Két ízben volt jelölt a Nemzet Sportolója címre, amikor Puskás Ferenc, majd Zsivótzky Gyula halálával a tizenkét hely egyike megüresedett. [6] 2010-ben Prima Primissima díjban részesült. 2020. április 21-én hivatalosan is tagja lett a Nemzet Sportolói társaságnak, [7] miután Székely Éva halálát követően a testület tagjai őt javasolták maguk mellé tizenkettedik tagnak, [8] de a megtisztelő címet csak alig egy évig viselhette haláláig. 2016 óta küzdött rákos megbetegedéssel. [4] 2021. május 3. -án kísérték utolsó útjára a budapesti Farkasréti temetőben. [9] A Fővárosi Közgyűlés döntése szerint 2021 szeptember 1-től a margitszigeti futókör Monspart Sarolta nevét viseli. [10] Kötetei [ szerkesztés] Miltényi Márta–Monspart Sarolta: A futás csodálatos világa; illusztráció: Ránky Ernő, táblázatok, térképek: Bodor Piroska és Olgyay Gézáné; Sport, Budapest, 1990 Így csináljuk mi!
Hetvenhat éves korában szombat reggel meghalt Monspart Sarolta, a Nemzet Sportolója. Monspart Saroltát tavaly március 31-én javasolták a Nemzet Sportolói társaságuk új tagjának, azután, hogy… Elhunyt Monspart Sarolta, a Nemzet Sportolója A család tájékoztatása szerint a futólegenda hosszan tartó, súlyos betegség után hunyt el 76 éves korában. Az első magyar világbajnok tájfutó, a magyar amatőr futóélet egyik legnagyobb alakja. 34-szeres tájfutó magyar bajnok volt, de kipróbálta magát sífutásban is, amelyben hatszor lett országos bajnok. 1972-ben hazai sporttörténelmet írt, amikor… Elhunyt Monspart Sarolta Hosszan tartó, súlyos betegség után szombaton reggel meghalt Monspart Sarolta tájfutó világbajnok. A Nemzet Sportolója 76 éves volt. Elhunyt Monspart Sarolta Szombat reggel 76 éves korában meghalt az egykori világbajnok tájfutó Monspart Sarolta, akit tavaly választottak... Elhunyt a futólegenda, Mospart Sarolta A család tájékoztatása szerint a futólegenda hosszan tartó, súlyos betegség után hunyt el.
Mint arról a Metropol is beszámolt, 76 éves korában elhunyt Monspart Sarolta, a Nemzet Sportolója. "A betegsége ellenére a Normafához és a kedvenc helyeire továbbra is járt gyalogolni, futni, kutyát sétáltatni. Igyekezett mozogni minden nehézsége ellenére, ezt az életmódot az utolsó napok kivételével nem adta fel" – mesélte a Blikknek Monspart fia, Feledy Botond. "Hiába sejti az ember esztendőkön át, hogy egy rákos betegségnek nem lehet jó vége, mégis, az elmúlásra nem lehet felkészülni… Alighanem évekig tart még ezt feldolgozni. Sok mindenért küzdött az életében, kiváló eredményeket ért el, de az egyik legfontosabb számára tényleg az volt, hogy női, nem olimpiai sport világbajnokaként megkapta a Nemzet Sportolója címet. Ez az örömbomba segített neki az akkori időszakban a betegséggel szembeni küzdelemben is…" – árulta el gyászoló fia. Feledy Botond azt is elárulta, olyan búcsúztatót tervez a család, amely méltó lesz hozzá. Fontos ugyanis számukra, hogy mindenki, aki valaha támogatta, el tudjon tőle köszönni.
Fényes-fürdő Természetvédelmi Terület A fürdő madártávlatból, a bejárat felől Ország Magyarország Elhelyezkedése Tata Legközelebbi város Tata Névadó Fényes-fürdő (Tata) Terület 0, 2636 km² Alapítás ideje 1992 Felügyelő szervezet Duna–Ipoly Nemzeti Park (DINPI) A tatai Fényes-fürdő Természetvédelmi Terület a Duna–Ipoly Nemzeti Park egyik helyi jelentőségű, 26, 36 ha-os természetvédelmi területe a tatai Fényes fürdő forrásai körül kialakult lápréten, a város központjától észak–északnyugatra, az Által-ér völgyében. A Tatai tavak rámszari terület része; közvetlenül szomszédos a Tatai Fényes-patak menti rétek és a 8-as Réti-tó és Réti-tavak környéke természetvédelmi területekkel. [1] Története [ szerkesztés] 1977-ben kapott védelmet; törzskönyvi száma: 10/29/TT/77. [2] A fürdőt tápláló három karsztforrás a szénbányászat megcsapoló hatása miatt 1973 körül elapadt. A bányák bezárása után, 2001–2003 között a források újraindultak. Tata, Fényes-forrás 20121021 - YouTube. Belőlük jelenleg enyhén szénsavas, 20–22°C-os víz tör fel, emiatt a forrástavak télen sem fagynak be.
Régen egészen mást jelentett. Azokat a helyeket, ahol a földből vagy a sziklából víz fakadt, nemcsak hasznosaknak, hanem egyben szentnek, életadó forrásoknak is tekintették, amelyekért felsőbb lényeknek kell köszönetet mondani. A kútházakat több kora keresztény bazilikában a Paradicsomnak is nevezett előcsarnokban helyezték el, s így a forrásra épülő kút összekapcsolódott az élet kútjának gondolatával. A hétköznapin túl is igazságot kereső ember belső útjai mindig körkörösek és égbe törekvők, jól illeszkednek ehhez, hogy a kútházak gyakran kör alakú lapjára támaszokon nyugvó kis kupolát építettek. Az időből és térből kihasított szakrális tér minden vízvételkor összekötötte a hétköznapit az ünnepivel, a mulandót az örökkévalósággal, porszemléletünket a mindenséggel. Tata fényes forrás. Most újra áll egy kútház a Paradicsom közepén – gyönyörűbb városrészt aligha képzelhetnénk köré. Kövei nemcsak saját dicsőségüket hirdetik az elfolyó idő felett, hanem őrzik majd az emlékét az összefogásnak és jóakaratnak is.
Tovább haladva a tanösvényen, a körtúránk második felébe érkezünk, az "Éger Láperdő" megállóponthoz. Mtsz.org - Tatai túra a Fényes forrásokhoz. Itt mi is megtapasztaljuk a tó valóban kellemes vizét, majd tovább haladva elérkezünk a tanösvény azon kapujához, a tanösvényi elágazáshoz, ahol nem sokkal ezelőtt jártunk. Innen már jól rálátunk a fürdő területére. Csodálkozva, és bájologva folytatjuk utunkat a kijárat felé, sokáig csak szavak nélkül, majd pedig beszélgetve a látottakról, kicsit újra átélve ezt a sok élményt, amitől nem könnyű elszakadni.
- Mi ehhez minden segítséget meg kívánunk adni mind a hatósági engedélyezési eljárásokban mind pedig szakmailag, hogy a legoptimálisabb megoldást találjuk meg – szögezte le Németh Zoltán. Horváthy Lóránt alpolgármester tájékoztatott, hogy a forrás munkabizottság 2006 óta tevékenykedik. - Célunk, hogy a kutakból nyerhető víz a tatai közösség hasznára legyen. Itt maximum 20-22 fokos vízről van szó, melynek hasznosításához megfelelő technológiai fejlettséget kell elérni – hívta fel a figyelmet az alpolgármester. Az alábbiakban a városban észlelt források részletes leírását adjuk közre: Angolkerti források: Tükör forrás: a forrás az Angolparkban a Cseke-tó Ny-i partjától nem messze helyezkedik el. Egy akna fedlap jelzi a helyét. 2010-ben kezdett el drasztikusan emelkedni, 2010. nyarán még 8 m mélyen, 2010. novemberére 4 m mélyen helyezkedett el a vízszint a peremtől. ÉDV - Platán-forrás Tata. 2011. februárjában 2, 8 m volt a perem és a vízszint különbsége, jelenleg 1. 8 m, tehát látható, hogy folyamatosan emelkedik.
» Története A Vértes-Gerecse vízkincs A tatai karsztforrás-csoportok a Dunántúli-középhegység főkarsztvíztároló rendszerének, elsősorban a Vértes- valamint a Gerecse-hegység felől érkező utánpótlás egyik legjelentősebb természetes megcsapolásai. A karsztvíz a karsztosodó kőzetek (jelen esetben Dachsteini mészkő) hasadékaiban, üregrendszereiben tárolt gravitációs víz. Természetes állapotukban a Tatán fakadt források vízhozama elérte a 110 000 m 3 /nap értéket. A mai Tata város belterületén 30-40 nagyobb vízhozamú, és számtalan kicsi vízhozamú forrás fakadt. A két legmelegebb és legbővebb vizű forráscsoport a Fényes-fürdőnél és az Angol-parkban egy-egy önálló triász alaphegység-rög fedőképződményeiből fakadt. Adottságaikat tekintve legjobban az észak-budai Rómaifürdő jellemzőihez hasonlíthatók, de a dunaalmási források is ilyen típusúak. Tata fényes fouras.com. A XX. század második felében, 1990-ig a fő karsztvíztároló rendszert drasztikus bányászati beavatkozások érték a szén- és bauxitbányászat növekvő vízemelései következtében.
A tanösvényen több, mint 300 növényfaj található meg, köztük számos érdekes is, mint pl. a Pókbangó, a Fehér tavirózsa, vagy éppen a Selymes boglárka. A turistautunk még az elejénél elágazik, de ne aggódjunk, kövessük a jelzett haladási irányt, hiszen az utunk később körtúraszerűen az elágazás másik oldalán fog visszatérni. A forrásvidék nem mindig pompázott ilyen színben, hiszen a közelben lévő bányáknak köszönhetően, a források vizei a 70-es évek elejére szinte teljesen elapadtak. A szénbányák művelése szerencsére nem tartott sokáig, ugyanis 1990-re szinte mindegyiket bezárták, így a 2000-es évektől kezdődően újra megeredtek források és vele együtt újra ébredt a természet is. Sajnos nem maradéktalanul, hiszen olyan különleges növényfajok haltak ki, mint pl. : a Színes békaszőlő, a Lápi hízóka, vagy a Lápi rence. A cölöpös tanösvény a Nagy-Égeresbe vezet minket, ahol egy nagy kilátóban vehetjük szemügyre a forrás végtelen apró részleteit. Az előttünk lévő panorámát a tó vize egy másik aspektusból is visszaadja nekünk.