A párizsi helyőrségként szolgáló Francia Gárda katonái megtagadták az engedelmességet, és átálltak a fellázadni készülő város oldalára. A városházán pedig már július 12-én délután megkezdték a polgárőrség szervezését és a fegyverek kiosztását. Július 13-án aztán folytatódott a fegyverkezés. A párizsi lázadók fölgyújtották a közgyűlöletnek örvendő vámállomásokat, és ezen a napon került sor a Saint-Lazare apátság kifosztására is. A párizsi lázadók mindenhol fegyvert és lőport kerestek, mert attól tartottak, hogy Necker menesztése után hamarosan a városra és polgáraira támadnak a király csapatai. Nem sejtették, hogy a király csapatai lényegében tökéletes passzivitásukkal segítik majd elő a forradalom győzelmét. A Bastille ostroma 1789. július 14 reggelén a Bastille személyzete összesen 114 közkatonából - ebből 82 invalidus -, egy őrmesterből és öt tisztből állt. Ezen kívül nagy mennyiségű lőszerrel is föl voltak szerelkezve, amit két nappal korábban szállítottak át a börtön épületébe. Bernard René de Launey, az erőd kormányzója - akinek már az apja is a Bastille kormányzója volt és ott is született - egyedül az élelmiszer- és vízellátásról nem gondoskodott: az ostromot így lényegében egy-két napi ellátmánnyal kezdték meg.
Szerző: Tarján M. Tamás 1789. július 14-én ostromolták meg Párizs felkelt polgárai az ancien régime rettegett börtönét, a Bastille-t, melynek elfoglalása és lerombolása jelezte a francia forradalom kirobbanását. A hírhedt építmény bevételének napja hagyományosan az újkori történelem kezdőpontjának számít, melynek eseményei két és fél évtizednyi háborút eredményeztek, és egy új kort hoztak el az egész emberiség számára. A francia forradalom hosszabb távú előzménye szellemi téren a felvilágosodás racionalista ideológiája, gyakorlati szempontból pedig a nyolcvanas évek roppant éhínsége és a királyság krónikus adóssághalmozása volt, mely XVI. Lajost (ur. 1774-1792) arra kényszerítette, hogy 1789 májusára összehívja – 1618 után először – az általános rendi gyűlést. Ahogy 150 évvel korábban Angliában, úgy a francia états generaux esetében is úgy alakult, hogy a gyűlés nem a király által felvetett problémákkal, hanem a hosszú idő alatt felhalmozódott sérelmekkel foglalkozott. Ezenfelül a harmadik rend ellenállása folytán nemsokára létrejött az uralkodótól független Alkotmányozó Nemzetgyűlés, mely májustól kezdve állandó harcot vívott Lajossal: a király először elismerte, majd korlátozta a gyűlés szerepkörét, hogy aztán hamarosan ismét meghátráljon, és Párizs környékén mozgósítsa hadseregét.
A nemzeti unióra való törekvés diadalmaskodik, és a szertartás nagy népszerű ünneppé válik. A hivatalos ünnepségek után a nap folytatódik, a la Muette kertjeiben, 22 000 férőhelyes lakomával, amely megnyitja a népszerű fesztivált: a Bastille romjain találkozunk táncolni, koccintani és énekelni. A ballonindítással megkoronázott buli július 18-ig tart. Az elfeledett július 14? A Fête de la Fédérationt mint olyant a következő években nem ismételték meg: 1791. július 14-én, a varennesi repülés utáni napon a közgyűlés nem csatlakozott. 1792-ben, július 11-én veszélyeztetetté nyilvánították a hazát: az ünnepség megtörtént, de ragyogás nélkül. 1793-ban az ünneplés a Közgyűlés falaira korlátozódott, amely akkor értesült Marat haláláról. 1796-ban a Könyvtár úgy döntött, hogy július 27-én és 28-án, július 14-én, augusztus 10-én és 9-én a Thermidor születésnapján ünnepel. Azokon a napokon a Párizsban felvonultató menetben fiatalok és lányok vettek részt "legalább 18 évesek". 1799-ben július 14-én már nem a "szabadság", hanem a "Concord" volt a napja, és ez katonai felvonulást jelentett.
Fotó: Wikipédia Eugène Delacroix: A Szabadság vezeti a népet című festménye az 1789-es forradalom szimbóluma, Kétszázharminc éve, 1789. július 14-én a párizsi nép elfoglalta és lerombolta az önkényuralom gyűlölt jelképét, a Bastille erődjét, ezzel kezdődött a nagy francia forradalom. Az MTVA Sajtóadatbankjának anyaga: A 18. század elején még Európa leghatalmasabb államának számító Francia Királyság a század végére válságba jutott. A különösebb eredmény nélkül folyó háborúk és a csillogó udvar felemésztette a bevételeket, az egyszerű nép nyomorgott, a reformkísérleteket a rövidlátó udvar elbuktatta. Az államcsőd szélére került országban 1786-tól évekig rendkívül rossz volt a termés, éhínség tört ki. XVI. Lajos királynak nem maradt más választása, mint hogy az új adók megszavazása érdekében 175 év után ismét összehívja a rendi gyűlést. Ezen hagyományosan a három rend, a klérus, a nemesség és a közemberek 300-300 képviselője vett volna részt, de a király 1788 végén a harmadik rend képviselőinek számát 600-ra emelte.
Tartson ki a végsőkig: elegendő katonát biztosítottam hozzá! 1789. Besenval báró". Az ostromlók mégis a békés megoldás felé hajlottak, s küldöttséget készültek indítani az erődbe - már csak azért is, mert a Bastille tornyain fehér kendők tűntek fel, a katonák pedig kalapjaikat lengették. Az öröm azonban korai volt. Áratlanul ágyú dörrent, és a küldöttek közül hárman azonnal meghaltak. A tűzparancsot minden bizonnyal Launey adta ki, aki - a kor legszellemesebb francia írójának, Rivarolnak szavaival élve - "elvesztette a fejét, mielőtt még levágták volna. " Négy óra körül hivatásos tüzérek érkeztek az erőd alá, akik rögtön a Bastille kapuja felé irányították az ágyúkat. A kormányzó látva ezt, azzal fenyegetőzött, hogy a levegőbe röpíti a börtönt és vele együtt a környéket is, de tettét már nem tudta végrehajtani, mert váratlanul kinyitották a kapukat, és a tömeg beözönlött. A véres jeleneteket nem tudták megelőzni, megakadályozni a hivatásos katonák: egyikük, Pierre Augustin Hulin próbálta óvni Launey-t, de hamar kiragadták a kezéből.
Helyén ma egy operaház áll, ostromának napja pedig azóta is a szabadság ünnepe a Francia Köztársaságban.
A mindössze két csavarral a falra rögzíthető polcocska csupán 49 centi széles, mégis sok kabátot elbír: négy akasztóval rendelkezik, emellett pedig egy, a falra merőlegesen elhelyezett fémtartóval, melyen vállfák segítségével még több ruhát tarthatsz. A Henrik Preutz által tervezett polc tetejét eredetileg kalapoknak szánták, ám bátran tarthatsz rajta néhány könyvet vagy színes gyertyatartót is: üde színfoltja lesz így az előszobának, de ezáltal a nappaliban sem mutat majd idegenül. Ha ugyanis garzonban laksz, és az előszobád szinte egy légtérben helyezkedik el a nappalival, ez a tartó a legjobb választás. Fali fogas ikea e. A forgácslemezből készült polc fehér és fekete színekben kapható. Ára: 5990 forint. * *Interneten fellelt, tájékoztató jellegű árak.
Nézz körbe helyette az összes kategóriában. 2 Mi a véleményed a keresésed találatairól? Mit gondolsz, mi az, amitől jobb lehetne? Kapcsolódó top 10 keresés és márka E-mail értesítőt is kérek: Újraindított aukciók is:
Apró, de stílusos előszoba Egyetlen előszoba sem lehet túl pici ahhoz, hogy jó benyomást keltsen. Kontrasztos megoldásokkal – mint itt a fehér fogas és lámpa egy sötétebb fal mellett – nemcsak a kabátok helyét biztosíthatod, de elegáns hangulatot is teremthetsz az aprócska helyiségben. Tovább a horgokhoz Tegyél csodát a fali rendszerezéssel! Teremts nyugodt és kiegyensúlyozott megjelenést egyszerű kialakítású fali polcokkal, amik szépen illeszkednek a szoba belterébe. Az eredmény egy letisztult és rendezett tér még akkor is, ha sok tárgy kap itt helyet. IKEA Molger falipolc és fali fogas egyben - Otthon, háztartás kellékei | Galéria Savaria online piactér - Régiségek, műalkotások, lakberendezési tárgyak és gyűjteményes darabok. Tovább a fali polcokhoz
Apróhirdetés Ingyen – Adok-veszek, Ingatlan, Autó, Állás, Bútor