egyetlen, épen megmaradt síkvidéki gótikus téglavára, amely a 16. századtól meghatározó végvára volt az országnak. Minden szombaton solymászbemutatót tartanak történelmi sétával egybekötve, ahol 24 kiállítótermében közel hét évszázad történetét járhatják végig a látogatók, itt korhű jelmezekbe öltözhetünk, vagy kipróbálhatjuk milyen volt lúdtollal írni. Ha kezdünk már fázni, akkor vegyük a Gyulai Várfürdő felé az irányt, ahol 13 fedett medence és 12 szauna közül választhatunk. Várpalotai vár, Thury-vár Sok véres ostromot élt túl a várpalotai vár, mely ma már helyet ad a Magyar Vegyészeti Múzeumnak és a Bányászattörténeti Gyűjteménynek.
MannaVilla-123 "Könnyed pezsgés Eger szívében" MannaVilla-123 "Könnyed pezsgés Eger szívében" MannaVilla-123 "Könnyed pezsgés Eger szívében" Üdvözöljük Önt is a Manna Villa honlapján! Apartmanunk szeretettel várja mindazon vendégeit, akik a belvárosban még is minőségi környezetben szeretnének megszállni Eger városában. A mediterrán épületben található három apartman teljesen szeparált egymástól, külön-külön is bérelhetők, de baráti vagy családi társaságok részére akár közösen is elfoglalhatóak. Teljeskörűen felszerelt Az újonnan épített három szintes épületben három külön apartman található. Az apartmanok mindegyike más-más alapterületű, elrendezésű és szobaszámú. A három apartman teljesen szeparált egymástól, azaz külön-külön is bérelhetők, de ha baráti vagy családi társaságok részére akár közösen foglalhatók. Történelmi város, megyeszékhely, hangulatos belvárosi utcácskák, vidám borozók, elegáns éttermek, egyik leghíresebb borvidékünk testes helyi borokkal, ismert borászokkal, Dobó István kapitány vára számtalan érdekességgel, törökkori emlékek sora, és még hosszasan sorolhatjuk az érveket, amiért Egert imádni lehet.
Bólyban, a baranyai német nemzetiségi községben az Emma us-járást elevenítik fel. Az ősi hagyományhoz híven a "pincefalu"-ba, Kellerdorfba mennek a bólyiak: ott esznek, isznak, mulatnak, énekelnek, táncolnak, s a pincesort végigjárva köszöntik egymást. (A Bibliában Lukács evangéliuma szerint a tanítványok közül ketten elindultak a Jeruzsálemtől nem messze eső faluba, Emma usba, s az úton találkoztak a feltámadt Krisztussal, de nem ismerték õt fel. ) Baranya, Tolna, Veszprém megye német falvaiban az Emma us-járás a régi hazából hozott hagyomány. Húsvéti népszokások gyerekeknek. E falvak apraja-nagyja húsvét másnapjának délutánján felkerekedett, és a faluszéli borospincékben csapott nagy mulatságot. A budai heg yek német falvaiban is élt ez a szokás. Vecsésről tudósítottak arról, hogy húsvéthétfőn tojásfutást rendeznek. Színes szalagokkal és zöld ágakkal díszített stráfkocsin ülnek a bírálók, és ott helyezik el a vízzel teli kádat. A kocsi mellett - jobbra és balra - összesen háromszáz dara b tojás, egymástól bizonyos távolságra.
A legények sorra járták a lányos házakat és ahol lehetett korbácsoltak, locsolkodtak. Komatálküldés Barátságot kötni kívánó fiatal fiúk, lányok összeállítanak egy tálat húsvéti ételekből és elküldik egymásnak. Ezzel még szorosabbra a barátságot, ami a későbbiekben rokoni kapcsolatokhoz is vezethet. Többnyire fiú fiúnak és lány lánynak küldte. Tojásfestés A tojás a termékenység és újjászületés szimbolikáját követi. Ezért kapcsolódik szorosan a húsvéthoz. Korábban inkább a piros és arany szín volt népszerű. Csak a 16. század után kezdtek többféle színt és mintát festeni rá. Húsvéti énekek Cím: Föltámadt Krisztus e napon 1. Föltámadt Krisztus e napon, Alle luja, hála legyen az Istennek! 2. Húsvéti népszokások-Locsolkodás - YouTube. Hogy az ember vigadozzon, Alleluja … 3. Szörnyű halált ki szenvedett, Alleluja… 4. Váltván bűnös embereket, Alleluja… 5. Szent asszonyok koporsóhoz, Alleluja… 6. Visznek kenetet Krisztushoz, Alleluja… 7. Fényes angyalt ők látának, Alleluja… 8. S boldog szózatot hallának, Alleluja… 9. Ó, félénk asszony-emberek, Alleluja… 10.
Néhány helyen ilyenkor tartják a barátságkötő mátkálást. Néhány gazdasági szokás is kapcsolatos pünkösddel: pünkösdkor cselédvásárt tartottak; ezen a napon szedték a báránydézsmát, ekkor kapták a pásztorok az ún. pünkösdi garast. Sok helyen minden községi pásztor élelem- és pénzadományt kapott minden háztól, ahonnan állatot őrzött. Egyes helyeken pünkösd vasárnapját megelőző este kongóztak a pásztorok. Kirándulásokat, táncmulatságokat is rendeztek ezen a napon. Húsvéti népszokások és hagyományok gyűjteménye - Népszokások.hu. A pünkösdi táplálkozással kapcsolatos néhány adat előírásos jellegre utal: pl. Kiskomáromban már ősszel koszorúba font gesztenyét tesznek a verembe, hogy pünkösdkor a ház előtt vagy az utcán fogyasszák el. Juhtartó gazdáknál szokásos a pünkösdi bárány megevése; egyes helyeken bizonyos édes tésztákat esznek, hogy sárga legyen a kender. Az ünnep alkalmából készítsünk kreatív díszeket! Pünkösdi rózsa: Pünkösdi galamb:
De van pár a régi tojásdíszítések közül, amit ma is könnyen alkalmazhatunk. Nincs szükség hozzá sok kellékre, és különösebb kézügyességet sem igényel, ilyen például a berzselt, vagy leveles tojás. A berzselt tojás elkészítéséhez válogassunk cikkcakkos szélű, formás leveleket, mint például egy petrezselyemlevél. Húsvéti népszokások gyerekeknek szamolni. A leveleket tegyük a tojásra, majd rögzítsük egy nejlonharisnyával. A tojások végénél a harisnyát szorosan kötözzük be, és főzzük a tojásokat vöröshagyma héjjal, vagy céklalében, míg szép színt nem kapnak. Hagyjuk kihűlni és megszáradni a tojásokat, majd mikor kibontjuk láthatjuk a levél mintákat a tojáson, hiszen a festék ott nem fogta be a tojást, ahol a levél takarta. Barkaszentelés A barkaszentelés egy egyházi szertartás. Virágvasárnap mise előtt pálma és olajfaágakat, vagy azokban az országokban, amelyekben a pálmafa nem honos, tavasszal korán bimbózó ágakat, nálunk barkát, megáldanak és körmenetben körbevisznek a templomban. A barka a húsvét egyik jelképe, tojásfa készíthető belőle, ami a legegyszerűbb húsvéti dekorációk egyike.